1989. évi XXXIV. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról
(Részleges közlés)
Harmadik
rész
A választási eljárás
IV.
fejezet
A választási kampány
10. § (1) Bármely választópolgár gyűjthet jelöltet ajánló szelvényeket, ismertethet választási programot, népszerűsíthet jelöltet, szervezhet választási gyűlést (a továbbiakban együtt: választási kampány). Nem magyar állampolgár – kivéve a Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező személyt – nem vehet részt a választási kampányban.
(2) Jelöltet ajánló szelvényeket – az állampolgárok zaklatása nélkül – a (3) bekezdésben említettek kivételével, bárhol lehet gyűjteni.
(3) Nem gyűjthető jelöltet ajánló szelvény:
a) munkaidőben, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálati viszonyban lévő személytől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.
(4) Az ajánlószelvényen a saját kezű aláíráson kívül fel kell tüntetni az ajánló választópolgár lakóhelyét és személyi azonosítóját, a jelölt nevét és az őt ajánló párt nevét, vagy a független jelölés tényét.
(5) Az ajánlási szelvényért ellenértéket felajánlani, kérni és adni tilos.
(6) A választási bizottság – kérésre – az aláírások hitelességét ellenőrzi. Ha a hitelesnek talált aláírások száma eléri a hétszázötvenet, az ellenőrzést nem kell tovább folytatni.
(7) A választási gyűlések nyilvánosak. A választási gyűlést akadályozni, rendjét megzavarni tilos. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője a gyülekezési jogról szóló törvény szabályai szerint gondoskodik.
11. § (1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását – azonos feltételek mellett, legkésőbb a választást megelőző napig – legalább egyszer ingyenesen közli. Az ingyenes közlési kötelezettség minden közműsor-szolgáltatót terhel, a saját sugárzási körzetében, a jelöltek választási programjára vonatkozóan azonos feltételek mellett. A jelöltet, illetőleg a pártot népszerűsítő hirdetés csak »Fizetett választási hirdetés« jelzéssel közölhető.
(2) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a szavazást megelőző harminc napban a választási eseményekről szóló hírekben azonos feltételekkel, a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat.
(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió – pártonként azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül – közreadja az országos listát állító pártok által készített választási összefoglalókat.
(4) Ha a műsorszolgáltató a választást megelőző harminc napban hírt ad választási eseményekről, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.
12. § (1) A szavazást megelőző nyolcadik naptól a választásokkal kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.
(2) A szavazást megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása.
13. § (1) A választás kitűzésétől a választási kampány végéig a pártok, a jelöltek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet (a továbbiakban együtt: plakát) engedély nélkül készíthetnek. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Plakát – a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.
(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet.
(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a települési önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város(község)képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) Plakátot olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.
(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni. Az ennek kapcsán felmerülő költséget az köteles viselni, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette.
14. § (1) Szavazni kizárólag személyesen, és – az e törvényben említett kivételekkel – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
(2) A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére lakásán, tartózkodási helyén – az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi.
15. § (1) Szavazni a szavazás napján 6 órától lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A szavazás munkaszüneti napon 19 óráig, munkanapon 20 óráig tart.
(2) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni és a szavazást nem lehet szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, akkor a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, s a felfüggesztés tényéről a helyi választási munkacsoport vezetője útján az egyéni választókerületi bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.
16. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van.
(2) Minden szavazóhelyiségben – a szavazás titkossága érdekében – legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazás titkosságát a 14. § (2) bekezdése szerint történő szavazás esetén is biztosítani kell.
(3) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
(4) A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.
17. § (1) A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(2) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár – aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet – jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzőkönyvben.
(3) Az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez. Az ellenőrző lap tartalmazza a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását és az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját.
18. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(2) Szolgálatot teljesítő rendőr a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be.
(3) A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak.
19. § (2) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet.
20. § (1) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő párt neve felett, illetve az egyéni jelölt neve mellett lévő körbe tollal írt egymást metsző két vonallal lehet.
