KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
A NOVEMBERI NÉPSZAVAZÁSSAL KAPCSOLATBAN
Mi az országos népszavazás szerepe, jelentősége?
Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a polgárok elsősorban választott képviselőik útján, közvetve vesznek részt az ország ügyeinek intézésében. A demokráciának azonban az is része, hogy kiemelkedően fontos közérdekű ügyek eldöntésében vagy befolyásolásában a nép közvetlenül is részt vehessen. Erre szolgál az országos népszavazás.
Az országos népszavazás során a polgárok titkosan nyilvánítanak véleményt a szavazólapon feltett kérdésben vagy kérdésekben. Ezzel az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők pontos képet kaphatnak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, s arra a törvények alkotása során figyelemmel lehetnek.
Mely szerv hatáskörébe tartozik az országos népszavazás elrendelése?
Az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
Milyen fajtái lehetnek a népszavazásnak az elrendelés szempontjából (jogalap)?
A népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el. Erre kétféle esetben kerülhet sor:
a) bizonyos törvényben meghatározott esetekben az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie – függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Ha ezt elmulasztaná, alkotmánysértést vagy törvénysértést követne el;
b) amikor az Országgyűlés csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását, de végső soron csupán mérlegeli, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem, ez a fakultatív népszavazás.
Mikor kötelező az országos népszavazás elrendelése?
Az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről, ha azt legalább 200.000 választópolgár az Alkotmányban és más törvényekben előírtaknak megfelelően kezdeményezi.
Milyen esetekben függ az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől?
Az Országgyűlés saját mérlegelése alapján országos népszavazást rendelhet el minden olyan ügyben, amely megfelel az alábbi három feltételnek:
– országgyűlési hatáskörbe tartozik,
– nem tartozik a tiltott népszavazási tárgyak körébe,
– az ügyben országos népszavazás elrendelését az erre feljogosított személyek, illetőleg szervek kezdeményezték.
Milyen fajtái vannak a népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából?
Az országos népszavazásnak a jogi következmények szempontjából két fajtája van:
a) az ügydöntő népszavazás, amikor az eredményes népszavazás eredménye jogilag is kötelező az Országgyűlésre, azaz a népszavazásra feltett kérdésekben hozandó törvények megalkotása során a választópolgárok többségi véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül;
b) a véleménynyilvánító népszavazás esetében a népszavazás eredménye csupán befolyásolja az Országgyűlést a népszavazáson szerepelt ügy tekintetében, de az eredmény a testületre jogilag nem kötelező, a meghozott törvény tartalma attól eltérhet. A véleményező népszavazás eredményének mindamellett jelentős a politikai súlya, hiszen aligha vállalja magára az Országgyűlés annak erkölcsi terhét, hogy a népszavazáson szerepelt kérdésben a választópolgárok egyértelműen kinyilvánított többségi véleményével ellentétes döntést hozzon.
Mit értünk „országos népszavazás”-on?
Az országos népszavazás lehetőség az ország választópolgárai számára, hogy országos érdekű és valamennyiünket érintő kérdésekben véleményük kinyilvánításával közvetlenül befolyásolják az Országgyűlés, a Kormány vagy más országos szerv munkáját.
A helyi népszavazás a község, a város, a fővárosi kerület, a főváros, illetőleg a megye lakosságának közvetlen részvétele a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi ügyek intézésében. Helyi népszavazást kezdeményezhet meghatározott számú települési (megyei) önkormányzati képviselő, az önkormányzat bizottsága, a helyi társadalmi szervezet, továbbá meghatározott számú választópolgár.
Hasonlóan az országos népszavazáshoz a jogszabályok megkülönböztetnek kötelezően kitűzendő és fakultatív helyi népszavazást; utóbbi esetben a képviselőtestület mérlegelheti a helyi népszavazás kitűzését.
Miről nem dönthet országos népszavazás (tiltott népszavazási tárgyak)?
