1. Fogalmak az országgyűlési képviselő választással kapcsolatban
abszolút többség A mandátumhoz jutás feltétele a szavazatok több mint felének megszerzése (egyéni választókerületben). (Ld. még relatív többség) Ez az elv érvényesül nálunk az első fordulóban.
ajánlószelvény Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak. Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van. Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig lehet. Az ajánlás nem vonható vissza.
akadályoztatás A szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, továbbá akinek nincs lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon.
arányos választási rendszer A jelölő szervezetek a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. (Ld. még többségi és vegyes választási rendszer)
Ez az elv érvényesül nálunk a területi választókerületekben, amikor pártok listáira szavazunk.
általános választójog A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - szavazati joggal rendelkezik.
Természetes kizáró ok a cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, szabadságvesztés-büntetés töltése, közügyektől eltiltás és a kényszergyógykezelés. (Ld. még: választójog, választójoggal nem rendelkező polgárok)
egyenlő választójog A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékű szavazati jog egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelenti, magyarán minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie, így például a kétszavazatos országgyűlési választási rendszerben kettővel, az országos népszavazáson annyival, ahány kérdés van stb. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét.
egyéni választókerület Az országgyűlési képviselő-választáson 176 egyéni választókerületben választanak képviselőt (mindegyikben egyet-egyet) a többségi elv alapján.
Egyéni választókerületben az lesz jelölt, aki legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlását összegyűjti.
ellenőrzés Az ellenőrzés az országgyűlési képviselő-választás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános. A választási bizottságok munkájában részt vehetnek a jelöltek és jelölő szervezetek által megbízott tagok. A választási eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel rendelkezésére kell bocsátani a választási szervekben közreműködő minden megbízott tagnak. A számítógépes szavazatösszesítő rendszerek előkészítése és megbízható működése, valamint a szavazatösszesítés felett az Országos Választási Bizottság folyamatosan, a választás kitűzésétől őrködik. A választás lebonyolításának nyilvánosságát erősíti, hogy a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják. A választás törvényes lebonyolításának további garanciája a jogszabályok által biztosított jogorvoslati rendszer. A kampányra fordított pénzeszközökre a választási eljárási törvény külön szabályokat tartalmaz. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Ld. még.: jogorvoslat.
elsőként szavazó választópolgár A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le az urnákat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Elsőként szavazó a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.
eredményesség Az eredményesség az egyéni választókerületi rendszer első fordulójában értelmezhető, vizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a szavazás érvényes.
Az első forduló akkor eredményes, ha egy jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Ha e feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban már nincs eredményességi feltétel: relatív többséggel is mandátumhoz lehet jutni.
érvényesség Az első forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha érvénytelen az első forduló, akkor másodikat kell tartani. A második forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
igazolás Az igazolás a helyi választási iroda vezetője által kiállított közokirat, amely arra szolgál, hogy a választópolgár máshol szavazhasson, mint ahol a névjegyzékben eredetileg szerepelt. Igazolás kiadásának helye van akkor, ha választópolgár a választás napján lakóhelyétől távol tartózkodik. Ebben az esetben az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván.
Igazolást igényelni a lakóhelyen a polgármesteri hivatalban - a választás első és második fordulójára egyaránt - 2002. április 5-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet, hogy a kérelem április 2-ig megérkezzen.
illetékesség A feladatok területi hovatartozás szerinti (horizontális) megosztása az azonos hatáskörrel rendelkező szervek (hatóságok, bíróságok stb.) között. Például a szavazatszámláló bizottság mint hatóság a szavazókör területén lakó, tartózkodó és a szavazóhelyiségben szavazó polgárok felett rendelkezik illetékességgel.
jegyzőkönyvvezető A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a helyi választási iroda tagja. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése.
kampánycsend A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazás napján 19.00 óráig (a szavazás lezárásáig) választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászló, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy a nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
képviseleti (közvetett) demokrácia A képviseleti vagy közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. A mai modern demokratikus államok általánosan elterjedt hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia)
kifogás A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt - azaz 2002. február 6-tól február 13-án 16.00 óráig - írásban emelhető kifogás a helyi választási iroda vezetőjénél, aki a kifogásról három napon belül dönt. Elutasító döntése ellen az illetékes helyi bíróságnál (Budapesten a Központi Kerületi Bíróságnál) lehet kifogást benyújtani a közléstől számított három napon belül.
kopogtatócédula - ÉRTESÍTŐ A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az országgyűlési képviselő-választásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédulát a területi választási iroda vezetője 2002. február 4. és 8. között az ajánlószelvénnyel együtt juttatja el a választópolgárokhoz.
