2

2. A szavazatszámláló bizottságok részletes feladatai
2.1. Feladatok a szavazás napja előtt
A szavazatszámláló bizottságnak ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget (Ve 30.§ (2) bek. a) pont). Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokat Ve., valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 9/1998. (II. 20.) BM rendelet (a továbbiakban: R) tartalmazza.

Ezek a következők:

A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben amely, valamely jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.

A szavazóhelyiség kialakításakor a helyi választási iroda vezetőjének lehetőség szerint figyelemmel kell lennie a mozgáskorlátozottakra. A szavazóhelyiségekben és az előtte lévő lépcsőknél igyekezni kell rámpát kialakítani. A szavazófülkét is lehetőleg úgy kell felállítani, hogy abba tolószékkel is elférjen a mozgáskorlátozott választópolgár.

Ellenőrizni kell, hogy a törvényben rögzített tárgyi feltételek – legalább két szavazó fülke, legalább két zárható urna – biztosítottak-e. Helyes, ha a bizottság tagjai megpróbálják az urna összeállítását, lezárását, ellenőrzik annak biztonságosságát.

A fentieken kívül az országgyűlési képviselő-választás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek elengedhetetlenek, ezért tanácsos az ellenőrzés során figyelni arra, hogy

a szavazatszámláló bizottság munkájához megfelelő mennyiségű szék és asztal biztosított-e;

megfelelő-e a szavazóhelyiség megvilágítása, különös tekintettel a szavazófülkében lévő fényviszonyokra;

rendelkezésére áll-e a bizottság tevékenységének ellátásához telefon, esetleg fax készülék is;

a hirdetmények, eligazító táblák megfelelő tájékoztatást adnak-e a választópolgároknak;

az épületen belüli eligazítás megfelelő-e, különös tekintettel arra az esetre, ha több szavazókör szavazóhelyisége azonos intézményben van;

a szavazóhelyiség összképe kellően kulturált-e.

Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0⁰⁰ órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.

Ha az ellenőrzés során a szavazatszámláló bizottság elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal jelentse a helyi választási iroda vezetőjének, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszűntetéséről.

A szavazást megelőző nap délutánján a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől (a jegyzőtől) a szavazás lebonyolításához szükséges alábbi iratokat, felszerelési tárgyakat:

választásra jogosultak nyilvántartása (névjegyzék);

a szavazókörben választójoggal nem rendelkező személyek jegyzéke;

pótlapok a választásra jogosultak nyilvántartására (névjegyzék pótlapok);

visszautasítottak jegyzékének nyomtatványa;

jegyzőkönyv a szavazás közben előfordult fontosabb eseményekről, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökének rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről;

nyilvántartás a mozgóurnát kérőkről;

F jegyzék a névjegyzékbe utólag felvettekről;

T jegyzék a névjegyzékből utólag töröltekről;

segédlap a T és F jelű jegyzéken előforduló személyazonosító-jel hiánypótlásához;

szavazólapok lebélyegzéséhez szolgáló bélyegző;

bélyegzőpárna;

átvételi elismervény a választási nyomtatványok, urnák, szavazólapok jegyző részére történő átadáshoz;

urnák;

jelszót tartalmazó boríték (R 3.§ (1) bek. k) pont);

bombariadó esetén értesítendő rendőrségi telefonszám;

annak a szavazó helyiségnek a címe, ahol a hajléktalanok szavazhatnak;

esetleges áramszünet esetére tartalék izzó, gyertya.

A szavazókörönkénti kiszerelésű szállítódoboz tartalmazza a központilag előállításra kerülő nyomtatványokat, melyek a következők:

Nyomtatvány,	mennyiség
szavazástechnikai anyagok	1. fordulóban	2. fordulóban
Egyéni választókerületi szavazólap	a szavazókörben választásra jogosultak száma 100-ra felkerekítve	a szavazókörben választásra jogosultak száma 100-ra felkerekítve
Területi listás szavazólap	a szavazókörben választásra jogosultak száma 100-ra felkerekítve	a szavazókörben választásra jogosultak száma 100-ra felkerekítve (csak az első forduló érvénytelensége esetén)
Boríték a szavazáshoz	A szavazólapok számával megegyező mennyiség (C/5 forma)	A szavazólapok számával megegyező mennyiség (C/5 forma)
Egyéni választókerületi jegyzőkönyv	3 db	3 db
Területi listás jegyzőkönyv	3 db	(csak az első forduló érvénytelensége esetén) 3 db
Borítékok a jegyzőkönyvek továbbításához	3 db (C/4-es forma)	3 db (C/4-es forma)
Egyéni választókerületi adatlap	2 db	2 db
Területi listás adatlap	2 db	(csak az első forduló érvénytelensége esetén) 2 db
... sz. szavazókör helyisége	3 db	3 db
Ellenőrző lapok az urnák lezárásához;	4 db	4 db
Napközbeni jelentések számlálólapja	1 db	1 db
Urnazáró címkék	12 db	12 db
Urnalekötő szalag	5 db	5 db
Szavazóköri toll	5 db	5 db
Felfüggesztő zsinór	5 db	5 db
Kötegelő csík	20 db	10 db
Kötegelő csík leragasztó címke	1 hajtás	1 hajtás
Emléklapok, ajándék tollak	Az 1. és 2. forduló első szavazóinak száma szerint

A szavazatszámláló bizottság tagjainak ellenőriznie kell, hogy a szavazólapok a választókerületben induló jelöltek nevét tartalmazzák-e, mennyiségileg elegendőek-e. Ha bármi gond felmerül (esetleg szavazólap csere vagy hiánypótlás), azt azonnal jelezni kell a helyi választási iroda vezetőjének, aki a szükséges intézkedéseket még a szombati napon megteszi.

A helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságot, ha a szavazólap elkészítése után egy jelölt kiesett (R 3.§ (1) bek. n) pont). Ebben az esetben helyben előállított hirdetményt kell készíteni, amit a szavazó helyiségben kell elhelyezni és a kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni (Ve. 67.§ (2) bek.). E feladatot – ha a kiesésről való tudomásszerzés megelőzi az iratoknak a szavazatszámláló bizottság részére történő átadását – a helyi választási iroda végzi el, az iratok átadását követően pedig a szavazatszámláló bizottság.

Az egyéb eszközöket (szalag, géppapír) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredmény megállapítás törvényessége biztosítva legyen.

A szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iratokat átvételi elismer-vénnyel veszi át, melyen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegző lenyomata is.

A bélyegzővel való mindenféle visszaélés megakadályozása a bizottság elnökének feladata.

Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság a számbavétel után a dobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok és urnák az őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításáig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik.

2.2. Feladatok a szavazás napján

2.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt

A szavazás napján 04³⁰ – 05³⁰ óra között a szavazatszámláló bizottság elnöke átveszi a polgármesteri hivatalban a választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszik azokat. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 05³⁰ óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat.

Amennyiben 05³⁰ óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai közül legalább 3 nem jelenik meg, erről haladéktalanul értesíteni kell a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a szavazatszámláló bizottság kiegészítéséről.

A választási iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig, a szavazatszámláló bizottság tagjain és a jegyzőkönyv vezetőn kívül, senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten számba-veszi a szavazólapokat, nyomtatványokat és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi rendelkezésnek megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság fogyatékosságot észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha nyomtatvány hiányt észlel haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról.

2.2.2. Az elsőként szavazó választópolgár szerepe

A szavazatszámláló bizottság 06.⁰⁰ órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A helyi és az egyéni választókerületi választási bizottság a helyi viszonyokra tekintettel elrendelheti, hogy a szavazás 05.⁰⁰ órakor kezdődjön. A szavazás 19.⁰⁰ óra után történő meghosszabbítására azonban nincs mód.

A bizottság az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja –, jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárják és lepecsételik. Ellenőrzik, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni az ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. A vizsgálat megtörténtét és a szavazás megkezdésének időpontját a szavazóköri jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni.

Ezt követően a szavazás érkezési sorrendben folytatódik.

2.2.3. A szavazás során alkalmazandó általános szabályok

A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak [Ve. 65. § (2) bekezdés]. A választók érkezési sorrendben szavaznak és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget.

A szavazatszámláló bizottság tagjai saját szavazókörükben szavaznak. Ez azt jelenti, hogy abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. Amennyiben a szavazatszámláló bizottság tagja nem lakik a szavazókör területén, akkor a lakóhelye szerint illetékes szavazókörben szavazhat, melyhez a szavazatszámláló bizottság elnöke – a határozatképesség fenntartása mellett – szabadidőt biztosít. Lehetőség van arra is, hogy az igazolással való szavazás szabályainak betartásával a bizottsági tag saját szavazókörében szavazhasson.
A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagjai, a jegyzőkönyv vezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.
A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, különösen igaz ez a szavazatok összeszámolására.

A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük és megfigyelő minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk.

A nemzetközi választási megfigyeléssel kapcsolatos további tudnivalók megismertetése érdekében e választási füzet mellékletében közzétesszük az Országos Választási Iroda vezetőjének az 1998. május 10. és 24. napjára kitűzött országgyűlési képviselőválasztás külföldiek által történő megfigyeléséről kiadott 5/1998. (III. 23.) számú intézkedését.

2.2.3.1. A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor

A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:

rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához,

tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben,

tettlegesen bántalmazzák vagy megfenyegetik a szavazatszámláló bizottság tagját,

ellenérdekű választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben,

kábítószeres vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban,

kábítószeres vagy ittas személy inzultálja az szavazatszámláló bizottság tagjait,

bombariadó,

halál eset történik a szavazóhelyiségben,

rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét.

A rendkívüli események tényének rögzítésére a 3. számú nyomtatvány minta áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének.

A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből). Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:

ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken (Ve. 61. § (4) bek.);

ha haláleset történik;

ha bombariadó van.

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.

2.2.3.2. A szavazójog gyakorlása

Szavazni kizárólag személyesen és a törvényben előírt kivételekkel csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, vagy abba a szavazatszámláló bizottság felveszi.

A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt és a személyazonosító igazolványát és a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Az értesítés hiánya – egyéb törvényes feltételek megléte esetén – nem akadályozhatja a szavazójog gyakorlását. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát igazolja és a névjegyzékben szerepel, az adott szavazóhelyiségben szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére vissza kell adni külön kérés nélkül is.