(2) A szavazat érvényességét – ha az az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a listán belül a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a listáról jelölt nevét kihúzták, illetőleg a listához nevet hozzáírtak.
(3) Érvénytelen az a szavazat
a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le; vagy
b) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára szavazott;
c) ha a szavazólap nincs lepecsételve a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör bélyegzőjével;
d) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot.
21. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a választók nyilvántartásában szerepel vagy abba utóbb felvették.
(2) A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, illetőleg aki – igazolás (40. §) hiányában – nem vehető fel a választók nyilvántartásába. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. A visszautasított választópolgár is szavazhat, ha a szavazás lezárása előtt a személyazonosságát igazolja, illetőleg az igazolást a szavazatszámláló bizottságnak átadja.
(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket ellát a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör bélyegzőjével. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt, illetőleg lista ellen vagy mellett. Ha egy jelölt vagy lista kiesik a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményben, valamint szükség esetén szóban tájékoztatni a választópolgárokat.
22. § (1) A választópolgár a szavazófülkében szavaz, ezután a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi.
(2) A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár azonban, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
(3) A szavazás megtörténtét a szavazatszámláló bizottság feltünteti a választók nyilvántartásában.
(4) Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki és ezt a tényt jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.
23. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke a 15. § (1) bekezdésben meghatározott időpontban a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
24. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után először a fel nem használt, ezt követően a rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a kötegeket pecséttel lezárja.
(2) Az urna felbontása előtt ellenőrizni kell pecsétjének érintetlenségét, majd fel kell bontani az urnát és meg kell győződni az ellenőrzőlap meglétéről.
(3) Ezután az urnában levő egyéni választókerületi és listás szavazólapok számát külön-külön össze kell hasonlítani a szavazókörben szavazók számával.
(4) Ezt követően külön-külön csoportba kell helyezni és össze kell számlálni az érvénytelen szavazatokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni. Az érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegbe kell foglalni és a kötegeket lepecsételni úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen a kötegből kivenni, illetőleg abba berakni. A kötegekre a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát rá kell írni.
(5) Az érvényes szavazatokat jelöltenként és listánként külön-külön kell csoportosítani és megszámlálni. Ezt követően a (4) bekezdés szerint kell a kötegelést elvégezni.
25. § (1) A szavazatszámláló bizottság – a szavazólapok fajtája szerint külön-külön – a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet legalább egy eredeti példányban kell elkészíteni, melyet a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjai aláírnak. Az eredeti példányról a szükséges példányszámú másolat fénymásolás útján is elkészíthető. A másolatot a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy titkára hitelesíti.
(2) A jegyzőkönyvet legalább hárommal több példányban kell elkészíteni, mint ahány jelölt a választókerületben indult, illetőleg mint ahány párt területi listát állított.
(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv eredeti és egy másolati példányát haladéktalanul továbbítja az egyéni, illetőleg a területi választókerületi választási bizottsághoz. A jegyzőkönyv harmadik példányát a választást követő harminc nap elteltével kell megküldeni az illetékes levéltárnak. A jegyzőkönyv többi példányát át kell adni az egyéni választókerület jelöltjei, illetőleg a listát állító pártok képviselőinek. A választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat megőrzés céljából – az urnával együtt – a polgármesteri hivatalhoz kell szállítani. Kifogás esetén az érintett választási iratokat és szavazólapokat az illetékes választási bizottsághoz kell továbbítani.
(4) Az egyéni, illetőleg a területi választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét. Erről kettővel több példányban készít jegyzőkönyvet, mint ahány lista, illetőleg jelölt indult a választásokon. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják. Az eredeti példányt, a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvének eredeti példányával együtt haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani, egy másolati példányt harminc nap után a levéltárnak, a többi példányt a pártok, illetőleg a jelöltek megbízottainak azonnal át kell adni.
(5) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi, a területi választási bizottságok eredeti jegyzőkönyvei alapján összesíti az egyéni választókerületi pártjelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, megállapítja a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt és azt, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Erről eggyel több példányban készít jegyzőkönyvet, mint ahány párt országos listát állított. A jegyzőkönyveket a bizottság tagjai aláírják. Az első példányt, harminc nap elteltével a levéltárnak, a többi példányt azonnal a pártok megbízottainak kell átadni.
