2. A médiatörvény a kampányról
Az 1998. évi országgyűlési képviselő-választás időszakában, a rádiózásról és a televíziózásról szóló szabályokat az előző pontban említett 1997. évi C. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény tartalmazza. A törvény választással kapcsolatos szakaszait a mellékletben közöljük.
A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek és a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetéseket. Azt, hogy az egyes műsorszolgáltatók mely idősávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket a törvény nem szabályozza. A műsorszolgáltatók maguk döntik el, hogy milyen módon teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek hirdetéseivel kapcsolatban. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik. A műsorszolgáltatók a kampány utolsó napján a fent említettek szerint ingyenesen közzéteszik a jelölő szervek és a jelöltek politikai hirdetéseit.
Nem jelenhetnek meg reklámban, politikai hirdetésben a műsorszolgáltató azon munkatársai, akik rendszeresen szerepelnek hírközlő, időszerű politikai és tájékoztató műsorokban. Nem lehet közzétenni burkolt vagy tudatosan nem észlelhető reklámot.
A politikai hirdetés megrendelője, valamint az, akinek a közzétételhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét és szabadságát érintő módon nem befolyásolhatja a műsor tartalmát, műsorbeli elhelyezését.
Politikai hirdetést vagy reklámot az egyéb műsorszámoktól jól elkülönítve, jellegének megfelelő elnevezéssel ellátva lehet közzétenni.
A politikai hirdetés tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató a médiatörvény szerint felelősséggel nem tartozik. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy például a büntető vagy a polgári törvénykönyv alapján felelőssége megállapítható legyen.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén felmerülő panaszokat a Testület Panaszbizottsága bírálja el. (A továbbiakban lásd a függelék 1996. évi I. törvényt tartalmazó pontját.)