2.2.3.3. Szavazás személyazonosító igazolvánnyal

Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel (pl.: nagykorúságát a névjegyzék elkészítése és a szavazás napja közötti időpontban érte el, a névjegyzék pontatlan). Amennyiben a választópolgár személyazonosító igazolványával igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van és választójoggal rendelkezik, akkor a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi.

Előtte azonban ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e – igazolás kiadása miatt – a névjegyzékből. A következetes ellenőrzés biztosítja, hogy ne szavazhasson akinek nincs választójoga, illetve el lehessen kerülni, hogy egy személy kétszer vagy többször szavazzon.

Személyazonosító igazolvánnyal való szavazás esetei tehát a következők:

a választópolgár az értesítőjét elvesztette, nem találja,

a névjegyzék lezárását követően töltötte be 18. életévét vagy házasságkötés következtében lett nagykorú állampolgárrá,

a névjegyzék elkészítésekor hiba történt, a választópolgár kimaradt a névjegyzékből és ez a tény csak a szavazóhelyiségben derül ki.

A szavazás napján a szavazókörben a jegyzőkönyvvezető feladata az F és a T jegyzékek vezetése (ld. 9. és 10. nyomtatvány minta). Ha a felvett/törölt személy személyi azonosítója nem állapítható meg, akkor a szavazókörben a pontos azonosítás céljából ún. Segédlapot is szükséges kitölteni, amely részletesen tartalmazza a felvett/törölt személy anyakönyvi adatait (ld. a 13. számú nyomtatvány mintát). Ha Segédlapot kell kiállítani, akkor a jegyzéken elegendő kitölteni a név, a névjegyzék sorszám, nem és születési ideje (személyi azonosító első 7 számjegye) adatokat.

2.2.3.4. Szavazás igazolás alapján

A lakóhelyen történő szavazás szabálya alól csak az igazolással való szavazás jelent kivételt, melyet következőkben részletesen ismertetünk.

Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti a választási forduló számát és azt, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni (ld. 12. számú nyomtatvány mintát).

Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél – előzetesen nem kérték felvételüket egy meghatározott szavazókör névjegyzékére –, azok a szavazás napján a település bármely szavazókörében mehetnek szavazni, és ott az igazolás és a személyazonosító igazolvány egyidejű bemutatását követően szavazhatnak.
A szavazatszámláló bizottságnak ekkor ellenőriznie kell, hogy az igazolást az aktuális választási fordulóra adták-e ki, illetve a szavazás helyeként az a település szerepel, ahol a szavazókör van.

Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni.
Az a választópolgár, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről kimenőt nem kap a szavazás napjára, a szolgálati helyéhez tartozó szavazókörben – a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kapott – igazolással szavazhat.

Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár tartózkodási helyén való szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben az igazolást be kell vonni és ismételten fel kell venni őt – következő sorszámon – a választók névjegyzékébe.

Érvényes igazolással rendelkező választópolgárt, ha a törvényes feltételeknek eleget tesz, nem lehet a szavazásban megakadályozni!

2.2.3.5. Ki nem szavazhat?

Nem szavazhat, aki

nem rendelkezik választójoggal [Vjt. 2. § (2) bekezdés] és ezért nem szerepel a szavazásra jogosultak névjegyzékén. A választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok névjegyzéke nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.

nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és érvényes igazolással nem rendelkezik.

aki személyazonosságát kétséget kizáróan nem tudja igazolni.

A két utóbbi esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, abban az esetben jogosult szavazni.

A jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság döntése alapján, a szavazás napján törli a névjegyzékből a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján az elhalálozott polgárokat (R 1. számú melléklet 9/a. pont).

2.2.3.6. A szavazás menete

A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. (A bizottság mely tagja(i) ellenőrzik a névjegyzéket, ki pecsételi és adja át a szavazólapot, stb.) A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek – étkezés, mozgóurna szállítás – ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.

A szavazatszámláló bizottság az értesítés vagy az igazolás és a személyazonosító igazolvány alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén pótlólag a választópolgárt felvette, az egyéni és listás szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lebélyegzi és a hozzá tartozó borítékokkal átnyújtja a választópolgárnak. A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi. A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad!

A szavazólapok és a borítékok átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság tagja – ha erre igény merül fel az állampolgár részéről – megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására.

A helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai elkészítése után kiesett (visszalépett, meghalt). Ha a szavazólapok elkészülte után esik ki jelölt, a szavazatszámláló bizottságnak erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen.

A szavazópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, az azon szereplő jelölt neve melletti és lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal. Ezentúl tudatni kell a választópolgárral, hogy amennyiben nem hozott magával tollat a szavazófülkében talál tollat. Az a szavazat melyet ceruzával adtak le, ugyanis érvénytelen. [Ve. 69. § (2) bekezdés].

Az előző választásokhoz képest fontos változás, hogy a választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette (Ve. 67.§ (4) bek.). A névjegyzék gyors, zökkenőmentes aláírásának érdekében a bizottság tagjainak segítséget kell nyújtani a választópolgárok részére. Aláíráskor a névjegyzéket nem kell a választópolgár felé fordítani, csupán azt kell megmutatni, hogy hol írjon alá. (A névjegyzéket fordított állásban is alá lehet íratni.)

Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a szavazatszámláló bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, ekkor célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság elnöke az állampolgárt tájékoztatja arról, hogy ezen új jogintézmény a kétszer-többször szavazás megakadályozásának érdekében került be a választási rendszerünkbe.

Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál. Előfordulhat azonban, hogy valaki nem kívánja használni a szavazás során a szavazófülkét, ebben az esetben a szavazófülkén kívüli szavazást is engedélyezni kell számára. A szavazófülkén kívüli szavazás azonban nem befolyásolhat másokat abban, hogy mely jelöltre vagy pártra szavazzanak.

A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazó fülkében.

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

2.2.3.7. Szavazólap cseréje

A szavazólap kitöltése után a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a szavazópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód [Ve. 70. § (2) bekezdés]. Az elrontott szavazólapot be kell vonni és a csere tényét, valamint okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az urnába bedobott szavazólapot természetesen cserélni már nem lehet.

2.2.3.8. Hajléktalanok szavazási lehetősége

A helyi választási iroda vezetője már korábban kijelölt minden településen egy szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akiknek a személyazonosító igazolványában a lakcímként csak az adott település megnevezése szerepel (hajléktalan). Ezek a személyek csak ebben a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Minden szavazatszámláló bizottságnak tudnia kell annak a szavazókörnek a címét a településen, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek csak települési szintű bejegyzés szerepel a személyazonosító igazolványában. Amennyiben a hajléktalan választópolgár nem a kijelölt szavazókörben kíván szavazni, akkor tájékoztatni kell arról, hogy ő hol, melyik szavazókörben élhet választójogával.

Annak a szavazókörnek a szavazatszámláló bizottsága, amelyben a fent említett választópolgárok élhetnek választójogukkal, megkapják a településen bejelentkezett hajléktalan állampolgárok névjegyzékét. Akik ezen névjegyzéken szerepelnek és személyazonosságukat igazolni tudják, azok szavazhatnak.

2.2.3.9. Fiatalok (először szavazók) köszöntése

Külön szólnunk kell az első szavazókról. Először választónak az a polgár számít aki, 1976. december 11-e után született vagy házasságkötés révén vált nagykorúvá. Amikor a bizottság elnöke elveszi az először választó polgár személyazonosító igazolványát, köszönti őt azon alkalomból, hogy először él választójogával az 1998. évi országgyűlési képviselő-válasz-tásokon. Ezek után átnyújtja az emléklapot és a tollat. Itt hívjuk fel a figyelmét a jegyzőkönyvvezetőknek, hogy az első és a második fordulóban először választók emléktárgyai egyszerre, az első forduló szavazóköri dobozaiba kerülnek. A két forduló között ezért az ajándéktárgyak tárolásáról a jegyzőkönyvvezetőknek kell gondoskodnia.

2.2.3.10. Mozgóurnával történő szavazás

A mozgásában gátolt személyt annak érdekében, hogy gyakorolhassa választójogát – kérésére – lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja a mozgóurnával felkeresi. A szavazás törvényességét ebben az esetben is meg kell őrizni. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma nem csökkenhet három fő alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitel nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókör területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással. A mozgóurnát a bizottság két – párt szempontból ellenérdekű – tagja együtt viszi a szavazóhoz.

A szavazatszámláló bizottság 2 tagjának a szavazás időtartama alatt minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért vagy kértek a részére előzetesen vagy a szavazás napján. A mozgóurna kivitelt úgy kell végeznie a bizottság 2 tagjának, hogy 19⁰⁰ óra után mozgóurnába nem szabad szavazatot elfogadniuk!

2.2.4. Napközbeni jelentésből adódó feladatok

A szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető feladata az adatszolgáltatás teljesítése. A szavazóköröknek a helyi választási iroda felé a következő időintervallumokban kell adatot szolgáltatniuk.

6⁴⁵ -7⁰⁰

8³⁰ -8⁴⁵

10³⁰ -10⁴⁵

12³⁰ -12⁴⁵

14³⁰ -14⁴⁵

17⁰⁰ -17¹⁵

A jegyzőkönyvvezetőnek az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok gyűjtésének és adott határidőre történő továbbításának feltételeit biztosítania kell. A szavazókörben megjelent, szavazólapot átvevő választók számának megállapításához “Számlálólap” áll rendelkezésre (ld. 4. számú nyomtatványmintát). A szavazók számáról és a jelentés időpontjáig nyilvántartásba vett választópolgárok számáról a számlálólapon kell jelentést adni a helyi választási iroda vezetőjének. A megjelenés adatait a jegyzőkönyvvezetőnek kell megállapítania. A “Számlálólap”-ot az utolsó jelentés után is vezetni kell.

2.2.5. A szavazás lezárása

A Ve. 61. § (1) bekezdése szerint a szavazás 19⁰⁰ óráig tart. A szavazatszámláló bizottság 19⁰⁰ órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Akik a helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Az ő szavazatuk leadása után a szavazatszámláló bizottság a szavazást befejezettnek nyilvánítja. Ezt követően szavazatot elfogadni nem szabad.

2.2.6. A szavazás szavazóköri eredménye

A szavazás szavazóköri eredménye megállapításának két szakaszát különböztetjük meg:

előzetes szavazóköri eredmény,

végleges szavazóköri eredmény megállapítása.

2.2.6.1. Az előzetes és végleges eredmény megállapításának közös szabályai

A szavazás lezárását követő folyamat egyes elemei a szavazókör végleges eredménye megállapításának törvényben meghatározott mozzanatai, de egyben szükségképpen az előzetes eredmény megállapíthatóságának előfeltételei is.

