A királyság államformájának visszaállítása Magyarországon

11/1999. (IV. 28.) OVB határozat

Egyik párt képviselője 1999. április 7-én népszavazás kezdeményezéséhez aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A kérelmező négy kérdést fogalmazott meg a királyság államformájának visszaállítására vonatkozóan és kérte a kérdések, illetve az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A beterjesztő 1999. április 20-án az eredetileg feltett négy kérdést tartalmi változtatás nélkül, de megosztva - két új aláírásgyűjtő íven - terjesztette be az Országos Választási Bizottsághoz és kérte a testülettől a hitelesítésüket. 

Az Országos Választási Bizottság 1999. április 28-ai ülésén a beadványt megvizsgálta, az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését elutasította a következő indokolással:

I.

Egyik párt képviselője országos népszavazás kezdeményezéséhez a következő négy kérdést nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz:
1. "Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája Királyság legyen?"
2. "Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg?"
3. "Akarja-e Ön, hogy a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt által kijelölt kormányzó vezesse az országot?"
4. "Akarja-e Ön, hogy a koronázási ékszerek kezelője a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt legyen?" 
Az Országos Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ívek megfelelnek-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek. 

II.

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ívek nem felelnek meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt alaki feltételeknek.
A Ve. 118. § (2)-(4) bekezdése szerint: "(2) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
(3) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
(4) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el."
A Ve. 118. §-ának (2) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ív csak egy kérdést tartalmazhat, ezzel szemben a kérelmező a hitelesítésre benyújtott íveken két-két kérdésben kíván országos népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés céljából aláírást gyűjteni.
A hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ívek a Ve. 118. § (3) bekezdésében foglalt kellékeken felül tartalmazzák még a választópolgár személyazonosító igazolványának, illetve útlevele számának feltüntetésére szolgáló rovatot, valamint egy olyan nyilatkozatot, amely szerint az aláírásgyűjtő ívet aláíró személy magyar állampolgár és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Tartalmaznak továbbá egy olyan rovatot, amely feltehetően arra szolgál, hogy a választópolgárok a népszavazásra javasolt egyes kérdésekről nyilatkozzanak.
Az aláírásgyűjtő ívek a fentiekhez hasonlóan a Ve. 118. § (4) bekezdéséhez képest több adatot követelnek meg az aláírást gyűjtő polgártól is.
A Ve. 6. § (1) bekezdése értelmében a választási eljárás során a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat is tiszteletben kell tartani. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (a továbbiakban: Avtv.) 5. § (1) és (2) bekezdése értelmében "(1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig" (célhoz kötöttség elve).
A Ve. 118. § (3) és (4) bekezdése kimerítően felsorolja az aláírásgyűjtő ív alaki kellékeit, és különösen az aláírásgyűjtő íven feltüntetendő, a választópolgár azonosításához szükséges személyes adatok körét. Ugyanígy a 118. § (4) bekezdése is mindössze az aláírást gyűjtő polgár aláírását kívánja meg. Bármely egyéb adat feltüntetése a célhoz kötöttség fent említett elvébe ütközik, ezért törvényellenes.
Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ívek nem felelnek meg a Ve. 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését az Nsztv. 10. § d) pontja alapján - alaki okból - megtagadta.

III.

Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő ívek nem hitelesíthetőek, az Országos Választási Bizottság nem tért ki annak vizsgálatára, hogy a népszavazásra javasolt kérdések tartalmi szempontból megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak.

13/1999. (VI. 2.) OVB határozat 

A kérelmező ismételten országos népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő ívei mintapéldányainak, illetve az azokon szereplő kérdések hitelesítését kérte a királyság államformájának visszaállítására. Az Országos Választási Bizottsághoz négy aláírásgyűjtő ívet nyújtott be, melyeken egy-egy kérdés szerepelt. 

Az Országos Választási Bizottság 1999. június 2-ai ülésén egy aláírásgyűjtő ívet és a rajta szereplő kérdést hitelesített, a többi aláírásgyűjtő ív és kérdés hitelesítését pedig megtagadta az alábbi határozatával: 

1. Az Országos Választási Bizottság a szervezet képviselője által hitelesítésre benyújtott kérdések közül hitelesítette az "Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája Királyság legyen?" kérdést és a hozzá tartozó - a határozat mellékletét képező - aláírásgyűjtő ívet.
Az aláírásgyűjtő íveket az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő négy hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.

2. Az Országos Választási Bizottság megtagadta a következő kérdések hitelesítését:

- "Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg?"

- "Akarja-e Ön, hogy a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt által kijelölt kormányzó vezesse az országot?"

- "Akarja-e Ön, hogy a koronázási ékszerek kezelője a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt legyen?"

INDOKOLÁS

I.

