Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a választási kampányról
1994-1998.
Tekintettel arra, hogy az eddig bemutatott törvények nem rendelkezhetnek valamennyi, a kampány - média kapcsolatot érintő részletkérdésben, némi segítséget nyújthatnak az Országos Választási Bizottság (továbbiakban: OVB) 1994 - 1998. évi választási kampánnyal összefüggő határozatai.
1994.
Egy bejelentés szerint a Magyar Televízió úgy értelmezi a Választási eljárásról szóló törvényt, hogy kizárólag a pártok egyéni választókerületben induló jelöltjeinek számát veszi figyelembe a választási tudósításokban.
Az OVB határozata szerint:
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 11. § (2) pontja (hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § a) pontja] bekezdésének megfelelően - az országos listát állító pártokat a szavazást megelőző 30 napban a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepeltesse. Ennek az aránynak a meghatározásánál - az országgyűlési egyéni választókerületekben és a területi választókerületekben, valamint az országos listán állított képviselőjelölteket egyaránt figyelembe kell venni.
*
Az OVB-t több választókerületből megkeresték olyan szórólapok terjesztésével kapcsolatban, amelyek még versenyben lévő egyéni országgyűlési képviselőjelöltek területi listáiról történő mandátumszerzését befejezett tényként jelenítették meg a nyilvánosság előtt. Az OVB felhívja a figyelmet arra, hogy a hatályos Választójogi törvény értelmében a területi listáról történő mandátumszerzés csak a választások második fordulója után állapítható meg. Sérti a választások tisztaságát illetve törvénysértő minden olyan beállítás, vagy negatív kampány, amely a második forduló előtt az egyéni képviselőjelöltet területi listán megválasztott képviselőként tünteti fel.
Az OVB határozata szerint sérti a választások tisztaságát, illetve törvénysértő minden olyan beállítás, vagy negatív kampány, amely a második forduló előtt az egyéni képviselőjelöltet területi listán megválasztott képviselőként tünteti fel.
Az egyik helyi lap tájékoztatója néhány általános - törvényen alapuló - információn túlmenően tartalmaz egy ajánlási szelvény mintát (igaz, ennek minta jellegét nem említi) melyben a jelölt neve és pártja megjelölése ki van töltve az egyik kerületi képviselőjelölt és pártja nevével. A lap alján vastagon szedve a "kérjük így töltse ki!" felszólítás szerepel. Az így kitöltött szelvényminta a kevésbé tájékozott, politika iránt kevésbé érdeklődő választópolgárokat félrevezetheti, mondván, hogy így kell kitölteni az ajánlási szelvényt.
Az ilyen és hasonló ügyeket az OVB a kampányhoz tartozónak tartja, melyek nem törvénysértők, s nem sértik a választási etikát sem.
*
Egy fényreklámot üzemeltető társaság kérte az OVB állásfoglalását abban az ügyben, hogy az óriás fényreklám-táblákon a kampánycsend ideje alatt is kívánnak a pártok hirdetni azzal az érveléssel, hogy miként a közterületeken kint maradnak a plakátok, úgy ez is közterületi média, és már a kampánycsend előtt is folyamatos hirdetési jelenlétük volt a fényreklámtáblán.
Az OVB határozata szerint: A Vjt. 12. § (2) bekezdésében (Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § a) pontja] foglalt tilalom megsértésének minősül, ha a kampánycsend ideje alatt a közterületen levő fényreklám-táblákon a pártok, egyéni jelöltek választási programját közlik.
*
A kampánycsend megsértésének minősül-e, ha a kampánycsend idején a tömegközlekedési eszközökön láthatóak a rájuk felragasztott választási hirdetések?
Az OVB határozata szerint: A kampánycsend idején a szavazás befejezéséig elhelyezett választási hirdetés a kampánycsend megsértésének minősül. A korábban elhelyezett hirdetések változatlan formában maradhatnak.
*
Egy kábeltelevíziót üzemeltető vállalkozó az 1994. március 26- április 6-ig terjedő időszakban, az MTV 1 adását megszakítva, fő műsoridőben, a tévéhíradót követően, helyi választási, politikai reklámot közvetített a helyi nézőkhöz, mellőzve azt a tájékoztatást, hogy nem az MTV 1 műsoráról van szó. Álláspontjuk szerint a nevezett vállalkozó ismertetett eljárása sérti a Választási Etikai Kódexben foglaltakat.