közös lista A pártok közös területi és országos listát indíthatnak. A közös lista nem kap mandátumot, ha az országosan érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. Az utóbbi határt elérő közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kap mandátumot. A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok arra a közös országos listára (ha van ilyen) kerülnek fel, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak.
közvélemény-kutatás A szavazás napját megelőzően és követően közvélemény-kutatás végezhető, annak eredményét azonban a szavazást megelőző nyolcadik naptól (2002. március 30-tól, ill. április 13-tól) a szavazás napján 19 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás: (1) csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat; (2) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be; (3) a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani.
közvetlen demokrácia A közhatalom gyakorlásának történeti alapformája a közvetlen demokrácia, amelyet kivételesen alkalmaznak, a néphatalom gyakorlásának fő formája ma már a képviseleti demokrácia. Lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a jogalkotásban, a közügyek vitelében. A közvetlen hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia)
közvetlen szavazás A szavazás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során. A választások tipikus formája kétségtelenül a közvetlen szavazás, ám a demokratikus országokban a közvetett választás számos változatát alkalmazzák, mint például az Egyesült Államokban, ahol a választópolgárok ún. választási megbízottakra, elektorokra szavaznak, és az elektor lesz jogosult a tényleges választásra.
közszemlére tétel A névjegyzéket a település (község, város, fővárosi kerület) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 2002. február 6-tól február 13-ig közszemlére teszik, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.
lakóhely Szavazni a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Lakóhelynek a lakcímigazolványban (személyazonosító igazolványban) szereplő lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely minősül. A lakóhelyen történő szavazás alól kivétel az igazolással szavazás. (Ld. még: igazolás)
mandátumszerzési küszöb (parlamentbe jutási küszöb) Területi és országos listáról azok a pártok jutnak mandátumhoz, amelyek a választópolgárok által valamennyi területi listára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát elérik.
mozgóurna A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja lakásán, tartózkodási helyén felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. (A mozgóurnás szavazást a választást megelőzően a jegyzőtől, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni.)
névjegyzék Az országgyűlési választáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék) olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országgyűlési képviselőválasztáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat.
országos (kompenzációs) lista A párt országos listát állíthat, ha legalább hét területi választókerületben sikerült listát állítania. Az országos listáról való mandátumszerzés célja, hogy azok a szavazatok is hasznosuljanak, amelyekkel jelölt nem jutott mandátumhoz. (Ld. még: töredékszavazat) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában (a számítás módját az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 4. számú melléklete tartalmazza), a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Ötvennyolc mandátum kerül ilyen módon kiosztásra.
relatív többség A mandátumhoz jutás feltétele a szavazatok többségének megszerzése (egyéni választókerületben). A győzelemhez elegendő, hogy a jelölt akár csak egy szavazattal többet kapjon a másiknál. (Ld. még abszolút többség)
Ez az elv érvényesül nálunk a második fordulóban.
szavazás A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe utólag igazolás vagy személyazonosító és lakcímigazolványuk alapján felvették. A szavazáshoz az szükséges, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét bizonyítsa. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság átadja a szavazólapokat. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Érvényesen szavazni szavazólaponként csak egy jelöltre, illetőleg egy listára, a jelölt vagy lista alatti vagy melletti körben elhelyezett "X" vagy "+" jellel lehet. A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, a szavazólapot lepecsételjék a polgármesteri hivatal vagy a szavazatszámláló bizottság bélyegzőjével, továbbá hogy a szavazólapot az előírt módon (X vagy + jelzés) tollal töltsék ki. A szavazólapot kitöltése után borítékba kell helyezni és az urnába kell dobni. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. (Ld. még: szavazólap)
szavazás ideje Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.
szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem szabad elfogadni.
szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak.
szavazófülke Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek a szavazás titkosságát szolgálják A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A választópolgárok a szavazófülkét nem kötelesek igénybe venni.
szavazóhelyiség Az egy szavazókörbe tartozó választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsák, a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.
szavazókör A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.
szavazólap A országgyűlési képviselő-választáson a választópolgárok két szavazólapot kapnak. Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapokat kitöltés után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.
területi választókerület (területi lista) A területi (megyei vagy fővárosi) választókerületben pártok állíthatnak listát. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerülethez tartozó egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
A választópolgár egy párt listájára adhatja le szavazatát. A pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában - az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 4. számú mellékletében írt számítási mód alapján - a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz.