(6) A szavazásra vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik az illetékes választási bizottság, valamint a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a szavazást követő három munkanapon belül a választási bizottság legalább két tagjának a jelenlétében megtekinthetik. A szavazatszámláló bizottság által a szavazás napján használt választói nyilvántartásra, a visszautasítottak és az igazolással szavazók jegyzékére – amelyekből megállapítható, hogy ki vett részt a választáson – nem terjed ki a megtekintés lehetősége.
(7) A szavazólapokat az illetékes választási szerv tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat legalább az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.
(8) A választás számítástechnikai adatainak megőrzéséről – kilencven napig – az Országos Választási Bizottság gondoskodik.
(9) A jegyzőkönyveknek a (3)-(6) bekezdésen túli kötelező példányszámát, továbbá az adatlapok példányszámát és továbbításának rendjét a belügyminiszter rendeletben szabályozhatja.
VI.
fejezet
A választási szervek
26. § A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
27. § Választási szervek: a szavazatszámláló bizottságok, az egyéni és a területi választókerületben működő választási bizottságok, valamint az Országos Választási Bizottság.
28. § (1) A választási szervnek csak a választókerületben lakóhellyel rendelkező választópolgár lehet a tagja.
(2) A választási szerv elnöke és titkára nem lehet a választókerületben jelöltet állító párt tagja, illetőleg a független jelölt megbízottja.
(3) A választási szervnek nem lehet tagja a jelölt, a jelöltnek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott hozzátartozója, a köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a megyei közgyűlés elnöke és a választási szerv mellett működő munkacsoport tagja. Az olyan választási szerveknek, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
(4) A választási szerv a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.
29. § (1) A választási szerv testületként működik. Határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségi véleményt is – annak indokaival együtt – jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) A választási szervet az elnök képviseli. Ha a választási szervnek nincs elnöke vagy az elnök tevékenységében akadályoztatva van, az elnöki feladatokat a titkár látja el.
30. § (1) A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját és szavazókörönként legalább egy póttagot a települési önkormányzati képviselő-testület választja meg; személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a jegyző tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt bízza meg. A pártok, illetőleg a független jelöltek közös megbízást is adhatnak. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után kettőnél kevesebb, akkor a települési önkormányzat – illetőleg felhatalmazása alapján általa kijelölt bizottság – a szavazatszámláló bizottságot a megválasztott póttaggal egészíti ki.
(2) Az egyéni és a területi választási bizottság titkárát és két tagját a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a főjegyző tesz indítványt. A választási bizottság további egy-egy tagját az egyéni és a területi választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után kettőnél kevesebb, akkor a fővárosi, megyei közgyűlés póttagok választásával a választási bizottságot öt főre egészíti ki. A közgyűlés e hatáskörét bizottságára is átruházhatja.
(3) Az Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját az Országgyűlés választja meg. Személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a belügyminiszter tesz indítványt. Az Országos Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után négynél kevesebb, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága – további tagok választásával – az Országos Választási Bizottságot kilenc főre egészíti ki.
(4) A választási bizottságok választott tagjait a választás kitűzését követő tíz napon belül, a szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a szavazás előtt legalább harminc nappal kell megválasztani. A választási szervek megbízott tagjait a jelölés benyújtásával (6. §) egyidejűleg kell bejelenteni.
(5) A választási szerv saját tagjai sorából elnököt választ. A választás napja előtti harmincadik napon a választási szerv az elnököt megerősíti, vagy új elnököt választ.
(6) A választási szerv elnökei és tagjai az illetékes polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt – tevékenységük megkezdését megelőzően – esküt vagy fogadalmat tesznek.
(7) A választási szervek elnökeinek és tagjainak nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az egyéni és területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(8) A választási szervek választott tagjainak, valamint az országgyűlésben képviselethez jutott pártok részéről az Országos Választási Bizottságba delegált tagoknak a megbízatása az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig tart.
