A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek:

• a közel 11 000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB),
• az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB),
• a 176 egyéni választókerületben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (OEVB),
• a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) a területi választási bizottságok (TVB),
• országosan az Országos Választási Bizottság (OVB).

A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltet állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott (delegált) tagokból állnak össze. A választási bizottságok választott tagjait - a szavazatszámláló bizottságok kivételével - 1998. március 20-ig kell megválasztania az illetékes önkormányzati képviselőtestületnek, a megyei közgyűlésnek, illetőleg az Országgyűlésnek.

A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait az önkormányzati képviselőtestületek 1998. április 20-ig választják meg.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére - a központi költségvetésből - nem jár tiszteletdíj. A választási bizottság tagjai - így a megbízott tagok is - a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.

A választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. Ennek értelmében megbízott tagot delegálhat

• az SZSZB-be és az OEVB-be az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt,
• a TVB-be a területi választókerületben (megyében) területi listát állító jelölő szervezet,
• az OVB-be az országos listát állító jelölő szervezet.

(A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetőleg a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen egy tagot bízhatnak meg.)

A választási bizottságok megbízott tagjait 1998. április 24-én 16 óráig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni. A megbízatás a választás első és második fordulójára is kiterjed.

A választási bizottság delegált tagjának megbízatása - az OVB kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által - országos lista állítása jogán - delegált tagok megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.

Azok a pártok, amelyek országos lista állítása jogán nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot delegálhatnak, akiknek a megbízatása a következő általános országgyűlési képviselő-választásra létrehozott OVB alakuló üléséig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.

A választási bizottság tagjának megbízatása a fent említetteken túl megszűnik, ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, továbbá lemondással és a megbízatás visszavonásával. Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása az itt meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.

A választási bizottság megbízott tagjának nem kell a választókerületben lakcímmel rendelkeznie.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt.

Nem lehet a választási bizottság választott tagja továbbá a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

Ezek az összeférhetetlenségi szabályok egyaránt vonatkoznak a választási bizottság választott és megbízott tagjaira.

A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig.

A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik az egyéni jelölteket (OEVB), a területi listákat (TVB) és az országos listákat (OVB). Jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát (OEVB, TVB). Döntenek a jogorvoslati eljárás során benyújtott kifogásokról.

A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok vezetik le a szavazást, gondoskodnak a szavazás törvényes lebonyolításáról. Megállapítják a szavazás szavazóköri eredményét.

Az OEVB, a TVB és az OVB a szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás egyéni választókerületi, területi és országos eredményét. A választási bizottságok elbírálják a választás helyi, területi vagy országos eredménye elleni kifogásokat.

Az eredmény jogerős megállapítását követően a választási bizottságok kiadják a mandátumot nyert képviselőknek a megbízólevelet. Így az OEVB az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőknek, a TVB a területi listán mandátumhoz jutott képviselőknek, az Országos Választási Bizottság pedig az országos listán megválasztott képviselőknek adja ki a megbízólevelet.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

A média képviselői, a kampánnyal kapcsolatos legtöbb információhoz, az Országos Választási Bizottság (OVB) munkájának folyamatos figyelemmel kísérésével juthatnak. Az Országos Választási Iroda rendszeresen értesíti a médiát az OVB soron következő üléseinek időpontjáról, napirendjéről. Az OVB különböző, a törvény által nem szabályozott kérdésekben kialakított állásfoglalásai precedens értékűek. Ülései nyilvánosak, a sajtó képviselői és az érdeklődők jelen lehetnek.

Az Országos Választási Bizottság a legmagasabb szintű választási bizottság. A választások törvényességének és tisztaságának legfőbb őre. Az OVB öt tagját az Országgyűlés választja meg, a megbízott tagokat az országos listát állító jelölő szervezetek delegálják.

Az OVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében állásfoglalást adhat ki, melyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az OVB dönt az országos lista, valamint az azon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, törvénysértés esetén megsemmisítheti a választás eredményét, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott %-os határt, dönt a benyújtott kifogásokról, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét és kiadja a megbízólevelet az országos listán megválasztott képviselőknek.