A szervezet képviselője 1999. május 3-án négy aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz.

II.

Az Országos Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ívek, illetve az azon szereplő kérdések megfelelnek-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek. 

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ívek megfelelnek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. 

III.

Abban a kérdésben, hogy a népszavazásra javasolt kérdésekben tartható-e népszavazás, az Országos Választási Bizottság a következőket állapította meg: 

A.

Az 1. kérdés megítélésénél az Országos Választási Bizottság a következő jogszabályokat vette figyelembe döntése meghozatalánál:

Az Alkotmány 1. §-a értelmében "Magyarország: köztársaság." Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az Alkotmány megalkotása, illetve módosítása is. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése pedig azokat a tárgyköröket határozza meg, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani.

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy egyrészt az államforma megváltoztatása az Alkotmány módosítását igényelné, másrészt ugyanakkor az államforma kérdése nem szerepel az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében felsorolt tárgyak között. 

Az államforma kérdésének népszavazásra bocsátásával kapcsolatban az Országos Választási Bizottság utal a 10/1999. (IV.14.) OVB határozatában kifejtett indokokra. Eszerint: "Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése taxatív felsorolásban tartalmazza azokat a tárgyakat, amelyekben népszavazás nem tartható. Olyan tárgykör, amely az Alkotmány valamely rendelkezését kifejezetten megemlíti, a hivatkozott § (5) bekezdés c) pontjában található. Eszerint nem tartható népszavazás az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Az Alkotmány egyéb rendelkezéseiről tartandó népszavazást sem az említett, sem más rendelkezés nem zárja ki. Ebből pedig az "a contrario" értelmezés szerint az következik, hogy az Alkotmányban szabályozott bármely más kérdés - amelyre nem vonatkozik kizáró ok - népszavazás tárgya lehet.

Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörének - Alkotmányban rögzített és annak megfelelő - alkotmányos korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni." 

A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az államforma kérdésében népszavazás tartható, ezért a határozat rendelkező részének 1. pontjában foglaltaknak megfelelően az aláírásgyűjtő ívet és az azon szereplő kérdést hitelesítette.

B.

Az Országos Választási Bizottság a rendelkező rész 2. pontjában felsorolt kérdések tekintetében a hitelesítést a következőkre tekintettel tagadta meg:
1. A népszavazásra javasolt kérdések nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe, nem annak döntését kívánják befolyásolni. 
2. Azt a kérdést, miszerint "Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg?" azért sem lehet hitelesíteni, mert az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdése alapján a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben az a követelmény, hogy a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. 

A magyar jog világos különbséget tesz a "népszavazás" és a "választás" fogalma között, e fogalmak nem szinonimái egymásnak. Ebből következően a feltett kérdés jogi tartalma nem volt egyértelmű. 
3. A kormányzó kijelölésére és a koronázási ékszerek kezelésére vonatkozó kérdések tekintetében az Országos Választási Bizottság utalt az Alkotmány 2. § (3) bekezdésére, valamint a 3. § (3) bekezdésére, mint olyan rendelkezésekre, amelyek az alkotmányos berendezkedés meghatározó jelentőségű szabályai. A népszavazásra javasolt kérdések e szabályokkal is szemben állnak.

15/1999. (VII. 6.) OVB határozat 

A kérelmező ismételten aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be 1999. június 9-én hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz a következő kérdéssel: "Akarja-e Ön, hogy az államfőt (királyt) közvetlen választás útján az állampolgárok válasszák meg?" 

Az Országos Választási Bizottság 1999. július 6-ai ülésén az aláírásgyűjtő ív hitelesítését elutasította a következő indokolással: 

I.

Az egyik párt képviselője 1999. június 9-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "Akarja-e Ön, hogy az államfőt (királyt) közvetlen választás útján az állampolgárok válasszák meg?".

Az Országos Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő ív, illetve az azon szereplő kérdés megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek. 

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelelt a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 118. § (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, a népszavazásra javasolt kérdés pedig megfelelt az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében a kérdéssel szemben támasztott követelménynek.

II.

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés népszavazásra bocsáthatóságával kapcsolatban az alábbiakat állapította meg:
Az Alkotmány 1. §-a értelmében "Magyarország: köztársaság", amelynek államfője a köztársasági elnök. A köztársasági elnök választásának szabályait az Alkotmány 29/A-B. §-ai tartalmazzák, amely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az Alkotmány megalkotása, illetve módosítása is.
Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alkotmány módosítását igényelné két tekintetben is.

Az Alkotmánybíróság 1999. július 6-án meghozott 316/H/1999. AB végzésének rendelkező része szerint: "alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye."

A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben nem tartható népszavazás, ezért az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 10. § b) pontja alapján megtagadta.