I.
Az OVB állásfoglalásai

Választási szervek tagjai

1. A Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztályának a megyei főjegyzőkhöz 1994. március 30-i keltezéssel eljuttatott leirata értelmében (száma: 63-2001/50/1/1994.): “Azok a pártok, illetve független jelöltek, akik a választási szervekbe képviselőt kívánnak delegálni, ezt 1994. április 8-án 16.00 óráig tehetik meg. Amennyiben a jelölt/lista bejelentésekor ezzel a lehetőséggel nem élnek, a jelölést/lista bejelentését el kell fogadni, és egyben fel kell hívni a pártot, illetve a független jelöltet, hogy delegálási jogával – amennyiben arra igényt tart – 1994. április 8-án 16.00 óráig éljen. Azonban ez a határnap sem jogvesztő, csupán szervezési jellegű.”

A Baranya megyei Területi Választási Bizottság a leírtakban foglaltakat megtárgyalta, és azzal kapcsolatosan az alábbi álláspontot alakította ki: “A Területi Választási Bizottság megítélése szerint a jelzett útmutatás törvénysértő, az a választási eljárás során nem alkalmazható. Az állásfoglalása indokait:

Az Országos Választási Bizottság álláspontja a választási szervek megbízott tagjai delegálásának határidejével kapcsolatban a Baranya megyei Területi Bizottság értelmezésével megegyező, ezért a nyilvánosság gyors tájékoztatása érdekében, április 7-i ülésén, a következő közlemény közzétételére kérte fel a Magyar Távirati Irodát:

A választójogi törvény értelmében az egyéni választókerületi választási bizottságnál a jelölteket, a területi választási bizottságnál és az OVB-nál a megfelelő listákat legkésőbb 1994. április 8-án 16.00 óráig kell bejelenteni.

A választási bizottságok a jelölést három napon belül kötelesek elbírálni. Ezért az OVB kéri a bizottságokat, üléseiket olyan rendben tartsák, hogy a törvényes határidő betartható legyen.

Az OVB felhívja a pártok figyelmét arra, hogy mind a területi, mind pedig az országos listák bejelentésének 1994. április 8-án 16.00 óráig abban az esetben is meg kell történnie, ha a szükséges igazolások még nem állnak a pártok rendelkezésére. E határidő elmulasztása jogvesztő.

Abban az esetben, ha az illetékes választási bizottság a jelölés benyújtását követő három napon belül nem hozott döntést, mulasztása miatt kifogás benyújtásának van helye.

2. A Vjt. 30. § (10) bekezdése szerint a választási szerv megbízott tagjainak megbízatása a (8) bekezdés kivételével a választás végleges eredményének közlésével szűnik meg. Hogyan értelmezhető a törvény rendelkezése a második fordulóban?

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 25-i ülése szerint:

“A választási szerv egyes megbízott tagjainak a megbízatása – a Vjt. 30. § (8) bekezdése kivételével – a választás végleges eredményének közzétételével megszűnik. A végleges eredményen a II. forduló végleges eredményének közzétételét kell érteni.

3. A választási szervekbe a pártok által a Vjt. 30. § alapján delegált megbízottak akadályoztatása, illetve részvételükkel kapcsolatban felmerült összeférhetetlensége, továbbá a Vjt. 30. § (9) bekezdésében foglaltak esetén van-e lehetőség a pártmegbízottak helyére másokat delegálni?

Az OVB 1994. április 7-i ülése szerint:

“A Vjt. 30. § (9) bekezdése alapján nincs akadálya annak, hogy amennyiben az ott megjelölt feltételek bármelyikének bekövetkezése esetén a választási szervbe delegált pártmegbízott megbízatása megszűnik, akkor a párt új tagot delegáljon. Ez a lehetőség azonban a választási szerv tagjának időleges akadályoztatása esetén nem áll fenn.

4. Milyen lehetőség van a területi választókerületi Választási Bizottságba delegált, pártot képviselő bizottsági tag cseréjére, pótlására, ha bármely oknál fogva (betegség, elhalálozás, külföldi utazás stb.) a feladat ellátására képtelenné válik?

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 26-i ülése szerint:

A Vjt. 30. § (9) bekezdése szól a választási szervek tagjai megbízásának megszűnéséről. E rendelkezés szerint, ha a párt a választási szervek megbízott tagjait a jelölés benyújtásával (Vjt. 6. §) egyidejűleg bejelentette, akkor a megbízott személy cseréjére bármikor sor kerülhet.

Ajánlószelvények, ajánlóívek

5. A jelöltek nyilatkozatainak leadásánál néhány választási bizottság kéri az érintettől a választói nyilvántartásba vételi számát is. Mivel a Vjt. nyilatkozatot kér a jelölttől arról, hogy választójoga van és nem kéri a választójog igazolását, kérjük a felesleges adminisztráció és félreértések végett a Bizottság állásfoglalását és az állásfoglalás eljuttatását a választási szervekhez.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 29-i ülésén felkérte az Országos Választási Irodát, hogy alábbi döntéséről körlevélben tájékoztassa a főjegyzőket:

“Az OVB felkérése alapján tájékoztatom, hogy az ajánlási szelvények átvételekor, illetve a jelölt nyilvántartásba vétele során csak az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényben foglalt adatok kérhetők az ajánlás érvényességi feltételeként a jelölttől. Az 5/1994. (II.25.) BM rendelet 11. számú melléklet 11. számú mintájának alkalmazása is célszerű; az azon szereplő olyan adatok bejelentése, amelyeket a Vjt. nem tartalmaz, nem kötelező, ezek hiánya miatt a nyilvántartásba vételt megtagadni nem lehet.”

