1. A választási eljárás

A választási kampány és a média kapcsolatának egyik legfontosabb jogforrása a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a témát érintő részeit a mellékletben közzé tesszük).

1.1. A választási eljárás nyilvánossága

A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, azonban nem zavarhatják azok tevékenységét.
Az országgyűlési választások első és második fordulóján és az önkormányzati választásokon a szavazást megelőző nyolcadik naptól, a szavazás napján 19.00 óráig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján közvélemény-kutatás csak abban az esetben végezhető, ha az névtelen és az önkéntességen alapul. A közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe ahol a szavazóhelyiség van, semmilyen módon nem zaklathatják az állampolgárokat, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.

1.2. A választási kampány

A választási kampány a jelöltek, jelölő szervezetek programjának, ígéreteinek, politikai nézeteinek megismertetését, népszerűsítését szolgálja. A törvény a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás és szórólapok osztogatása, választási gyűlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. A jelölő szervezetek kampányának segítése érdekében, a választópolgárok megszólításának megkönnyítésére a törvény lehetővé teszi, hogy a helyi választási iroda vezetője, illetőleg a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választópolgárok név- és lakcímadatait a jelöltek, jelölő szervezetek részére átadja. Ezen adatok kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel, és a szavazás napján azokat meg kell semmisíteni (az adatok további kezelése jogosulatlan adatkezelésnek minősül).
A választási kampány a választás kitűzésétől, a szavazást megelőző nap 0.00 óráig tart

1.3. A kampánycsend 

A szavazást megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján a szavazás befejezéséig (19.00 óráig) választási kampányt folytatni tilos. Ez a kampánycsend időszaka.
A választópolgárok választói akaratának befolyásolása a kampánycsend megsértését jelenti. A kampánycsend megsértésének minősül különösen, ha ezen időszak alatt a választópolgárokat a jelölt vagy jelölő szervezet ingyen utaztatja a választás helyszínére, étellel, itallal vendégeli meg, vagy bármilyen - a jelölt fényképét, nevét tartalmazó - reklámtárggyal ajándékozza meg. Kampánycsend ideje alatt választási plakát elhelyezése, a választói akaratot befolyásoló információk szolgáltatása elektronikus, vagy bármilyen más úton szintén a kampánycsend megsértését jelenti.

1.4. A választási plakát

A jelölő szervezetek és a jelöltek a választási kampány végéig engedély nélkül készíthetnek plakátokat. A választási plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Kizárólag a tulajdonos, a bérlő, - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának - hozzájárulásával lehet épületek falára, kerítésére plakátot elhelyezni. A helyi vagy a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja a közterület meghatározott részén vagy egyes középületeken választási plakát elhelyezését.

Budapest Főváros Közgyűlése 5/1998. (II.27.) számon önkormányzati rendeletet adott ki a választási plakátok elhelyezésével, és a tiltott helyre ragasztók szankcionálásával kapcsolatban. A testület megtiltotta választási plakát elhelyezését helyi védettség alatt álló középületeken, vegyes rendeltetésű épület esetén az épületnek közintézmény által használt részén. A rendelet szerint tilos választási plakátokat elhelyezni az állami és önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül és azok kerítésein is. Műemléki védettség alatt álló épületeken, közterületeken és azok létesítményein (pl. szobor, emlékmű, növényzet), hidakon és felüljárókon szintén megtiltják a kampányhirdetések kiragasztását. A tilalmak nem vonatkoznak a választási szervek hirdetményeire.

A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

A tilalmak megszegője kártalanítási, kártérítési igény nélkül köteles a középület vagy közterület eredeti állapotát helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a Főpolgármesteri Hivatal a kötelezett költségére a helyreállítási munkát elvégezteti. A tilalmak megszegője továbbiakban szabálysértési felelősséggel tartozik.

Plakát csak úgy helyezhető el, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Az, aki a plakátot elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.


1.5. Gyűlés

A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.

A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésére helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az 500-nál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény értelmében a törvény hatálya nem terjed ki az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választásával összefüggő gyűlésekre, így választási gyűlések szervezéséhez nem kell előzetesen engedélyt kérni.