Ezek az egybeeső mozzanatok – melyek a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjainak együttes tevékenységét igénylik – az alábbiak:

a) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után először együttesen – szavazólap-fajtánként – a fel nem használt, majd a rontott szavazólapokat kötegeli, zárószalaggal átköti és a kötegeket pecséttel látja el [Ve. 72. § (2) bek.]

Ezt követően a bizottság ellenőrzi az urnák pecsétjének érintetlenségét, majd az urnák felbontása után meggyőződik az ellenőrző lapok meglétéről. Minden használatba vett urnában meg kell lennie a szavazás megkezdésekor elhelyezett ellenőrző lapnak [Ve. 72. § (3) bek.].

A szavazatszámlálásra vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapok tekintetében külön-külön kell alkalmazni [Ve. 97. §].

Az adatlapnak a választók nyilvántartására vonatkozó fejrovatát a választói nyilvántartások alapján kell kitölteni, majd ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést.

a D rovatba beírt szám egyenlő A, B rovatokba beírt számok összegének C rovatba beírt számmal csökkentett értékével.

Az urnák kiürítése után a bizottság külön-külön csoportosítja az egyéni és a listás szavazólapokat, megszámolja őket, majd a csoportosított szavazólapok számát külön-külön összehasonlítja a szavazókörben szavazottak számával. (A szavazott választópolgárok számának meghatározása a sajátkezű aláírással ellátott névjegyzék alapján történik.) Ez az adat az eredmény megállapítása szempontjából nagy jelentőségű. A minden kétséget kizáróan megállapított adatot a G rovatba kell beírni.

Ezután meg kell határozni az urnából hiányzó szavazólapok (az állampolgár például elvitte) számát (H rovat). Az urnából hiányzó szavazólapok számának meg kell egyeznie a szavazóként megjelentek száma és az urnában levő szavazólapok számának különbségével (H=F-G).

2.2.6.2. A szavazóköri előzetes eredmény megállapítása

Az “Adatlap” további, gyors kitölthetősége érdekében ezt követően a bizottság két részre válik. Az egyik az egyéni képviselőjelöltekre, a másik a listákra leadott szavazatokkal foglalkozik. Jelöltenként, illetve listánként csoportosítja a leadott érvényes szavazatokat, külön csoportba helyezi a nyilvánvalóan érvénytelen szavazatokat (pl.: a szavazó nem a hivatalos szavazólapon szavazott, több listára, illetve egyéni jelöltre szavazott, egyetlen listára vagy jelöltre sem szavazott) s újabb külön csoportba azokat a szavazólapokat, melyeknek érvényessége vagy érvénytelensége bármely okból (pl.: megrongált szavazólap) kétséget vet fel.

Ezt követően sor kerül az egyes (jelöltenként, illetve listánként elkülönített) csoportokba elhelyezett érvényes, majd szavazólap-fajtánként az érvénytelen, illetve a vitatható érvényességű szavazólapok megszámolására.

Az “Adatlap”-okat – a számszaki összefüggést vizsgálva – kitöltés után ellenőrizni kell:

G rovatba beírt szám egyenlő I, J, K rovatokba beírt számok összegével (G=I+J+K).

Az eredményt a jegyzőkönyvvezető rögzíti az egyéni, illetve listás szavazás szavazóköri előzetes eredményét tartalmazó “.Adatlap”-on és azt a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba. Az adatlapok továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet.

Az “Adatlap” adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető, mind a munkacsoportok tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:

Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. A felsoroltakat azonosítónak kell tekinteni és ellenőrizni kell egyezőségüket. Az “Adatlap” teljes adattartamának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.

Hangsúlyozni kell, hogy az előzőekben leírtak az előzetes és nem a jogi eredmény megállapítását szolgálják, nincs szükség bizottsági döntésekre, ebben a fázisban még nem kell az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalán feltüntetni és vita sem alakulhat ki, hiszen minden kétes érvényességű szavazat a “vitatott szavazatok” csoportjába kerül.

A szavazóköri adatlapok kitöltése, a szavazás előzetes szavazóköri eredményének megállapítása még nem jogi jellegű tevékenység, de rendkívül nagy súlyú a közvélemény – az ország választópolgárainak – tájékoztatásában.

Az előzetes szavazatösszesítő rendszer alapeleme a szavazókör előzetes (egyéni és listás) eredményét tartalmazó “Adatlap” (5. és 6. számú minta). Az adatlap kitöltése és továbbítása megelőzi a jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását.

A szavazatszámláló bizottság csak az adatlap kitöltése és továbbítása után lát hozzá a választás szavazóköri eredményének jogi megállapításához.
2.2.6.3. A szavazás szavazóköri végleges eredményének megállapítása

A szavazatszámláló bizottságok tevékenységének ez a szakasza nem technikai jellegű, ellenkezőleg a közjogi funkciók lényegileg a választás szavazóköri eredményének összeszámlálásával és megállapításával [Ve. 74. § (1)-(3) bek.] teljesednek ki.

A szavazatszámláló bizottság ekkor ugyanis folyamatosan döntéseket hoz, ekkor állapítja meg jogi hatást kiváltó módon, hogy az adott szavazat érvényes vagy érvénytelen, s ha érvényes, akkor azt melyik jelölt, illetve párt kapta.