Vannak olyan, a köz érdekét szolgáló intézmények és szabályok, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell, még ha a polgárok egy része nehezményezi is azokat, vagy az ország érdekével ellentétesnek találja. Ezekben a kérdésekben egy népszavazás esetleg olyan bizonytalanságot idézhet elő, amely sérti az ország, s így valamennyiünk érdekét. Alkotmányunk szerint ezért nem lehet országos népszavazást tartani az ország költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről tartott népszavazás esetleg az ezekbe a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat ingatná meg. A hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése, a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazása nagy körültekintést és adott esetben gyors döntést igényel, amit népszavazás rendezése hátráltatna.
Más kérdésekről a polgárok már más formában, más demokratikus fórumon döntöttek. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (átalakítási, megszüntetési) kérdésekről, az Országgyűlés feloszlatásáról, a Kormány programjáról az ország lakossága tulajdonképpen a négyévenként megrendezendő országgyűlési képviselőválasztás alkalmával dönthet. Ezekben a kérdésekben országos népszavazás rendezése – a felső vezetés túl gyakori változása miatt – az ország irányítását tenné bizonytalanná. A helyi önkormányzat képviselő-testületének a feloszlatása ezen felül nem is országos ügy.
A hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről, illetőleg e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról azért nem dönthetünk országos népszavazáson, mert ha országunk nemzetközi kötelezettségeit túl gyakran módosítaná, a nemzetközi együttélés évek hosszú sora alatt kialakult rendjét és békéjét veszélyeztetné, amivel hazánk nemzetközi megítélése romlana. Célszerűbb ezeket a kérdéseket az arra megfelelő szakértelemmel rendelkező Országgyűlésre és Kormányra bízni. Fontos, hogy ez a tilalom nem vonatkozik a jövőben megkötendő, tehát még nem hatályos nemzetközi szerződésekre, következésképp a NATO-csatlakozásra sem.
Végül a közkegyelem gyakorlásáról sem dönthetünk országos népszavazáson, ennek jogával csak az Országgyűlés rendelkezik, amikoris az enyhébb bűncselekményt elkövetők egy részét törvényben mentesíti a kiszabott büntetés alól.
Kik kezdeményezhetnek országos népszavazást?
Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik:
a) a választópolgárok (ha 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ; ha viszont a kezdeményező választópolgárok száma meghaladja a 200.000-et, az országos népszavazást el kell rendelni),
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.
A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ.
Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.
A népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.
Nem gyűjthető azonban aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközökön; egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.
Melyek az országos népszavazás kezdeményezésével összefüggő aláírásgyűjtés formai kellékei?
Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni. Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) megfogalmazásával kell kezdeni. Az aláírásgyűjtő íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint személyazonosító jelét.
Mely szerv és milyen szabályok szerint hitelesíti az aláírásgyűjtő íveket?
A választópolgárok által aláírt aláírásgyűjtő íveket az Országgyűlés elnökéhez kell beterjeszteni. Az Országgyűlés elnöke az íveket a beérkezéstől számított 8 napon belül az aláírások hitelesítésére jogosult Országos Választási Bizottságnak (OVB) küldi meg. A hitelesítést az OVB a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatallal végezteti el.
A hitelesítés a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások számának ellenőrzését, valamint a népszavazás kezdeményezését aláíró állampolgárok azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából (az állami népesség-nyilvántartás adatai alapján).
Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, szúrópróbaszerűen a személyazonosság is ellenőrizhető. Ez az állampolgároktól történő nyilatkozat-kérés formájában történik, a Hivatal elé idézni azonban e célból az állampolgárt nem lehet. A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni.
A hitelesítés eredményéről az Országos Választási Bizottság írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés e jelentés figyelembevételével hozza meg döntését az országos népszavazás elrendeléséről.
Mit kell tennie az Országgyűlésnek az országos népszavazás elrendelésével összefüggésben?
Az Országgyűlésnek tárgyalnia kell és határozatot kell hoznia az országos népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről: így a népszavazás elrendeléséről avagy a népszavazási kezdeményezés elutasításáról. E határozat meghozatalára a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakon, de legkésőbb két hónapon belül sor kell, hogy kerüljön.