6. A választási értesítőt, illetve az ajánlási szelvényt küldeményként küldték ki a választóknak – így ellenőrizhetetlenné vált, hogy kik kapták meg az ajánlási szelvényt, az ajánlási szelvények szanaszét hevernek a lépcsőházakban. Mivel a kitöltetlen ajánlási szelvénynek nincs értéke, célszerűbb lenne az ajánlási szelvények szabad forgalma. A választási irodák átadhatnák az igényelt mennyiséget a pártok képviselőinek, az állampolgárok megbízottainak, de az ellen sem szólnak nyomós érvek, hogy akár postán árusítsák őket.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 22-i ülése szerint:

Ha egy választópolgár nem kapta meg az ajánlási szelvényt, úgy lehetőség van arra, hogy a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban kérje annak pótlását. A pótlólag kiadott ajánlószelvény átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Lehetőség van arra is, hogy több választópolgár meghatalmazott útján kérje ajánlószelvényének pótlását, ilyen esetben a jegyzőkönyvben valamennyi érintett választópolgár adatait fel kell tüntetni.

7. Abban az esetben, ha valaki elrontotta a jelölt vagy a párt nevét az ajánlási szelvényen, de azt kijavította, és a javítást aláírta, érvényes-e az ajánlás?

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 22-i ülése szerint:

Nem jogszabályellenes az a megoldás, ha rontott ajánlószelvényen a téves bejegyzést áthúzva a helyes adatot írják be, és a javítást az ajánló választópolgár sajátkezű aláírásával magáénak ismeri el.

Az ajánlási szelvények érvényességét egyedi esetben az országgyűlés egyéni választókerületi választási bizottságának kell elbírálnia.

8. Mivel a különböző szintű választási bizottságok különbözően értelmezik, szükséges állásfoglalás abban a kérdésben, hogy az ajánló cédulát bárki kitöltheti-e az állampolgár jelenlétében, és az az ajánló aláírásával hitelessé válik, vagy az ajánló cédulát a választópolgárnak minden részletében saját kezűleg kell kitöltenie.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 1-i ülése szerint:

A Vjt. 10. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy “az ajánló szelvényen a saját kezű aláíráson kívül fel kell tüntetni az ajánló választópolgár lakóhelyét és személyazonosító jelét, a jelölt nevét és az őt ajánló párt nevét, vagy a független jelölés tényét.” A törvény 7. számú melléklete szerint “a választásra jelöltet ajánlani az “Ajánlási szelvény” kitöltésével és átadásával lehet.”

Az idézett rendelkezések úgy értelmezhetők, hogy az ajánlási szelvény érvényességének feltétele a saját kezű aláírás, a többi adatot – felkérésre – más is beírhatja.

9. Szükséges-e a párt teljes nevének kiírása, avagy elégséges a bevált és ismert rövidítés feltüntetése az ajánló szelvényen?

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 8-i ülése szerint:

Az ajánlási szelvényen a párt teljes nevét vagy azzal egyenértékűen a párt nevének rövidítését kell feltüntetni, az ajánlási szelvényen lévő megfogalmazásnak megfelelően: “a párt/társadalmi szervezet neve vagy annak rövidítése.”

10. Kizárják-e a választójogi jogszabályok azt, hogy az országgyűlési képviselőjelöltek számára kitöltetlenül fénymásolt – egyebekben minta szerint – ajánlási szelvényeken adjanak a választópolgárok ajánlást?

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 8-i ülése szerint:

Az ajánlóív kitöltés előtt sokszorosítható, fénymásolható. A sokszorosítási tilalom a már kitöltött és a választópolgárok által aláírt ajánlószelvényekre vonatkozik.

11. Egy párt állásfoglalást kért abban a kérdésben, hogy az írástudatlan állampolgárok milyen módon tudják az ajánlószelvényt kitölteni, konkrétan:

Az Országos Választási Bizottság az alábbiak szerint foglalt állást:

A Vjt. 10. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy “az ajánló szelvényen a sajátkezű aláíráson kívül fel kell tüntetni az ajánló választópolgár lakóhelyét és személyazonosító jelét, a jelölt nevét és az őt ajánló párt nevét, vagy a független jelölés tényét.” A törvény 7. számú melléklete szerint “a választásra jelöltet ajánlani az “Ajánlási szelvény” kitöltésével és átadásával lehet”. Az idézett rendelkezések úgy értelmezhetők, hogy az ajánlási szelvény érvényességének feltétele a sajátkezű aláírás, a többi adatot - felkérésre - más is beírhatja.

12. Előfordult, hogy csak a választás napjára szóló értesítést adta át a postás, az ajánlási szelvényeket nem, így a választópolgárok akadályozva vannak az ajánlások megtételében, ennél fogva egyes pártok és jelöltek hátrányos helyzetbe kerülnek.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 11-i ülése szerint:

Azoknak az ajánlási szelvényeknek a pótlásáról, amelyeket a választópolgárok nem kaptak meg, a polgármesteri hivatal gondoskodik.

13. Az 1990. évi választásnál az ajánlási szelvény tartalmazta a személyi adatokat, a jelenlegi azonban nem, s ez visszaélésekre ad alkalmat.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 11-i ülése szerint:

A választójogi törvény melléklete tartalmazza az “Ajánlási szelvény” mintáját, a törvényalkotó akarata a Bizottságot köti. Amennyiben visszaélés történik, s ezt bejelentik, a helyi választási bizottság illetékes az ügy kivizsgálására.

14. Az ajánlási szelvények jelenlegi kivitelezésükben sokszorosíthatók és számos visszaélésre adnak lehetőséget. Javaslat érkezett arra, hogy az OVB a sokszorosíthatóságot szüntesse meg különböző megoldásokkal (kiegészítő szín alkalmazása, sorszámozás, dombornyomás stb.)