Ezeknek a szavazólaponként hozott döntéseknek összegződése a választói akaratot hivatalosan tükröző szavazóköri végeredmény [Ve. 30. § (2) bek. c) pont].

A választások tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, s a bizottság az eredmény megállapításáig együtt maradjon.

2.2.6.3.1. Névjegyzék adatainak és az urnában lévő szavazólapoknak az összevetése

A bizottság a szavazás lezárása után az előzetes eredmény megállapításának indításaként három olyan feladatot már elvégzett, amit a Ve. 72. § irányoz elő. Így:

meggyőződött az urnák sérthetetlenségéről és az ellenőrző lapok meglétéről;

kötegelte és elzárta a fel nem használt, illetve rontott szavazólapokat;

szavazólap-fajtánként összehasonlította a névjegyzék szerint szavazók számát az urnában lévő szavazólapok számával, s megállapította az esetleg hiányzó szavazólapok mennyiségét.

Indokolt, hogy a bizottság a jogi eredmény megállapítása előtt elcsomagolja a borítékokat is.

Előfordulhat az az eset is, amikor az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott.

Ebben az esetben a többlet erejéig a következő módosításokat kell elvégezni:

az üres, nem pecsételt, de hivatalos szavazólapokat az érvénytelen szavazólapok közé kell számítani,

ha ezután is maradt még többlet, az üres, lepecsételt szavazólapokat is az érvénytelen szavazat közé kell számítani,

ha ezután is maradt még többlet:

a többlet erejéig minden jelölttől le kell vonni a többlettel egyező számú érvényes szavazatot,

az érvényes szavazatok számát ezek összegével csökkenteni kell, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni,

az érvénytelen szavazólapok számát ez esetben nem kell megváltoztatni, mivel nem állapítható meg, hogy melyek voltak az érvényteleníthető többlet szavazólapok, ezért egyiküket sem lehet az érvénytelenek közé átsorolni,

az üres borítékokat, a nem valódi szavazólapokat figyelmen kívül kell hagyni, csupán jegyzőkönyvezni kell.

A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével jegyzőkönyvet kell felvenni és a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

Ez esetben a H = F-G összefüggés nem teljesül.

Végezetül a közös jellemzők között fontos megemlíteni, hogy az adatlapok és jegyzőkönyvek kitöltésének segítése és gyorsítása végett az azonosító adatok (jelölt neve, megye megnevezése, országgyűlési egyéni választókerület száma, szavazókör azonosító) nyomdai úton illetőleg a helyi választási iroda vezetője által előzetesen kerül kitöltésre. Így a szavazatszámláló bizottságok feladata a szavazás során keletkező számadatok és a hitelesítést szolgáló aláírások felvezetése.

A további munkát már előkészítette – az előzetes eredmény megállapítása céljából – a korábban végrehajtott szavazólap csoportosítás. A bizottság először az egyéni, majd a listás szavazólapokkal foglalkozik.

2.2.6.3.2. Érvénytelen szavazatok megállapítása

A következő teendő [Ve. 72. § (4) bek.] szerint, hogy a bizottság szavazólap-fajtánként megszámolja az érvénytelen szavazatokat.

A bizottság ekkor dönt az előzetes eredmény-megállapításnál “a vitatott érvényességű szavazatok” csoportjába sorolt szavazólapokról is. A korábbiakban már volt szó arról, hogy a Ve. 69. § (2) bek. értelmében érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő párt neve felett, illetve az egyéni jelölt neve mellett levő körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal lehet.

Ezzel összhangban mondják ki a Ve. 69. § (2)-(4) bekezdései, hogy érvénytelen az a szavazat,

amelyet érvénytelen szavazólapon adtak le, vagy

amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára szavazott;

ha a szavazólap nincs lepecsételve;

ha kiesett jelöltre adták le;

ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot.

A fenti törvényi szabályozásból eredően érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon több lista feletti, vagy jelölt melletti körben helyezték el azonos szavazólapon a két egymást metsző vonalat, vagy egyik jelölt, illetve lista sincs a fenti módon megjelölve.

Amennyiben a szavazó akarata a két egymást metsző vonalnak az erre szolgáló körben való elhelyezéséből egyértelműen megállapítható, akkor a szavazatot érvényesnek kell tekinteni (például: ha a szavazólapon a listán belül a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a listáról a jelölt nevét kihúzták, illetőleg a listához nevet hozzáírtak)[Ve. 69. (5) bek.].

Az ilyen módosításokat épp úgy figyelmen kívül kell hagyni, mint a választópolgár által a szavazólapra esetleg ráírt megjegyzéseket.

Ha a szavazat érvénytelen, annak okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni [Ve. 72. § (4) bek.] és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják.
Azonos érvénytelenségi okot következetesen, azonosan kell elbírálni.

Amennyiben a szavazatszámláló bizottságon belül vita merülne fel valamely szavazólap érvényessége, vagy érvénytelensége felett, a bizottság elnöke (távollétében helyettese) az eltérő nézet ismertetését követően haladéktalanul rendeljen el szavazást, s a bizottság – szótöbbséggel – azonnal döntsön. A bizottság az érvénytelen szavazatokat – szavazólap-fajtánként külön-külön – megszámolja, kötegeli és az eredményt rögzíti.