Ha az országos népszavazást legalább 200.000 választópolgár – hitelesnek bizonyult – aláírásával kezdeményezte, az Országgyűlésnek azt el kell rendelnie, feltéve persze, hogy a feltett kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és nem szerepel a tiltott népszavazási tárgyak felsorolásában, valamint a kezdeményezésre előírt más jogszabályi rendelkezéseket megtartották. Amennyiben a népszavazást támogató aláírások közül az Országos Választási Bizottság (OVB) 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb aláírást talál hitelesnek, a népszavazás kiírása nem kötelező, hanem az Országgyűlés mérlegelésétől függ.
Az országos népszavazást elrendelő határozatba az Országgyűlésnek bele kell foglalnia a kezdeményezők által a népszavazás szavazólapjára felvetetni kívánt kérdést (kérdéseket), továbbá azt az időpontot, melyre a köztársaság elnökétől a népszavazás időpontjának kitűzését az Országgyűlés kéri.
Ki tűzi ki az országos népszavazás időpontját?
A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.
Milyen időpontra kell kitűznie a köztársasági elnöknek a népszavazást?
A népszavazást a köztársasági elnöknek az Országgyűlés általi elrendeléstől számított három hónapon belüli időpontra kell kitűznie. Nem tűzheti ki viszont a köztársasági elnök az országos népszavazást az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és az azt követő 60 napon belüli időpontra.
Hogyan kell megfogalmazni a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket)?
A népszavazás politikai súlya, eredményessége nagymértékben függ a feltett kérdés (kérdések) megfogalmazásától és közérthetőségétől, ezért a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek során a közügyekben átlagosan tájékozott választópolgár körültekintését kell figyelembe venni. A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést - sorszámozva - egy szavazólapon kell feltüntetni.
Ki jogosult részt venni az országos népszavazáson?
Az országos népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. A választójogosultság meglétét az országgyűlési képviselők választására érvényes rendelkezések szerint bírálják el. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, az szavazhat az országos népszavazáson is. (A népszavazáson részt venni jogosult választópolgár saját döntésétől függ, hogy élni kíván-e jogával.)
Ennek megfelelően az országos népszavazáson szavazati joga van minden - magyarországi lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha
– cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll (mert például értelmi fogyatékos);
– a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
– szabadságvesztés büntetését tölti;
– büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.
Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampolgár, aki - noha választójogosult - a népszavazás napján külföldön tartózkodik.
Mire szolgál az országos népszavazáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék)?
A névjegyzék olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat.
Hol és mikor teszik közszemlére a névjegyzéket?
A névjegyzék összeállításáról a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője 1997. október 27-ig településenként, azon belül szavazókörönként gondoskodik, majd a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 1997. október 29-től november 5-ig közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.
Mi célt szolgál a "kopogtatócédula"?
A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az országos népszavazásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a népszavazás elrendeléséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédula 1997. október 27-ig készül el a névjegyzék felhasználásával, és azt a névjegyzéket vezető települési jegyző október 29-ig juttatja el a választópolgároknak.
Mikor és hol emelhető kifogás a névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt?
A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt – azaz 1997. október 29-től 1997. november 5-ig –írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető települési jegyzőnél.
Ki és milyen határidővel bírálja el a kihagyás vagy felvétel miatt emelt kifogást?
A kifogás tárgyában a névjegyzéket vezető település jegyzője 3 napon belül határoz. A kifogás elutasítását a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül meg lehet támadni a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság a kifogásról ugyancsak 3 napon belül határoz, s ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben elutasítja a kifogást. A bíróság határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak.
Melyek a szavazókörök kialakításának főbb szabályai?
A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. A szavazókörök az országgyűlési képviselőválasztásra kialakított szavazókörökkel azonosak, így a polgárok többsége a megszokott helyen szavazhat.
Szavazhat-e valaki a szavazókörzetén kívül?
Igen. Erre két esetben van lehetőség: egyfelől lakóhely megváltoztatása esetén, másfelől akkor, ha választópolgár a népszavazás napján lakóhelyétől távol tartózkodik.