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 30-i ülése szerint:

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az ajánlási rendszert az 1994. évi országgyűlési képviselő választáson – bizonyos korrekciókkal – fenntartja. A választási szervek feladata nem a hatályos törvény bírálata, hanem legjobb tudása szerint a választások tisztaságának biztosítása. Igyekszünk olyan ellenőrzési rendszert kialakítani, amely teljes mértékben kiiktatja az ajánlási szelvénnyel kapcsolatos visszaélési kísérleteket vagy konkrét próbálkozásokat. A jelentősebb pártok eleve saját maguk megtesznek mindent az érvénytelen, vagy szabálytalan ajánlási szelvények kiszűrése érdekében.

15. Ellenkezik-e a Vjt. 6. § (2) bekezdésével az, ha a jelölt bejelentéséhez megkívánt nyilatkozatot nem eredeti, hanem fénymásolati példányban nyújtja be a párt, illetve a független jelölt?

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 8-i ülése szerint:

A Vjt. nem tiltja azt, hogy a jelölt fénymásolt példányban adja be a Vjt. 6. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatot az illetékes választási bizottságnak.

16. Érvényesnek számítanak-e a két párt közös jelöltjére kiállított ajánlási szelvények abban az esetben, ha az egyik párt törvényes keretek között beolvad a másikba.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 22-i ülése szerint:

A választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani. Amennyiben tehát az ajánló polgár két párt közös jelöltjét kívánja támogatni, úgy a pártok összeolvadása és egyikük megszűnése esetén már nem ugyanazon támogatottságú jelöltről van szó, mint akire a választópolgár ajánlószelvényét adta. A megmaradt párt által támogatott jelöltnek átadott ajánlási szelvény érvényes, azonban a megszűnt-megmaradt párt közös jelöltjének ajánlása érvénytelen.

17. Ha egy párt leadott és elfogadott területi listája nem éri el a Vjt. 5. § (6) bekezdésében előírt jelölt létszám felső határát, utólagosan az kiegészíthető-e, illetve ezt a kérelmet meddig nyújthatja be a listát állító párt?

Egy leadott és elfogadott – nyilvántartásba vett – területi listán belül a jelöltek sorszáma utólag megváltoztatható-e, illetve milyen határidőn belül terjeszthet elő ilyen kérelmet a listát állító párt?

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 7-i ülése szerint:

A Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I.25.071/1990. számú határozatára is tekintettel a területi lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő eltelte – azaz április 8. – után a lista kiegészítésére, illetőleg a jelöltek sorszámának megváltoztatására már nincs lehetőség.

18. Egy napilap tudósítása szerint az egyik párt Pest megyei listájának vezetőjét áthelyezte az országos listára, innen pedig az egyik képviselőjelöltet a Pest megyeire tette át. Más újságok másféle adatokat közölve az előbbinek és egymásnak ellentmondanak az említett képviselőjelöltek listabeli állásáról illetve megválasztási esélyeiről.

A választójogi törvény lehetővé teszi, hogy az egyes pártok - listáik összetételének megváltoztatásával - meghatározzák a mandátumhoz jutó jelöltek személyét. Jelen esetben is ilyen taktikai lépésről volt szó. Az Országos Választási Bizottság mindazonáltal nem tudja és nem is kívánja befolyásolni az egyes sajtóorgánumokat abban, hogy milyen jellegű és tartalmú információkat tegyenek közzé.

19. Ha két párt – kis pártokról lévén szó – koalícióra akar lépni egymással és ez a koalíció nem a parlamentbe való bekerülés érdekében történik, hanem az 1% elérése érdekében, akkor, ha egy megyében X pártnak és Y pártnak 1–1 érvényes mandátummal rendelkező országgyűlési képviselője van, választási listának tekinthető-e ez a felállás?

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 22-i ülése szerint:

A Vjt. 5. § (3) bekezdése szerint: “Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben – e törvény melléklete szerint meghatározott számban – az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.” Az (5) bekezdés szerint: “A pártok – közös egyéni választókerületi jelölés alapján – közösen is állíthatnak területi és országos listát, továbbá listáikat kapcsolhatják.”

Az említett rendelkezéseknek megfelelően tehát csak az a párt vagy pártszövetség állíthat területi listát, amely azonos felállásban teljesítette annak törvényi feltételeit, különböző pártok vagy pártszövetségek jelöltjeinek jelölését nem lehet összevonni.

20. Egy párt hivatalosan kéri, hogy a választások során a szavazólapokon rövidített néven szerepelhessen.

Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy nincs hatásköre arra, hogy a párt - bíróság által bejegyzett - nevét megváltoztassa. A bíróság végzése az Országos Választási Bizottságra nézve is kötelező erővel rendelkezik.

21. Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi XXIII. tv. 11. § (2) bekezdése a következő: “(2) A közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.” E törvény (3) bekezdése szerint “az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak alól felmentés nem adható.” Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában megállapította, hogy ez a magasabb szintű jogszabály az 1987-es MT. határozatban foglalt miniszterelnöki felmentési lehetőséget megszüntette. Mindezekre tekintettel a bejelentő véleménye szerint az államtitkárok, helyettes államtitkárok – politikai államtitkárok kivételével – képviselőjelöltként párt nevében és érdekében nem léphetnek fel, mert a választást megelőzően szükségszerűen nyilvános közszereplést kell vállalniuk.

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 5-i ülése szerint:

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés szerint: a köztisztviselő “pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat”.

22. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. tv. 5. §-nak (2) bekezdése alapján a jelöltként nyilvántartásba vett személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne és ellene csak az Országos Választási Bizottság előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást folytatni. Ennek alapján az illetékes szerv hogyan tegyen indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére?

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 3. § (2) bekezdése szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Ez a rendelkezés az 5. § (2) bekezdésében szabályozott esetben is irányadó. Az Országos Választási Bizottságnak tehát nem áll módjában a mentelmi jog felfüggesztése.

23. Az illetékes képviselőjelölt az eső miatti kedvezőtlen útviszonyok mellett mintegy 50 km/óra sebességgel vezette a személygépkocsit, és egy jobbra ívelő kanyarban lévő vízátfolyáson elvesztette uralmát a jármű felett, áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, és ott a szemből szabályosan közlekedő személygépkocsinak ütközött. A helyszíni eljárás adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a baleset azért történt, mert a képviselőjelölt a KRESZ 25. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezést megszegve a jármű sebességének megválasztásánál nem volt figyelemmel a kedvezőtlen útviszonyokra. E cselekmény a Btk. 187. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozása vétsége alapos gyanújának a megállapítására alkalmas. Az Országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a képviselőt csak a tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. A törvény 5. § (2) bekezdése szerint a képviselő választáson jelöltként igazolt személyt a (3) §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi és Összeférhetetlen Bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Ezért e törvény 3. § 82) bekezdése, illetve 5. § (2) bekezdése alapján indítványozni kell a képviselő jelölt mentelmi jogának felfüggesztését.

Az Országos Választási Bizottság megtárgyalta a képviselő jelölt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet. Mivel a jelölt nem jutott be az 1994 .évi országgyűlési képviselőválasztás második fordulójába, mentelmi joga az első forduló végleges eredményének a Magyar Közlönyben való közzététele után megszűnik.

24. Az önkormányzati választásokon egy adott személy egyidőben lehet-e fővárosi kerületi egyéni választókerületben képviselőjelölt, és a fővárosi listán is szerepelhet-e, illetve jogszerű-e, hogy valaki egy adott településen egyéni választókerületben képviselőjelölt, és ugyanazon a településen polgármesterjelölt is.

25. A módosított Övjt. 25. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a választópolgár egy választókerületben milyen jelöléseket fogadhat el, ugyanezen paragrafus (4) bekezdése azonban több jelölés esetére úgy rendelkezik, hogy a választópolgárnak nyilatkoznia kell, hogy ezek közül melyik jelölést fogadja el. A “több helyen is jelöltnek ajánlottak” megfogalmazás földrajzilag, tehát választókerületek szerint értelmezendő-e, avagy pedig esetleg a jelölti minőségre való utalást tartalmaz. Nem világos a két bekezdés egymáshoz való kapcsolata sem.

Az Országos Választási Bizottság 1994. november 17-i ülése szerint:

Az Övjt 25. §-ának (3) és (4) bekezdése szerint egy választópolgár egyidejűleg több jelölési fajtára is elfogadhat jelölést, ha azonban ugyanazon jelölési fajtára több választókerületben vagy egy választókerületben többször ajánlották, ezen jelölések közül csak egyet fogadhat el. Tehát egy adott személy egyidőben lehet fővárosi kerületi egyéni választókerületben képviselőjelölt és fővárosi lista jelöltje, illetőleg ugyanazon településen képviselőjelölt és polgármesterjelölt is.

26. Az Övjt. 45. § (2) bekezdése a kompenzációs lista esetére úgy rendelkezik, hogy a kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. Az 53. § (3) bekezdése pedig egyes megválasztott képviselők kiesése esetére rendelkezik jelölt belépéséről, illetve “ugrásáról”. E két jogszabályhely kapcsán az az értelmezési kérdés merül fel, hogy vajon ez a belépés vagy “ugrás” lényegében párthoz, vagy pedig listához kötött-e, azaz hogy a belépő képviselő milyen jogcímen fogja követni elődjét.

Az Országos Választási Bizottság 1994. november 17-i ülése szerint:

A listán szereplő jelöltek a listához kötöttek, az Övjt. 45. § (2) bekezdésében és az 53. § (3) bekezdésében szabályozott esetben nem a jelöltek párttámogatottságát, hanem a listán elfoglalt helyüket kell vizsgálni.

 

27. Egy községben az önkormányzati választáson két párt közösen 4 egyéni választókerületben állított jelöltet, az egyik párt ezen kívül 3 körzetben állított jelöltet. A jelöltek bejelentésekor egy kompenzációs listát jelentettek be. Az a kérdés, hogy az egyik párt önálló jelöltjeként induló és mandátumhoz nem jutott képviselő-jelöltre leadott szavazatok a kompenzációs listák közötti mandátum osztásnál töredékszavazatként figyelembe vehetők-e?

Az Országos Választási Bizottság tájékoztatása szerint ebben az esetben a mandátumhoz nem jutott képviselő jelöltre leadott szavazatok a kompenzációs listák közötti mandátum osztásnál töredékszavazatként nem vehetők figyelembe.

Választási kampány

28. A bejelentés szerint a Magyar Televízió úgy értelmezi a Vjt-t, hogy kizárólag a pártok egyéni választókerületben induló jelöltjeinek számát veszi figyelembe a választási tudósításokban.

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 18-i ülésén alakította ki álláspontját, s arról az alábbi felhívást bocsátotta ki a Magyar Televízió és a Magyar Rádió részére:

A választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése érdekében az OVB nyomatékosan felkéri a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót, hogy – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően – az országos listát állító pártokat a szavazást megelőző 30 napban a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepeltesse.

Ennek az aránynak a meghatározásánál – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 51. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával – az országgyűlési egyéni választókerületekben és a területi választókerületekben, valamint az országos listán állított képviselőjelölteket egyaránt figyelembe kell venni.

29. Megtéveszti a választópolgárokat az, ha az első fordulót követően még versenyben lévő jelöltről tényként állítják, hogy mandátumot szerzett a területi listáról.

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 25-i ülésén kialakított és közleményként nyilvánosságra hozott álláspontja:

Sérti a választások tisztaságát, illetve törvénysértő minden olyan beállítás, vagy negatív kampány, amely a második forduló előtt az egyéni képviselőjelöltet területi listán megválasztott képviselőként tünteti fel. Az Országos Választási Bizottságot több választókerületből megkeresték olyan szórólapok terjesztésével kapcsolatban, amelyek a még versenyben lévő egyéni országgyűlési képviselőjelöltek területi listáiról történő mandátumszerzését befejezett tényként jelenítették meg a nyilvánosság előtt. Az Országos Választási Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a hatályos Választójogi törvény értelmében a területi listáról történő mandátumszerzés csak a választások második fordulója után állapítható meg. Sérti a választások tisztaságát, illetve törvénysértő minden olyan beállítás, vagy negatív kampány, amely a második forduló előtt az egyéni képviselőjelöltet területi listán megválasztott képviselőjeként tünteti fel.

30. Egyik helyi lap tájékoztatója néhány általános – törvényen alapuló – információn túlmenően tartalmaz egy ajánlási szelvény mintát (igaz, ennek MINTA jellegét nem említi), melyben a jelölt neve és pártja megjelölése ki van töltve, az egyik kerületi képviselőjelölt és pártja nevével. A lap alján vastagon szedve a “kérjük így töltse ki!” felszólítás szerepel. Az így “kitöltött” szelvényminta a kevésbé tájékozott, politika iránt kevésbé érdeklődő – jó néhány ilyen ember van – választópolgárokat félrevezetheti, mondván, hogy így kell kitölteni az ajánlási szelvényt.

Az ilyen és hasonló ügyeket az Országos Választási Bizottság a kampányhoz tartozónak tartja, melyek nem törvénysértőek, s nem sértik a választási etikát sem.

31. A bejelentés szerint az egyik napilap főszerkesztője valamelyik közvélemény-kutatóval együtt felállít minden szavazóhelyiség előtt egy urnát, és ugyanolyan választási cédulákat ad a kifelé jövő választók kezébe, mint az igazi, hogy még egyszer szavazhassanak, így már este 7-kor közreadhatnak különkiadásban valamilyen eredményt.

A felvetett kérdést az Országos Választási Bizottság megtárgyalta, az ügyben nem kíván külön állást foglalni, hiszen a Vjt. nem tiltja az ilyenfajta közvélemény-kutatást.

32. Egy fényreklámot üzemeltető társaság kéri az Országos Választási Bizottság állásfoglalását: óriás fényreklám-táblákon a kampánycsend ideje alatt is kívánnak a pártok hirdetni azzal a érveléssel, hogy miként a közterületen kint maradnak a plakátok, úgy ez is közterületi média, és már a kampánycsend előtt is folyamatos hirdetési jelenlétük volt a fényreklámtáblán.

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 5-i ülése szerint:

A Vjt. 12 § (1) bekezdésében foglalt tilalom megsértésének minősül, ha a kampánycsend ideje alatt a közterületen lévő fényreklám táblákon a pártok, egyéni jelöltek választási programját közlik.

33. Az egyik vidéki sajtókiadvány szerkesztője tanácstalan abban az ügyben, hogy a választások előtti kampánycsend idején leközölheti-e Göncz Árpád köztársasági elnöknek az országgyűlési választásokkal kapcsolatos beszédét, illetve Horn Gyula MSZP pártelnök balesetéről tudósíthat-e.

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 6-án a következő döntést hozta:

Göncz Árpád köztársasági elnök beszédével kapcsolatban a Vjt. 12. §. (2) bekezdése értelmében nem minősül a kampánycsend megsértésének a kizárólag választási tudnivalókról adott tájékoztatás, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívás. Fentiek alapján Göncz Árpád beszédének közlése nem ütközik a választójogi törvény rendelkezéseibe.

Horn Gyula balesetével kapcsolatban az Országos Választási Bizottság korábbi állásfoglalása érvényes:

Országos Választási Bizottság 6/1994. (V.2.) számú állásfoglalása: Az Országos Választási Bizottság a Vjt. 26. §-ában foglalt feladatkörében eljárva a Vjt. 30. § (11) bekezdésében foglaltak alapján a következő állásfoglalást adja ki:

A Magyar Távirati Irodától, a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról a Vjt. 11. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett - legkésőbb a választást megelőző napig, legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyanez a helyi stúdió kötelessége sugárzási körzetében a jelöltek választási programjával. Egyébként a jelöltet, illetőleg a pártot népszerűsítő hirdetés csak “Fizetett választási hirdetés” jelzéssel közölhető.

(2) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a szavazást megelőző harminc napban a választási eseményekről szóló hírekben azonos feltételekkel, a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat.

(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - pártonként azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül - közreadja az országos listát állító pártok által készített választási összefoglalókat.”

A fent meghatározott törvényi rendelkezések olyan előírások, amelyeket az abban meghatározott szerveknek mindenképpen teljesíteniük kell.

A közszolgálati tájékoztatási szervezetek a 11. §-ban fel nem sorolt egyéb műsoraikban sem sérthetik a választások tisztaságának és pártatlanságának követelményét.

A Vjt. 12. § (2) bekezdése értelmében a szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vagy bármely más írott vagy elektronikus médium műsorában a választással összefüggésbe hozható személyt, vagy pártot szerepeltet. Ez a követelmény irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is.

34. Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy a választási helyiségek környékén (utcán, járdán) kampányanyagokat (feliratokat) helyezzenek el? Amennyiben igen, milyen jogszabály, rendelet tiltja ezt, és milyen távolságban helyezhetők el a választási helységtől a plakátok, illetve egyéb kampányhordozó eszközök. Ha elhelyezhetők, ott maradhatnak-e a kampánycsend és a választások idején?

A Vjt. 12 § (2) bekezdése szerint a szavazást megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos.

A Vjt. 18 § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák: a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kampánycsend ideje alatt plakátot elhelyezni tilos, a korábban elhelyezett plakátok azonban nem jelentik a kampánycsend megsértését.

35. Egy helyi önkormányzat időközi választást írt ki egyéni önkormányzati képviselői mandátum megüresedése miatt. Az időközi választás időpontja egybeesett az országgyűlési képviselőválasztás kampányidőszakával. Ezen a napon kívánta megtartani választási kampánygyűlését az egyik párt a Művelődési Házban, amely egyben az időközi választás szavazóhelyisége is.

Az Országos Választási Bizottság iránymutatása:

Az Övjt. 23. § (6) bekezdése szerint “A szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos.” A kampánycsend a szavazás befejezéséig tart, így annak befejezése – azaz 18.00 óra – előtt bármilyen kampánytevékenységet folytatni tilos. A kérdéses választási kampánygyűlés megtartására tehát csak 18.00 óra után van lehetőség.

36. Egy Kft. az audio-videomatrix tabló illetve projectorok alkalmazásával politikai tartalmú hirdetményeket is közzétesz. Arról kér állásfoglalást, hogy működhetnek-e ezek a speciális eszközök a kampánycsend idején.

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 21-i ülése szerint:

Kampánycsend idején nincs helye politikai hirdetések megjelenésének, az a kampánycsend megsértését jelentené.

37. A Magyar Televízió II. csatornája 1994. május 7-én 20,30 órától főműsor időben a Gulág című amerikai filmet sugározta. Ezt a bejelentő alkalmasnak találta arra, hogy egyes pártokkal szemben hangulatot keltsen, a kampánycsendet megszegje.

Az Országos Választási Bizottság állásfoglalása szerint a sérelmezett műsor sugárzása a választások törvényes lebonyolítását, kimenetelét nem veszélyeztette.

38. A kampánycsend megsértésének minősül-e, ha a kampánycsend idején a tömegközlekedési eszközökön láthatóak a rájuk felragasztott választási hirdetések?

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 2-i ülése szerint:

A kampánycsend idején a szavazás befejezéséig elhelyezett választási hirdetés a kampánycsend megsértésének minősül. A korábban elhelyezett hirdetések változatlan formában maradhatnak.

39. A Magyar Rádió eredeti műsortervében szerepelt, hogy a Kossuth adó URH sávján 1994. december 10-én elő adásban közvetíti a parlament ülését. Ez az időpont az önkormányzati választásokon a kampánycsend időszaka. Az Országos Választási Bizottság gyors állásfoglalását teszik szükségessé az alábbiak: Sértheti-e a kampánycsendet a parlament vitájának élő közvetítése? A választási etikai normákat illetően helyesen jár-e el a Magyar Rádió, ha a fenti időpontban eltekint a Kossuth URH frekvencián az élő közvetítéstől, de ezzel párhuzamosan a Kossuth rádió középhullámú frekvenciáin sugárzott hír és krónika műsoraiban részletesebben tudósít az országgyűlés ülésnapjáról?

Az Országos Választási Bizottság az alábbiak szerint döntött: Az országgyűlés szombati ülésének élő közvetítése – az OVB 6/1994. (V. 2.) számú elvi állásfoglalására tekintettel – a kampánycsend megsértéséhez vezethet. Annak eldöntése, hogy az ülésről a kampánycsend megsértése nélkül milyen módon lehet beszámolni, a Magyar Rádió hatáskörébe tartozik.

40. Egy község polgármestere - ismerve a Magyar Közlöny 27/1994. számában megjelent 1/1994. OVB. sz. elvi állásfoglalást - az alól felmentés kér. Indok: A Községháza épülete egyik párttal sem áll közös használatban, illetve egyik pártnak sincs benne helyisége. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala az épület földszintjén van, az emeleti részén a könyvtár és a kultúrterem helyezkedik el, itt lehetne megtartani a választási gyűléseket. Ezenkívül csak az iskolai termeket tudja biztosítani a gyűlések megtartására, vagy a vendéglátó egységek helyiségeit.

Az Országos Választási Bizottság 1994. április 6-i ülése szerint:

Az Országos Választási Bizottságnak nem áll módjában, hogy a törvény rendelkezése alól felmentést adjon.

Szavazás

41. A bejelentő állandó lakcíme vidéki, ideiglenes lakóhelye budapesti. A fővárosban, ideiglenes lakóhelyén kíván szavazni, mi a teendője?

Amennyiben egy állampolgár a tartózkodási helyén (ideiglenes lakóhelyén) kíván szavazni, a Vjt. 40. § (2) bekezdése szerint csak az állandó lakóhelye szerinti jegyzőtől kapott igazolásra van szüksége, amely tanúsítja, hogy szerepelt a választók nyilvántartásában.

Ha korábbi kérelmére ezt az igazolást nem kapta meg az állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől, május 7-én 16 óráig kérheti személyesen vagy meghatalmazottja útján, illetve ajánlott levélben. Az írásbeli kérelemnek 1994. május 3-ig kell megérkeznie a polgármesteri hivatalba.

A megkapott igazolás és a személyi igazolvány birtokában kérheti a választópolgár tartózkodási helye (ideiglenes lakóhely) szerint illetékes jegyzőt, illetve a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnökét, hogy vegye fel a választók névjegyzékébe.

42. A bejelentő felnőtt gyermekei közül külföldön dolgozók is vannak. Emlékezete szerint 4 évvel ezelőtt az illető ország magyar követségein lehetett szavazni. Megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy ez a lehetőség a választójogi törvény módosításával megszűnt.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Vjt. 1990-ben sem adott lehetőséget arra, hogy a külföldön tartózkodó választópolgár szavazhasson. A választójogi törvény módosítására irányuló törvényjavaslat tartalmazott ugyan erre vonatkozóan változtatási elképzeléseket, de az Országgyűlés nem fogadta el azokat. Így a jelenleg hatályos szabályozás – amely az Országos Választási Bizottság munkáját is meghatározza – a külföldön tartózkodó választópolgárnak nem biztosítja a szavazást.