Az érvénytelen szavazólapokat szavazólap-fajtánként úgy kell kötegelni és lepecsételni, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen a kötegből kivenni, illetőleg abba berakni. A kötegekre a szavazókör sorszámát és a kötegekben levő szavazólapok számát rá kell írni [Ve. 72. § (4) bek.].

2.2.6.3.3. Az érvényes szavazatok megszámlálása

A bizottságban ezt követően kerül sor az érvényes szavazatok megszámlálására. Először az egyéni képviselői választókerületben induló jelöltekre vonatkozó szavazólapokat számolja. Ennek módja a jelöltenkénti csoportosítás. Azonos csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyeken azonos jelölt melletti körben szerepel a két egymást metsző vonal.

Ez a csoportosítás lényegileg a szavazókör előzetes eredményének megállapítása érdekében már megtörtént. Előfordulhat azonban, hogy ebbe a csoportosításba hiba csúszott akár úgy, hogy más csoportba tartozó (más jelöltre leadott) szavazat került oda, akár úgy, hogy érvénytelen szavazat került az érvényesek közé.

Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a szavazatszámláló bizottság nincs kötve az “Adatlap”-on szereplő eredményekhez, s ha ahhoz képest eltérést állapít meg, akkor törvényes kötelezettsége, hogy saját döntései nyomán kialakult eredményt rögzítse a szavazóköri jegyzőkönyvekben.

A megszámolt és jelöltenként csoportosított érvényes szavazatok biztonságos kötegelésére – a Ve. 72. § (4) bek. szerint – az érvénytelen szavazatok kötegelésénél már ismertetett módon kerül sor.

Felhívjuk a figyelmet a Ve. 72. § (7) bekezdésében foglalt új rendelkezésre. Ennek értelmében ismételten meg kell számolni mind az érvénytelen, mind az érvényes szavazatok számát, ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt érvényes szavazatai közötti különbség

kisebb, mint az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok 1 %-a,

kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma.

Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.

Ezt követően a területi pártlistákat tartalmazó szavazólapokat csoportosítja, majd megszámolja a bizottság aszerint, hogy melyik párt listája feletti körbe helyezte el a választópolgár a két egymást metsző vonalat.

A területi listás szavazóköri eredmény megállapítására az “Adatlap”-hoz képest bekövetkező esetleges eltérésekre, valamint a szavazólapok kötegelésére természetszerűleg mindaz vonatkozik, amit a Tájékoztató az egyéni jelöltek szavazólapjaival kapcsolatban tartalmaz.

2.2.6.3.4. A szavazóköri jegyzőkönyvek kitöltése

A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be. A bizottság kétféle jegyzőkönyvet állít ki. Az egyik az egyéni választókerület, a másik a területi listás (megyei-fővárosi) választókerület szavazóköri eredményének megállapítására szolgál. A jegyzőkönyvek biankó mintáit a mellékletben közöljük. Ez fiktív adatokkal kitöltve gyakorlási segédletként is szolgálhat. A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni.

Először az egyéni, majd a területi választókerület szavazási jegyzőkönyvének kiállítása történik meg.

A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki, mivel ez köztisztviselői feladat. Jogszabályban előírt kötelezettségének azonban csak úgy tud eleget tenni, ha a szavazatszámláló bizottsággal abban együttműködik. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.

Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes hasábokat illetően nyomatékosan utalnak.

Csak azok a jegyzőkönyvek tekinthetők jogilag, számszakilag és logikailag jól kitöltöttnek, amelyekben minden rovatba és hasábba bekerülnek a szükséges adatok, az előírt – könnyen ellenőrizhető – összefüggések is helyesek az egyes számszerű adatok között és tartalmazzák mindazokat a mellékleteket, melyeknek előírt a csatolása.

A fenti követelmények maradéktalan érvényesítése nemcsak a szavazatszámláló bizottság pontos munkavégzésének kifejeződése, hanem feltétele annak, hogy törvényesen és a választói akarattal mindenben egyezően kerüljön sor az egyéni választókerületi, a területi listás választás eredményének megállapítására, s ezek alapján az országos pártlisták kompenzációs mandátumának kiosztására. Nagy nyomatékkal kell hangsúlyozni, hogy hibátlan szavazóköri jegyzőkönyvek nélkül mindez nem lehetséges.

A választás tisztaságához és a hatóságként működő szavazatszámláló bizottságokba vetett bizalomhoz fűződő közérdek is indokolja, hogy a pártok és független jelöltek képviselőinek csak minden szempontból hibátlan jegyzőkönyvet szabad átadni.

Az egyéni és listás jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Ezek egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság – kérés nélkül – átadja a jelöltek jelenlévő képviselőinek. Ebből következik, hogy nem lesz szükségképpen azonos az egyéni választókerület, illetve a területi lista szavazóköri eredményét megállapító jegyzőkönyvek darabszáma.

Amennyiben a szavazókörben másolásra nincs lehetőség, a jegyzőkönyvi másolatok elkészítésére – a helyi választási irodában kerülhet sor. A másolatokat minden esetben a szavazatszámláló bizottság elnöke hitelesíti. (Aláírással és bélyegzővel látja el.)