Mi a teendő lakóhely megváltoztatása esetén?
Előfordulhat, hogy a választópolgár a névjegyzék elkészülte (1997. október 27.) után lakóhelyét a névjegyzéket vezető település területén megszűnteti. Ebben az esetben a választópolgár a korábbi lakóhelyén a Polgármesteri Hivatalban a népszavazást megelőző napon 16 óráig (levélben november 11-ig) igazolást kérhet arról, hogy régi lakóhelyén szerepelt a névjegyzékben, s őt onnan törölték. A választópolgár új lakóhelyén ezzel az igazolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a Polgármesteri Hivatalban, a népszavazás napján pedig a lakóhelyéhez közel eső szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat.
Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol levő választópolgár?
Lehetőség van arra, hogy az a választópolgár, aki a népszavazás napján lakóhelyétől távol van, tartózkodási helyén szavazzon. Ebben az esetben a választópolgár a lakóhelyén a Polgármesteri Hivatalban a népszavazást megelőző napon 16 óráig (levélben november 11-ig) igazolást kérhet arról, hogy lakóhelyén szerepelt a névjegyzékben, s őt onnan törölték. Az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván. A választópolgár tartózkodási helyén ezzel az igazolással a népszavazást megelőző napon 16 óráig a Polgármesteri Hivatalban, a népszavazás napján pedig a tartózkodási helyéhez közel eső szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat.
A népszavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nem szavazhat.
Hogyan szavazhatnak a vakok és a mozgássérültek?
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazócédulát. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók kérésére a szavazás lehetővé tétele érdekében külön szavazókör alakítható ki az egészségügyi intézményben (kórház, öregek otthona, stb.). Egyedi kérelem esetén pedig az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – felkeresi (mozgóurna).
Milyen választási szervek működnek közre az országos népszavazásnál?
Ellentétben az országgyűlési képviselőválasztással az országos népszavazásnál csupán két választási szerv működik: a szavazatszámláló bizottság és az Országos Választási Bizottság. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri népszavazási eredmények összesítésével az Országos Választási Bizottság állapítja meg és hirdeti ki a népszavazás országos eredményét.
Kikből áll össze a szavazatszámláló bizottság az országos népszavazásra?
A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok által megbízott tagokból állnak. Az OVB 1997. november 3-i álláspontja alapján : a népszavazás során a szavazatszámláló bizottságba tagokat - a választott tagokon felül - a legutolsó, az 1994. évi parlamenti választás során a választókerületben jelöltet állító párt, illetve független jelölt jogosult delegálni.
Ki nem lehet tagja a szavazatszámláló bizottságnak az országos népszavazás esetén?
Az országos népszavazás során a szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja a megyei közgyűlés elnöke, a polgármester, a jegyző, a főjegyző, valamint a szavazatszámláló bizottság mellett működő választási munka csoport tagja. E személyek közül tehát a tagok nem választhatók és nem bízhatók meg.
Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?
A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.
Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?
A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.
Milyen feltételekkel végezhető közvéleménykutatás a népszavazás napján?
A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a népszavazás napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvéleménykutatás:
csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
a közvéleménykutató a szavazóhelyiségbe és az azzal érintkező helyiségekbe nem léphet be,
a közvéleménykutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg.
A fenti szabályok megtartásával a népszavazás napján is végezhető közvéleménykutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvéleménykutatónak adott válaszok a népszavazás eredményét nem befolyásolják. a közvélemény - kutatás eredményét a népszavazás napján 19.00 órától lehet közzétenni.
Mikor eredményes az országos népszavazás?
A népszavazás eredményessége azt jelenti, hogy a népszavazás célja megvalósult, azaz: az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők hű képet kaptak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, és a lakosság kellőképpen egységesen vélekedik. Alkotmányunk ezt akkor látja biztosítottnak, ha a népszavazáson – a résztvettek számától függetlenül – az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országos népszavazás során?
A népszavazás elrendelése és lebonyolítása, valamint az eredmény megállapítása során tapasztalt törvénysértés miatt az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az alkotmányossági panaszt az Alkotmánybírósághoz a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő.