A választási eljárási törvény – a korábbi szabályozástól eltérően – a jogorvoslatok k
ét formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. Kifogással a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása), panasszal más szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése). Mind a két jogorvoslati eszköz csak törvénysértés valószínűsítése esetén terjeszthető elő. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.a) A választási törvények megsértésére hivatkozva az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok panasszal és kifogással élhetnek [Ve. 77.§ (1) bek.].
A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani [Ve. 77. § (2) bek.].
A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbír
álására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság a beérkezésétől számított három napon belül dönt [Ve. 77.§ (3) bek.].b) Előadódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottsággal közöl valamely olyan észrevételt, mely a választás törvényes rendjével áll összefüggésben. (Pl. szót emel az ellen, hogy a választópolgárok a szavazat leadása után a szavazóhelyiségben csoportosulnak, közli, hogy választási kampányt szolgáló plakátot észlelt a szavazóhelyiség előterében, stb.) Ilyen esetben a szavazatszámláló bizottság nyomban int
ézkedik a jogsértő helyzet azonnali felszámolása iránt. Amennyiben a szavazatszámláló bizottság az észrevétellel nem ért egyet, akkor tartalmilag érdemi döntést hozott, ezt jegyzőkönyvben rögzíti, közli a választópolgárral és egyben tájékoztatja az a) pont szerinti jogorvoslati lehetőségről.c) Amennyiben a kifogás az egyéni jelölt választási eredményével függ össze, akkor annak elbírálására az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság, ha a listás választással kapcsolatos, akkor az elbírálásra a Terül
eti Választási Bizottság jogosult.A Választási Bizottság elutasító döntése elleni jogorvoslatokat a megyei (fővárosi) bíróság bírálja el. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
3.2. A választás második fordulója
a) A választójogi törvény értelmében előfordulhat, hogy a választás első fordulója érvénytelen, illetve eredménytelen. Ilyen esetben második fordulóra kerül sor.
b) A második fordulóban a szavazatszámláló bizottságok feladatai és jogosítványai nem v
áltoznak. A szavazás lebonyolításának rendje azonos az első forduló előírásaival, legfeljebb egyes mozzanatok értelemszerűen elmaradnak. (Pl.: ha csak az egyéni jelölt megválasztása érdekében kell második fordulót tartani, akkor a választópolgár nyilvánvalóan csak egyféle szavazólapot kap, nem kell a listás választásról szóló jegyzőkönyvet kiállítani, stb.)3.3. Az országgyűlési választások büntetőjogi védelme
Az országgyűlési választások tisztaságát a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) is védi. A Btk. 211. § értelmében az országgyűlési választások elleni bűntettnek minősül, ha valaki:
,,a)
a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,,,b) jogosultság nélkül szavaz,
,,c) jogosulatlanul aláír, hamis adatot tüntet fel,
,,d) arra jogosultat a választásban ... akadályoz,
,,e) megsérti a választás .... titkosságát,
,,f) meghamisítja a választás .... eredményét.”
A választás rendje elleni bűntett büntetési tétele 3 évig terjedő sza
badságvesztés.