A szavazás lebonyolításának és az eredmény megállapításának kérdéseivel foglalkozó ismertetést még két lényeges követelmény közreadásával zárjuk.

a) A Ve. 6. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok, tények nem titkosíthatók. A Vjt. 3. § ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. A titkosítási tilalmat tehát nem lehet úgy felfogni, hogy bárki utánanézhet a névjegyzékben annak, ki élt és ki nem élt választójogával.

Ebből következően: A szavazatszámláló bizottság – de bármely más választási szerv – sem adhat senkinek információt vagy tájékoztatási lehetőséget arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott és ki nem.

b) Ebben a Tájékoztatóban is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szavazás napján a választás befejezése előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos.

Nem minősül ugyanakkor választási részeredménynek a választás hangulatáról, rendezettségéről, az esetleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben – számszerűen – hányan adták le szavazatukat.

2.3. A választási eredmények és iratok továbbítása
A most ismertetésre kerülő szabályok adminisztratív előírásoknak tűnnek, de tartalmilag nem azok. Ezek az előírások a Ve. rendelkezései, s részben a választás eredményének egyértelmű megállapítását hivatottak országosan egyező módon szolgálni, részben az esetleges jogorvoslati eljárások garanciális előfeltételeit adják meg, illetve biztosítják a választáson induló pártok és jelöltek hiteles tájékoztatását. A választás napján keletkezett iratok egyben történelmi dokumentumok is, így e szabályok azok levéltári védelmét is szolgálják.

1. A Ve 75.§ (1) bek. szerint a szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyveket haladéktalanul továbbítja az egyéni, illetőleg területi választási bizottsághoz. Ennek módja a helyi választási iroda vezetőjének (a jegyzőnek) történő átadás, melyről a szavazatszámláló bizottság elnöke “Elismervényt” kap.

2. A jegyzőkönyvek gyors és biztonságos továbbításának megszervezése a helyi választási iroda vezetőjének (a jegyzőnek) a feladata.

3. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket – az illetékes levéltárhoz való továbbítás végett – a választás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt – szavazólapokkal, a választási iratokkal (pl. igazolások) és egyéb nyomtatványokkal (pl. névjegyzék, választójoggal nem rendelkezők jegyzéke, stb.) a szállító dobozba helyezi, és a szállítási rend szerint megőrzés céljából a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalába szállítja. A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 90 napig – kifogás esetén az ügy jogerős elbírálásáig – megőrzik, majd megsemmisítik, míg a választási jegyzőkönyvek a szavazást követő 90 nap után kerülnek a levéltárba [Ve. 75. § (3)-(4) bek.].

4. Kifogás esetén az 1. pont értelemszerű alkalmazásával az érintett választási iratokat és szavazólapokat az illetékes választási bizottsághoz kell haladéktalanul továbbítani.

5. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jelölt, illetve listát állító párt képviselőjének (megbízottjának) átadja a hitelesített jegyzőkönyv-másolatokat. A pártok képviselői az átvételt a jegyzőkönyv első, második és harmadik példányán aláírással ismerik el. Mint azt már jeleztük csak pontos, minden szempontból helytállóan kitöltött jegyzőkönyveket szabad átadni.

6. A szavazásra vonatkozó iratokat, kivéve a névjegyzéket és a választójoggal nem rendelkező polgárok jegyzékét, a jelöltek, illetőleg megbízottaik az illetékes választási bizottság, valamint a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a szavazást követő 3 munkanapon belül megtekinthetik [Ve. 75. § (2) bek.]. A megtekintés joga nem jelenti a szavazatok újraszámlálását. Erre csak a szavazatszámláló bizottságnak van joga, vagy jogorvoslat alapján a választási bizottságnak, illetőleg a bíróságnak.

A személyiségi jogok védelme érdekében a betekintési lehetőség nem terjed ki a szavazás napján használt névjegyzékre és a választójoggal nem rendelkezők jegyzékére. Az iratok megtekintésére – ezen túl – csak akkor van lehetőség, ha az illetékes választási bizottság legalább 2 tagja jelen van.

A szavazás eredményének összesítése az egyéni, illetve területi (megyei, fővárosi) választókerületek székhelyén történik. Szükséges ezért valamennyi településen megszervezni a jegyzőkönyvek számszaki és logikai kontrollját. Célszerű ezért, hogy a kontroll megtörténtéig a szavazatszámláló bizottság együtt marad. A jegyzőkönyv kontrollját végző köztisztviselő (a Helyi Választási Iroda tagja) ugyanis nem végezhet érdemi javítást a jegyzőkönyvben. Hiba észlelése esetén jelzi azt a szavazatszámláló bizottságnak. Érdemi javításnak minősül a szavazók számának, valamint a jelöltekre, illetőleg pártokra leadott szavazatok számának változása.

Érdemi javítást a jegyzőkönyvben csak a szavazatszámláló bizottság végezhet, s ennek tényét – minden javítás mellett az elnök – aláírással és bélyegzővel igazolja a jegyzőkönyvön.

A javítást a szavazatszámláló bizottság úgy végzi, hogy a hibás bejegyzést egy vonallal áthúzza, és vagy alá, vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, festés, radírozás nem alkalmazható.

Javítás esetén azt nem csak a három eredeti példányon kell átvezetni, hanem a pártoknak, jelölteknek átadott jegyzőkönyvmásolatokon is. Amennyiben ez megoldhatatlan, akkor részükre új (javított) jegyzőkönyvet kell haladéktalanul küldeni.