43. Egyes információk szerint a választásra vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy a külföldön élő, de magyar állampolgársággal is rendelkező személyek szavazhassanak, de ehhez az is szükséges, hogy Magyarországon lakcímük legyen. Nem egyértelmű, hogy ha szavazhatnak, akkor ehhez személyi igazolvány kell, vagy elegendő lenne a magyar útlevelük.

A Vjt. 2. § (1) bekezdése szerint: “A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van – a (2) bekezdésben említettek kivételével – minden nagykorú magyar állampolgárnak (a továbbiakban: választópolgár)”.

A (4) bekezdés ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy: “A szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon”.

A választópolgárok nyilvántartása a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján készül. Ahhoz tehát, hogy valakit (ez vonatkozik a külföldön élő magyar állampolgársággal rendelkező személyekre is) felvegyenek a választói névjegyzékbe, az is szükséges, hogy személyi igazolvánnyal, abba bejegyzett magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel, valamint személyi számmal rendelkezzék.

44. Egy városi önkormányzat jelezte, hogy több hajléktalan jelent meg a Városházán, ajánlási szelvényért. Olyan személyekről van szó, akik nem rendelkeznek sem állandó, sem ideiglenes lakhellyel.

45. A lakcímmel nem rendelkezők (hajléktalanok) akadályoztatása az 1994. május 8-ra kiírt választásokon való részvételben, egyben azt is jelenti-e, hogy szavazati jogukkal sehol nem tudnak élni?

Az Országos Választási Bizottság az alábbiak szerint foglalt állást:

A Vjt. 2. § (1) bekezdése szerint “A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van – a (2) bekezdésben említettek kivételével – minden nagykorú magyar állampolgárnak”.

A Vjt. 2. § (4) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy “A szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.” Ez a megszorítás nem csak magára a szűk értelemben vett voksolásra, hanem a választási eljárás egészére vonatkozik, így a jelöltajánlásra is. A Vjt. 10. § (4) bekezdése az ajánlószelvény érvényességi feltételeként állapítja meg az ajánló választópolgár lakóhelyének feltüntetését. A hatályos törvényi rendelkezésekre figyelemmel tehát a lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan személyeknek az ajánlási szelvény kiadása, illetve szavazása nem biztosítható.

46. A bejelentőt május 8-án, amikor szavazni szeretett volna a fiával együtt, elutasította a bizottság, mivel a személyi igazolványuk nem, csak az érvényes útlevelük volt náluk.

Az Országos Választási Bizottság felkérte a Belügyminisztérium Országos Választási Irodáját, hogy az ügyben azonnal intézkedjék. Mivel a lakosságtól több hasonló bejelentés érkezett, az Iroda külön levélben hívta fel a választási munkacsoportok figyelmét arra, hogy a választópolgárok útlevelük felmutatásával is igazolhatják személyazonosságukat.

47. Egy fővárosi egyéni választókerületben technikai okok miatt a szavazókörökben (52 db.) nem tudják biztosítani a jegyzőkönyvek megfelelő példányszámban történő sokszorosítását, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjai a helyszínen nem jutnak hozzá a jegyzőkönyvek másolati példányaihoz.

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 5-i ülése szerint:

Az Országos Választási Bizottság felhívja az érintett országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság figyelmét a választások tisztaságának biztosítására. A Vjt. 25. § (3) bekezdése harmadik mondatában foglalt rendelkezés ugyanis a szavazatszámláló bizottság azon kötelezettségét állapítja meg, hogy a jegyzőkönyv többi példányát át kell adni az egyéni választókerület jelöltjei, illetőleg a listát állító pártok képviselőinek.

48. A Fővárosi Választási Bizottság 33/1994. sz. határozatával az Övjt. 21. § a) pontja alapján a következő kérdésben elvi állásfoglalást kér az Országos Választási Bizottságtól: Az Övjt. 40-41. §-a rendelkezik a szavazatszámláló bizottságok feladatairól, illetőleg a szavazatok összeszámlálásáról. A 41. § (2) bek. szerint a jegyzőkönyv 3 példányban készül, tartalmát a törvény nem határozza meg. A jegyzőkönyv egy-egy fénymásolati példányát a szavazatszámláló bizottság, vagy a helyi választási bizottság átadja a jelöltek jelenlévő képviselője részére. A választási munkacsoportok feladatairól szóló 24/1994. (X.21) BM rendelet mellékletei között szereplő jegyzőkönyv minták a jelöltek esetében a személyazonosító jelet is tartalmazzák.

Több kerületi jegyző jelezte, hogy vannak olyan jelöltek, akik nem járulnak hozzá személyi számuk nyilvánosságra hozatalához. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. 13. § (4) bek. szerint “a személyazonosító jelet a törvényben meghatározott célon kívül másra nem használhatják”. Ez esetben, ha a jelölt nem járul hozzá személyazonosító jelének a feltüntetéséhez, akkor nincs mód a jegyzőkönyvben (amelynek a fotokópiája kiosztásra kerül) történő szerepeltetésére, ha viszont a jegyzőkönyv nem tartalmazza a személyi számot, akkor a számítógépes rendszer nem fogadja a jelöltet.