(9) A választási szerv elnökének, titkárának és tagjának megbízatása megszűnik:
a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűnnek [28. § (1)-(3) bek.],
b) lemondással,
c) a megbízatás visszavonásával, illetőleg felmentéssel,
d) elhalálozással.
(10) A választási szerv megbízott tagjának megbízatása – a (8) bekezdés kivételével – a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik. Részére tiszteletdíj nem jár.
(11) Az Országos Választási Bizottság a választási törvény egységes végrehajtása érdekében állásfoglalást tehet közzé.
31. § Az egyéni választókerületi választási bizottság, a területi választókerületi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság jogi személy.
32. § (1) A szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll.
(2) A szavazatszámláló bizottság
a) ellenőrzi a szavazóhelyiség előkészítését, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról
b) dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben,
c) megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét.
35. § (1) A választások szervezési, ügyviteli, technikai előkészítésére, lebonyolítására valamennyi választási szerv mellett munkacsoport működik.
(2) A szavazatszámláló bizottság mellett működő munkacsoport tagjait a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), az egyéni és a területi választókerületi választási bizottságok mellett működő munkacsoport tagjait a fővárosi, megyei közgyűlés főjegyzője, az Országos Választási Bizottság mellett működő munkacsoport vezetőjét és tagjait a belügyminiszter nevezi ki. Az egyéni választókerületi választási bizottság mellett működő munkacsoport vezetője a választókerület székhelye szerint illetékes jegyző, a területi választási bizottság mellett működő munkacsoport vezetője a fővárosi, megyei közgyűlés főjegyzője.
(3) A munkacsoport tagjai kinevezésükkor, a kinevező előtt esküt (fogadalmat) tesznek.
36. § (1) A választás kitűzésétől számított tíz napon belül szavazóköröket kell alakítani.
(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör. Ha egy településen belül több szavazókör van, a szavazókörök sorszámot kapnak. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók, továbbá a sorkatonák és a jogerős ítélet nélkül fogva tartottak kérésére az igazolással (40. §) való szavazás lehetővé tétele érdekében az intézményben is kialakítható szavazókör.
VIII.
fejezet
A választók nyilvántartása
37. § (1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző minden év december 15-ig községenként, városonként, illetőleg választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások első és második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.
(2) A nyilvántartásba fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akiknek lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhely) – a községben, városban, fővárosi kerületben (a továbbiakban együtt: település), illetőleg az egyéni választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak.
(3) A jegyző a választás kitűzésétől számított 27 napon belül elkészíti a választók nyilvántartásába való felvételről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a választónak a település és az egyéni, területi választókerület és a szavazókör szerinti hovatartozása megállapítására. Tartalmaznia kell – a (9) bekezdésben foglalt korlátozással – a választópolgár nevét, lakcímét és személyi azonosítóját. A nyilvántartást a jegyző hitelesíti.
(4) A választás napjáról és a választók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt hatvan nappal a helyi választási bizottság hirdetményt tesz közzé.
(5) A nyilvántartást, annak elkészülte után a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében – abból a célból, hogy a választójogosultság biztosítása ellenőrizhető legyen – 10 napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(6) A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás első fordulója előtt írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, választókerületet, szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. Értesítést a második fordulóról nem kell küldeni.
(7) A jegyző a nyilvántartást, illetőleg az értesítőket a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása alapján készíti el. A nyilvántartás és az értesítések technikai elkészítésével megbízhatja a másik települési önkormányzat jegyzőjét, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását üzemeltető területi vagy központi szervet, illetőleg elkészíttetheti a polgármesteri hivatal dolgozóival. Az értesítők kiküldhetők a polgármesteri hivatal dolgozói vagy posta útján. Az értesítő kiküldésével párt vezetője vagy tagja nem bízható meg.
(8) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, illetőleg a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.
(9) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.