Válasz: Az OVB nem rendelkezik hatáskörrel a levélben foglaltakkal kapcsolatban, ezért ebben a kérdésben nem foglalt állást.
Az OVB 7/1994. (V.5.) kampánycsendre vonatkozó állásfoglalása: Nem minősül a kampánycsend megsértésének az, ha bármely párt számára sérelmes felülírásokkal ellátott saját választási plakátját, vagy olyan plakátot, amely a párt számára sérelmes, hitelét rontó üzenetet hordoz, és amelyből a plakát eredete nem határozható meg, a kampánycsend idején üres - semmiféle közlést nem tartalmazó - papírral átragasztja.
A kampánycsend megsértésének minősül az, ha a kampánycsend idejére bárki politikai tüntetést szervez, vezet vagy abban részt vesz. (OVB 7/1994. (V.5.)
1998.
Egyik országos kisebbségi önkormányzat képviselője panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz a választási kampány szabályainak megsértése miatt. A bejelentő azt sérelmezte, hogy a kisebbségükhöz tartozó, Magyarországon működő szövetség olyan levelet juttatott el a választópolgárokhoz, amelyben - a panaszos szerint - a "választásokon való részvételre nem túl etikus módon buzdítottak". A panasztevő a levél tartalmát nem ismerte, nem látta, azt a beadványhoz nem tudta csatolni, az idézett következtetést a választópolgárok visszajelzéseiből vonta le.
A 48/1998. (IX.15.) OVB határozat szerint a panaszból nem volt egyértelműen megállapítható sem a kifogásolt tevékenység, sem az e tevékenységet folytató szervezet, továbbá a panasztevő nem jelölte meg a vélt törvénysértés bizonyítékait sem. Az OVB a hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
*
A bejelentő állampolgár egyik parlamenti párt politikusainak beszédeiből, illetve írásaiból idézett. Álláspontja szerint ezek, és más kormánypárti nyilatkozatok az esélyegyenlőség elvét sértik, félrevezetik a választópolgárokat a tekintetben, hogy a településük fejlődése csak akkor biztosított, ha a kormánypárti jelöltekre szavaznak. Kérte az idézett nyilatkozatok törvénysértővé nyilvánítását és az érintett pártok és politikusok kötelezését a választási eljárás szabályainak betartására.
Az 54/1998. (X.17.) OVB határozat megállapította, hogy a panasz benyújtója nem jelölte meg a törvénysértés bizonyítékait. Nem tekinthető bizonyítéknak a kifogásolt nyilatkozatok szó szerinti idézése a beadványban, ha a kifogásolt nyilatkozatot tartalmazó dokumentumokat eredetinek tekinthető formában nem csatolta. Ezért az Országos Választási Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
Két párt megyei vezetője az egyik megyei napilap 1998. október 17-i cikkének témája miatt panaszt nyújtott be a területi választási bizottsághoz. Beadványukban azt sérelmezték, hogy a napilap a kampánycsend ideje alatt - a jövő évre tervezett nyugdíjemeléssel kapcsolatosan - olyan aktuális kérdést érintett, amelynek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy mely pártok milyen álláspontot képviselnek ez ügyben. A bejelentők szerint a cikk alkalmas volt a választói akarat befolyásolására.
A beadványt a területi választási bizottság elutasította, a pártok képviselői a határozat ellen az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.
Az Országos Választási Bizottság az 55/1998. (X.18.) számon hozott határozatban a megyei területi választási bizottság elutasító határozata ellen benyújtott panasznak helyt adott, a következő indokolással:
A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
A kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet.
Az Országos Választási Bizottság a benyújtott bizonyítékokat megvizsgálva megállapította, hogy az újság 1998. október 17-i száma alkalmas volt a választói akarat befolyásolására. A cikkek témája (a jövő évre tervezett nyugdíjemelés) olyan aktuális kérdést érintett, amellyel kapcsolatban egyértelműen megállapítható volt, hogy mely pártok állnak az egyik álláspont, és mely pártok a másik álláspont mögött.
Az Országos Választási Bizottság - a 11/1998. (V.18.) OVB állásfoglalásában kifejtett álláspontját megerősítve - megállapította: a kampánycsend törvényi szabályozásának célja, hogy a kampánycsend ideje alatt ne lehessen olyan információkat megjelentetni (függetlenül az információ megjelenési formájától), amelyek bármely szempontból összefüggésbe hozhatók olyan személyekkel vagy szervezetekkel, amely személyek vagy szervezetek érintettek a választási kampányban. A kampánycsend alatt a médiának politikailag semleges magatartást kell tanúsítania, tartózkodnia kell az olyan politikai tartalmú információk közlésétől, amelyek közvetlenül vagy közvetve alkalmasak a választók akaratának befolyásolására.
Egy bejelentő állampolgár 1998. október 18-án panaszt nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben kifogásolta, hogy a közszolgálati rádió egyik főműsorában kampánycsendet sértő információk hangzottak el. A panaszos véleménye szerint a kampánycsend megsértése abban állt, hogy a kisebbségi önkormányzatokat, illetve bizonyos kisebbségi képviselőjelölt-csoportokat nevesítettek. Álláspontja szerint szintén kampánycsend-sértés volt, hogy a műsorban elhangzott egy szervezet neve és felhívásának szövege. (Ez a szervezet sérelmezi a nyugdíjemelés Kormány által tervezett mértékét.)
Tekintettel arra, hogy a panaszos nem jelölte meg, pontosan mi hangzott el a műsorban, így az általa megjelölt bizonyítékok nem voltak elégségesek a törvénysértés bizonyítására ezért az Országos Választási Bizottság az 56/1998. (X.18.) OVB határozatban a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
*
Egyik párt képviselője panaszt nyújtott be a közszolgálati televízió 1998. október 18-i főműsor-időben sugárzott műsora ellen. Az élő adásban szerepelt egy országosan ismert politikus, akinek pártja részt vett az önkormányzati választásokon. A panaszos álláspontja szerint a televízió műsorával megsértette kampánycsendet.
Az Országos Választási Bizottság a kifogásolt műsor tartalmát közvetlenül is észlelte, illetve a benyújtott bizonyítékot megvizsgálta és megállapította, hogy a beadványban ismertetett cselekmény megvalósult.
Az 56/1998. (X.18.) OVB határozatban a benyújtott panasznak helyt adott
A közszolgálati televízió képviselője az Országos Választási Bizottság 57/1998. (X.18.) OVB határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért.
A Legfelsőbb Bíróság Kvk.II.28.640/1998/2. határozata az OVB határozatát megváltoztatta és a panaszt 1998. október 21-én elutasította az alábbi indoklással:
A panasszal érintett műsorban szereplő személy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1998. október 19-én tartott választásával közvetlenül nem volt összefüggésbe hozható. A panaszos az összefüggést tévesen ítélte meg, miszerint a politológus a választáson részt vevő egyik párt prominens személyisége. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint közvetlen érintettség hiányában az a körülmény, hogy egy ismert pártállású személy a kampánycsend időszakában televízió műsorban más minőségben szerepel, önmagában nem elegendő a kampánycsend megsértésének megállapításához.
A Legfelsőbb Bíróság a műsort megtekintve sem jutott arra a következtetésre, hogy a politikaelméleti fogalom párral (konfliktus-konszenzus) foglalkozó vita kapcsán a résztvevők szájából elhangzott kijelentések alkalmasak lettek volna bármelyik irányban a választói akarat befolyásolására. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatosan a műsorban még csak célzás sem hangzott el semmilyen tekintetben. A panaszosnak az a kijelentése is, hogy a választói akarat befolyásolása bármelyik irányban megvalósulhatott, éppen arra utal, hogy a politológus párttagságának a választások kimenetele szempontjából nem volt jelentősége.
*
A bejelentő állampolgár panaszt nyújtott be a közszolgálati rádió egyik műsora ellen, amely 1998. október 18-án hangzott el. A panaszos szerint a műsorban megszólaltatott személy - aki kormánybiztosi funkciót töltött be - a kampánycsend ideje alatt olyan kijelentéseket tett, amelyekben rágalmazta az 1994-1998. közötti időszakban működő Kormányt, ezzel pedig a választáson induló egyes pártokat is.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a beadvány által ismertetett kijelentések olyan áttételesen utaltak csak a választáson induló jelölő szervezetekre, hogy azok nem voltak alkalmasak a kampánycsend megsértésének megállapítására. (69/1998. (X.21.) OVB határozat)