Százötvenkét képviselőt választanak területi listákról.
titkos szavazás A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül adhatják le szavazatukat.
többségi választási rendszer A többségi választási rendszerben egyéni választókerületek működnek és a legtöbb szavazatot elért jelölt jut mandátumhoz. (Ld. még arányos és vegyes választási rendszer)
Ez az elv érvényesül nálunk az egyéni választókerületekben.
töredékszavazat Amely szavazatokkal jelölt nem jutott mandátumhoz (töredékszavazat), azok felkerülnek országos szintre, s ott e szavazatok alapján ötvennyolc további mandátum kerül kiosztásra. [Ld. még országos (kompenzációs) lista]
Töredékszavazatnak minősül: 1) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; 2) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában (a számítás módját az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 4. számú melléklete tartalmazza), a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.
urna Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó állampolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
választási alapelvek A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.
Választási Információs Szolgálat Az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatot (VISZ) működtet, amelynek alapvető feladata az adatszolgáltatás, valamint a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a politikai pártok tájékoztatása jogi kérdésekben. Az érdeklődők a telefonon, telefaxon, e-mail-en vagy levélben feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal vagy 1-2 napon belül választ kapnak.
A VISZ az alábbi helyen és időben érhető el:
Személyesen
Országos Választási Iroda - Választási Információs Szolgálat (VISZ)
Belügyminisztérium Duna Palota
Budapest, V. Zrínyi u.5. (bejárat a Nádor u. sarkán)
Ügyfélfogadási idő:
hétfőtől csütörtökig: 8.30-16.30
pénteken: 8.30-14.00
Levélcím:
Országos Választási Iroda - Választási Információs Szolgálat
Budapest, 1450 Pf.: 81.
Telefon:
Ingyenesen hívható "Zöld szám", üzenetrögzítős: 06-80-204-016
normál városi szám: (06 1) 266-1200
Telefax: (06 1) 332-6337
E-mail: visz@mail.ahiv.hu
WEB http://www.valasztas.hu
választási törvények (az országgyűlési képviselők választására novatkozóan)
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL;
1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról;
1997. évi C. törvény a választási eljárásról.
választási irodák A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett működik választási iroda. (A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.) Az országgyűlési választásokon ennek megfelelően minden településen helyi választási iroda (HVI), az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), minden megyében területi választási iroda (TVI) és országos szinten az Országos Választási Iroda (OVI) működik. A HVI vezetője a települési jegyző, a TVI vezetője a megyei főjegyző, az OVI vezetőjét a Belügyminiszter nevezi ki. A választási irodák tagjait az iroda vezetője nevezi ki. A tagok köztisztviselők és közalkalmazottak: ügyintézők, jogászok, informatikusok, akik ellátják a választási bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli, adatkezelési és technikai feladatokat.
választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek: a körülbelül 11 000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), a 176 egyéni választókerületben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (OEVB), a 20 megyében (területi választókerületben) pedig a területi választási bizottságok (TVB). Külön említést érdemel az Országos Választási Bizottság. A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltek, jelölő szervezetek által megbízott tagokból állnak. A választási bizottságok választott tagjait a választás napja előtti 51. napig kell megválasztani. Az OEVB-t és a TVB-t, a megyei közgyűlésnek, illetőleg az OVB-t Országgyűlésnek. E szabály alól kivételt képez a szavazatszámláló bizottság, amelynek választott tagjait az önkormányzati képviselő-testület a választások napja előtti 20. napig választja meg. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére tiszteletdíj nem jár.
A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig. A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik a jelölteket (OEVB), a területi listákat (TVB) és az országos listát (OVB), jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát (OEVB, TVB). A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás egyéni választókerületi (OEVB), területi (TVB) és országos eredményét (OVB). Elbírálják a választás helyi, területi vagy országos eredménye elleni kifogásokat. Ezt követően a különböző választási bizottságok adják ki az egyes képviselőknek a megbízólevelet. Így az OEVB az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőknek, a TVB a területi listán, az OVB pedig az országos listán mandátumhoz jutott képviselőknek adja ki a megbízólevelet.
A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási szervet az elnök képviseli.
választójog(osultság) Az országgyűlési képviselő-választáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. Szavazati joga van minden - magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha valamilyen természetes kizáró ok áll fenn. (Ld. még: választójoggal nem rendelkező polgárok)
választójoggal nem rendelkező polgárok Azok a választópolgárok, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. Így nincs választójoga annak, (1) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; (2) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; (3) aki szabadságvesztés büntetését tölti; (4) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
választópolgár visszautasítása A szavazatszámláló bíróság visszautasítja azt a választópolgárt (azaz megtagadja a szavazólap átadását), aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki a törvényi feltételek hiányában nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. (Ld. még: igazolás)
vegyes választási rendszer A többségi és arányos választási rendszer ötvözete.
Hazánk országgyűlési képviselő-választási rendszere vegyes: az egyéni választókerület többségi rendszerű, a területi és országos listás rendszer pedig arányos.