(10) Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a névjegyzéket a pártoknak kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 30 nappal átadja. Az egyéni jelölt részére ugyancsak az előzőkben foglalt feltételekkel a jegyző bocsátja rendelkezésre a névjegyzéket. Valamennyi érdekelt, aki a választási névjegyzékhez a választások során hozzájuthat, az abban foglalt adatokat kizárólag a választási kampány céljaira használhatja fel.
37/A. § A választók nyilvántartásának összeállításánál és a választás lebonyolításánál a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok adatainak kezelésére és továbbítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 4/A-4/B. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
38. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt – a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt – a jegyzőnél emelhető kifogás.
(2) A kifogás elutasítását a választópolgár annak átvételétől számított három napon belül megtámadhatja a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál.
(3) A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet – kérésére – meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell.
39. § (1) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti.
(2) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más választókerületben szavaz.
(3) A módosított nyilvántartás a hivatalban a szavazást megelőző napon 16 óráig megtekinthető.
40. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után a lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől vagy – a szavazás napján – a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt.
(2) Az a választópolgár, aki lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek az igazolása alapján kérheti a tartózkodási helyén a jegyzőtől vagy – a szavazás napján – a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazolással a választópolgár területi választókerületi és egyéni választókerületi jelöltre egyaránt szavazhat.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyző a választópolgárt törli a nyilvántartásból. Az igazolásban – a választópolgár nyilatkozata alapján – meg kell jelölni azt a lakóhelyet, illetőleg tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerint illetékes jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást a választási iratok között meg kell őrizni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott igazolást a választás első és második fordulóját megelőző napon 16 óráig, a (2) bekezdésben meghatározott igazolást csak a választás első fordulóját megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az az illetékes hivatalhoz az (1) bekezdésben meghatározott esetben a választás első vagy második fordulóját megelőző 5. napon, a (2) bekezdésben meghatározott esetben az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetve tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni úgy, hogy a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző napon megkapja.
(6) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján a külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait – a kétszer vagy többször szavazás megakadályozása érdekében – ellenőrizteti.
(7) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő személyi azonosítóját köteles átadni.
IX.
fejezet
A választási eljárás nyilvánossága
41. § (1) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A választási szervek rendelkezésére álló adatok, tények nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez, valamint a személyes adatokhoz fűződő jogokat. A választási eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel kell a független jelöltnek és a választáson jelöltet állító pártok rendelkezésére bocsátani.
(2) A választás kitűzéséről, a jelöltekről, a választók nyilvántartásának kifüggesztéséről, a választókerületek és szavazókörök beosztásáról, a választási szervek tagjairól, a szavazás napjáról és módjáról, a választás eredményéről, a választási eredmény esetleges megsemmisítéséről a választási bizottság az érintett választókerületben működő sajtó, helyi stúdió részére közleményt ad ki.
(3) A választási szervek kötelesek gondoskodni arról, hogy a választópolgárok a választási törvény rendelkezéseiről, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.
(4) A sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, tevékenységüket – különösen a szavazatok összeszámlálását – azonban nem zavarhatják.
(5) A szavazás napján a választás befejezése előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos. Nem minősül részeredménynek a szavazók számának és arányának nyilvánosságra hozatala.
(6) Minden jelöltnek, pártnak a választásokra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások mértékét és a felhasználás módját – országos összesítésben is – az országos napilapokban nyilvánosságra kell hoznia.
XII.
fejezet
Záró rendelkezések
52. § E törvény mellékletei állapítják meg:
a) a választókerületek kialakításának elveit;
b) a megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát;
c) a területi lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelölések számát;
d) a szavazatösszesítés és a választás eredménye megállapításának számítási módját;
e) a szavazólapok mintáit;
f) a jelöltajánló szelvények, továbbá az igazolás és az ellenőrzőlap mintáját;
g) a szavazókör, az egyéni és a területi választókerület választási eredményét rögzítő jegyzőkönyvek tartalmát;
h) a töredékszavazatok országos összesítésének eredményét rögzítő jegyzőkönyv tartalmát;
i) a választás előzetes országos eredményének tartalmát;
j) a választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü vagy fogadalom szövegét.
(3) Az e törvényben megállapított jogorvoslati, továbbá az egyéni választókerületi jelölt, a területi, az országos pártlista, valamint a töredékszavazatok megosztási arányának [8. § (7) bekezdés] bejelentésére meghatározott határidők jogvesztőek.
8. számú melléklet [az 52. § f) pontjához]
.................................................
Polgármesteri Hivatal
Igazolás
a választók nyilvántartásából való törlésről és
felvételről
a lakóhely megváltozása miatt
A választópolgár neve: ............................................................................................................
Személyi azonosító: .................................................................................................................
Korábbi lakóhelye: ...................................................................................................................
A választók nyilvántartásából nevezettet töröltem, mert lakóhelye megváltozott, ezért az ............. év hónap ........... napra kitűzött választáson csak az új lakóhelyén szavazhat.
Dátum .....................................
..........................................
jegyző
II.
A választópolgár új lakcíme: .......................................................................................................
A választópolgárt a választók nyilvántartásába ................................................ sorszám alatt felvettem.
Dátum .....................................
..........................................
jegyző vagy a
szavazatszámláló bizottság elnöke
9. számú melléklet [az 52. § f) pontjához]
.................................................
Polgármesteri Hivatal
I.
A választópolgár neve: ............................................................................................................
Személyi azonosító: .................................................................................................................
Lakóhely címe: .........................................................................................................................
A választópolgár nyilatkozik, hogy az .......... év ..................... hónap ......... napra kitűzött választáson (helységnév) kíván szavazni.
A nyilatkozat alapján a választópolgárt a nyilvántartásból töröltem.
Dátum .....................................
..........................................
jegyző
.
II.
Tartózkodási hely címe: ...........................................................................................................
A polgármesteri hivatal címe: .................................................................................................
A szavazókör sorszáma és címe:..............................................................................................
A választópolgárt a választók nyilvántartásába .................. sorszám alatt felvettem.
Dátum .....................................
....................................................................
jegyző vagy a
szavazatszámláló bizottság elnöke
10. számú melléklet [az 52. § f) pontjához]
A választás éve, hónapja, napja: ..................................................................................
A választókerület sorszáma: .................................
A szavazókör sorszáma: ...............................................................................................
Aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az urnát megvizsgáltuk, üresnek találtuk és lepecsételtük. Az urna a törvényes követelményeknek megfelel. Az ellenőrzőlapot az urnába .................. óra .............. perckor helyeztük.
A szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak aláírása:
.......................................... ............................................
.......................................... ............................................
.......................................... ............................................
.......................................... ............................................
Az elsőként szavazó választópolgár aláírása:..............................................................
A választók nyilvántartásában szereplő sorszáma:.....................................................
16. számú melléklet [az 52. § j) pontjához]
A
választási szervek, munkacsoportok tagjai által
tett eskü szövege
„Én .............................................. esküszöm, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
Isten engem úgy segéljen!”
A
választási szervek, munkacsoportok tagjai által
tett fogadalom szövege
„Én ............................................... fogadom, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.”
17. számú melléklet [az 52. § k) pontjához]
Értesítés a választói nyilvántartásba való felvételről
(név)
(lakcím)
(anyja neve)
Tisztelt Választópolgár!
A választási törvény alapján értesítjük Önt, hogy ................................................. (főváros, megye) ....................................... (település) .............. számú választókerület .................. sz. szavazókörében a ........... sorszám alatt szerepel a választók nyilvántartásában.
A szavazókör címe: .......................................................................................................
A szavazás napja: .........................................................................................................
Szavazni a személyi igazolvány bemutatásával lehet. Kérjük, hogy ezt az értesítőt szíveskedjék a szavazáshoz magával hozni.
A szavazólapon a pártra, társadalmi szervezetre, egyéni jelöltre szavazni a nevénél lévő körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.
Kérjük, ha adataiban eltérést vagy hibát tapasztal, szíveskedjék a polgármesteri hivatalt erről levélben, telefonon vagy személyesen értesíteni.
Jegyző