Az Országos Választási Bizottság 1994. november 5-i és november 9-i ülései szerint elvi állásfoglalás kiadása nem szükséges.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Pnyt.) 13. §-a tartalmazza a személyazonosító jel használatára vonatkozó szabályokat. A Pnyt. 13. §-ának (5) bekezdése szerint “a személyazonosító jelet az e törvényben használatára feljogosított szerveken kívül más szerv és személy a polgártól nem kérheti, nyilvántartásában azonosításra nem alkalmazhatja és okiratokban nem tüntetheti fel.” A Pnyt. 13. §-ának (3) bekezdése felhatalmazást ad a jegyző és a választási szervek számára, hogy a személyazonosító jelet a választás lebonyolítása során felhasználják.

A Pnyt. 13. §-ának (4) bekezdése szerint “a nyilvántartó szervek a személyazonosító jelet ... az érintettek, illetve a törvényben használatára feljogosítottak kivételével más polgárnak és jogi személynek nem hozhatják tudomására”.

Az Országos Választási Bizottság ezért azt – az Országos Választási Iroda által javasolt – megoldást tartja elfogadhatónak, hogy a jegyzőkönyvek feldolgozásra kerülő példányain a személyazonosító jelet fel kell tüntetni, azonban a jelölő szervezetek képviselőinek átadott, illetve a polgármesteri hivatalban kifüggesztett példányokat úgy kell kitölteni, hogy azokon a személyazonosító jel ne szerepeljen.

49. Több helyi egyesület és érdekképviseleti szervezet választási szövetséget kötött az önkormányzati választásokon. Állásfoglalást kérnek, hogy a közös név – úgy ahogy a fejlécben szerepel –, a szavazólapon illetve a számítógépes statisztikában, kiadványokon megjeleníthető-e, mivel a Szövetség választási esélyeit nagymértékben csökkentené ha az egyébként az 1990. évi LXIV. törvény 54/A.A. pontjának megfelelő szervezetek közös néven nem szerepelhetnének.

Az Országos Választási Bizottság 1994. november 17-i ülése szerint:

Jelölő szervezet vagy jelölő szervezetek csoportjának neve a szavazólapon csak a bíróság által bejegyzett, hivatalos formában jelenhet meg. Ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, akkor:

A számítógépes statisztikákban, kiadványokban azonban lehetőség van be nem jegyzett választási szövetség közös nevének megjelenítésére is.

50. Mi a teendő, ha a borítékok felbontásakor egy borítékból több szavazólap kerül elő. Pl.: 3 db szavazólap, 2 db listás, 1 db egyéni. Hogyan foglaljon állást a szavazatszámláló bizottság ilyen esetben?

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 4-i ülése szerint:

Amennyiben nem a Vjt. 20. § (3) bekezdése alá tartozó esetről van szó – mint a jelzett esetben -, úgy a szavazatot érvénytelenné nyilvánítani nem lehet.

51. Mi a teendő akkor, ha a szavazáskor bárki fénymásolt szavazólapot használ fel és így egy borítékban a számláláskor nem kettő, hanem három vagy több szavazólap található?

Az Országos Választási Bizottság 1994. május 4-i ülése szerint:

Helyi népszavazás az általános választások idején

52. Egy város önkormányzatának képviselőtestülete 1994. május 8-ra, az országgyűlési képviselő választással létrehozott választási szervek és munkacsoport bevonásával helyi népszavazást is kitűzött. A választási bizottság kérdése, hogy az országgyűlési képviselőválasztás és a helyi népszavazás időbeni, térbeni, szervezeti és jogi elhatárolása érdekében milyen garanciákat kell érvényesíteni az országgyűlési képviselő választás törvényességének biztosítása céljából?

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint:

A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 31. § (4) bekezdése szerint: “Nem lehet kitűzni országos, illetőleg helyi népszavazást az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és azt követő 60 napon belüli időpontra.”

Az idézett rendelkezés értelmében 1994. március 8. és az országgyűlési képviselők választásának második fordulóját követő 60. nap közötti időszakban nincs lehetőség helyi népszavazás lebonyolítására, így tehát május 8. napjára nem lehet népszavazást kitűzni.

53. Egy településen a jogszabályban meghatározott számú választópolgár aláírásával népszavazás kiírását kezdeményezte. Az aláírások hitelesítése megtörtént. A képviselőtestület a népszavazást köteles lesz kiírni, illetve elrendelni. Az Ötv. 47. §. (3) bekezdése szerint a népszavazást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül kell megtartani, de az 1989. évi XVII. tv. 31. § (4) bekezdése szerint az országgyűlési képviselői választást megelőző és követő 60 napon belül népszavazást nem lehet kitűzni. Októberben várhatóan önkormányzati választások lesznek. Kitűzheti-e a testület augusztus első vagy második hétvégéjére a népszavazást, vagy célszerűbb a lakosságot úgy tájékoztatni, hogy a törvényi megszorításra, illetve az önkormányzati választások bizonytalan időpontjára tekintettel, a helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjáról később dönt a képviselőtestület.

Az Országos Választási Bizottság 1994. március 22-i ülése szerint:

Az említett lehetőségek közül bármelyik választható, egyik sem áll ellentétben a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel.

Mandátum kiosztása

54. Az 1994. évben módosított – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló – törvény új 9. § (3) bekezdésére hivatkozó kérdés: a lakosság száma és az egyéni és listás képvelői mandátum száma hogyan függ össze?

Az Országos Választási Bizottság álláspontja, melyről az Országos Választási Iroda útján a jegyzőket is tájékoztatta:

Az Övjt. 9. §-ának (2) és (3) bekezdéséből ugyanis szerintünk kitűnik a törvényhozó akarata: az egyéni választókerületek száma a 60 000. lakos után, ezt követően a 80 000. lakos után, majd 10 000 lakosonként nő eggyel-eggyel. 60 001-80 000 lakosig tehát 16 egyéni és 11 listás, 80 001-85 000 lakosig 17 egyéni és 11 listás, 85 001-90 000 lakosig 17 egyéni és 12 listás stb. mandátum osztható ki.

.