1. A választási bizottságok hatásköre, delegálás a választási szervekbe
1.1. A választási bizottságok
A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
Országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek:
ˇ a szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB),
ˇ az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait is ellátó helyi választási bizottság (HVB),
ˇ a 176 egyéni választókerületben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (OEVB),
ˇ a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) a területi választási bizottságok (TVB),
ˇ országosan az Országos Választási Bizottság (OVB).
A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által delegált tagokból állnak.
A választási bizottságok választott tagjait - a szavazatszámláló bizottságok kivételével - a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napig kell megválasztani. A HVB választott tagjait az önkormányzati képviselőtestület, az OEVB és a TVB választott tagjait a fővárosi, megyei közgyűlés, az OVB választott tagjait az Országgyűlés választja. Jelen esetben a HVB választott tagjai az 1998-as önkormányzati választások kitűzése után kezdték meg működésüket és megbízatásuk a 2002-es önkormányzati választások során megválasztott HVB alakuló üléséig tart, így csak abban az esetben kell új tagokat választani, ha létszámuk a működőképesség alá csökkent. Az SZSZB választott tagjait az önkormányzati képviselőtestületek a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon kell megválasztani.
Az SZSZB-be, a HVB-be, az OEVB-be és a TVB-be 3-3 tagot és szükséges számban póttagokat választanak, az OVB-be 5 tagot és szükséges számban póttagokat kell választani.
A választási bizottságoknak - a választott tagokon túl- további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. Ennek értelmében megbízott tagot delegálhat
ˇ az SZSZB-be és az OEVB-be az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt,
ˇ a TVB-be a területi választókerületben (megyében) területi listát állító jelölő szervezet,
ˇ az OVB-be az országos listát állító jelölő szervezet.
(A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetőleg a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen egy tagot bízhatnak meg.)
A választott és delegált tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére - a központi költségvetésből - nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai - így a delegált tagok is - a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.
1.2. Delegálás a választási bizottságokba
A választási bizottságok delegált tagjait a választás napja előtti 16. napig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni. A megbízatás a választás első és második fordulójára is kiterjed.
A választási bizottság delegált tagjának megbízatása - az OVB kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.
Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által delegált tagok megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, melyek nem bíztak meg tagot a választás előtt az OVB-be, de később az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak, ezt mégis megtehetik. Ezen tagok megbízatása szintén a következő általános választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetve a képviselőcsoport megszűnéséig tart.
A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik, ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, továbbá lemondással és a megbízatás visszavonásával. Ha a választási bizottság delegált tagja meghalt, vagy megbízatása ezen okok valamelyikéből kifolyólag megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.
A választási bizottság delegált tagjának nem kell a választókerületben lakcímmel rendelkeznie.
1.3. Összeférhetetlenség
A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt.
Nem lehet a választási bizottság választott tagja a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
1.4. A választási bizottságok hatásköre
A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig.
A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik az egyéni jelölteket (OEVB), a területi listákat (TVB) és az országos listákat (OVB). Jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát (OEVB, TVB). Döntenek a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról.
A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok gondoskodnak a szavazás törvényes lebonyolításáról, döntenek a szavazás során felmerült vitás kérdésekben. Megszámlálják a szavazatokat és megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét. Indítványozzák az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlelnek, amely azt érdemben befolyásolta. A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állítanak ki.
Az OEVB, a TVB és az OVB a szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás egyéni választókerületi, területi és országos eredményét. A választási bizottságok elbírálják a választás helyi, területi vagy országos eredménye elleni kifogásokat.
Az eredmény jogerős megállapítását követően a választási bizottságok kiadják a mandátumot nyert képviselőknek a megbízólevelet. Így az OEVB az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőknek, a TVB a területi listán mandátumhoz jutott képviselőknek, az Országos Választási Bizottság pedig az országos listán megválasztott képviselőknek adja ki a megbízólevelet.
A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.
1.5. Az Országos Választási Bizottság
A média képviselői, a kampánnyal kapcsolatos legtöbb információhoz, az Országos Választási Bizottság (OVB) munkájának folyamatos figyelemmel kísérésével juthatnak. Az Országos Választási Iroda rendszeresen értesíti a médiát az OVB soron következő üléseinek időpontjáról, napirendjéről. Az OVB különböző, a törvény által nem szabályozott kérdésekben kialakított állásfoglalásai precedens értékűek. Ülései nyilvánosak, a sajtó képviselői és az érdeklődők jelen lehetnek.
Az OVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az OVB dönt az országos lista, valamint az azon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, törvénysértés esetén megsemmisítheti a választás eredményét, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott %-os határt, dönt a benyújtott kifogásokról, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét és kiadja a megbízólevelet az országos listán megválasztott képviselőknek.
Az OVB döntése ellen benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.