1989. évi XVII. törvény
a népszavazásról és a népi kezdeményezésről
Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa; hatalmát képviselői útján gyakorolja. A képviseleti szervek hatékony működéséért való folyamatos munkálkodás mellett a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát; legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közreműködője a központi és helyi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek.
Ezekre az elvi alapokra, valamint az Alkotmány 19. § (4) bekezdésének előírásaira is figyelemmel, az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről a következő törvényt alkotja:
I.
Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A népi kezdeményezés és a népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult – közterületen is – aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.
(3) Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő, illetőleg a népi kezdeményezést, a népszavazást támogató – e törvény előírásai szerint eljáró – állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják.
(4) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban levő személyektől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközön; egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.
2. § (1) A népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvételre választójoggal rendelkező állampolgárok (a továbbiakban: állampolgárok) jogosultak.
(2)–(3)
(4) A népi kezdeményezés és a népszavazás állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni.
3. § A népszavazásra és a népi kezdeményezés gyakorlására országos szinten (országos népszavazás)kerülhet sor.
4. § (1) A népszavazás tárgya lehet – e törvényben meghatározott kivétellel – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés.
(2) A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező.
(3) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában.
(4) A népi kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.
II.
Fejezet
Az országos népszavazás
5. § (1) Országos népszavazás rendelhető el:
a) az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen: a törvényhozás elhatározása, törvény elveinek meghatározása, nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.
(2) A népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Ennek megfelelően:
a) az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját.
6. § (1) Nem bocsáthatók népszavazásra:
a) a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények;
b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések (kinevezések);
c) a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tilalom nem vonatkozik a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek jövőbeni vállalásának, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbításának népszavazás útján történő megerősítésre vagy elutasítására.
7. § Az alkotmány elfogadásáról (megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni.
8. § (1) A népszavazás kezdeményezésére jogosult:
a) a köztársasági elnök;
b) a Kormány;
c) legalább 50 országgyűlési képviselő;
d) legalább 50 ezer állampolgár.
(2) a népszavazást kezdeményező szerv, illetőleg személyek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot tesznek.
(3) A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell kezdeményezni.
(4) Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket az Országgyűlés elnöke elutasítja.
9. § (1) Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül.
(2) Az országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza:
a) a jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottság előterjesztése alapján, a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontját.
(4) Az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell lefolytatni.
(5) Az Országgyűlés a kezdeményezés elutasításáról is határozatban dönt.
10. § (1) Az Országgyűlés köteles elrendelni a 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi.
(2) A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza:
a) a kezdeményezésben megfogalmazott – népszavazásra bocsátandó – kérdést (kérdéseket), valamint
b) a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.
11. § (1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgykörökben véleménynyilvánító népszavazás is elrendelhető.
(2) A véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére és elrendelésére a 8–9. § rendelkezései az irányadók.
(3) Az Országgyűlés a véleménynyilvánító népszavazást a társadalmi vitára vonatkozó eljárási formában is elrendelheti.
III.
Fejezet
A helyi népszavazás
12–16. §
IV.
Fejezet
A népi kezdeményezés
17. § (1) Népi kezdeményezés útján az Országgyűlés elé terjeszthetők mindazok az ügyek, amelyek eldöntése hatáskörükbe tartozik.
(2) A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra, illetőleg döntésre javasolt ügyet (ügyeket).
18. § (1) Az Országgyűléshez címzett népi kezdeményezést legalább 10 ezer állampolgár nyújthat be az Országgyűlés elnökéhez.
(2) Az Országgyűlés elnöke a benyújtást követő legközelebbi ülésszak első ülésén köteles a népi kezdeményezést bejelenteni.
(3) Az Országgyűlés, a népi kezdeményezés napirendre tűzése tárgyában – az illetékes állandó bizottság meghallgatását követően – az ülésszak tárgysorozatának meghatározása keretében dönt.
(4) Az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását, ha azt legalább 50 ezer állampolgár kéri.
19. §
20. § (1) A népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására – az e törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel – az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az irányadók.
(2) Országos népszavazás elrendelése esetén az Országgyűlés az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg.
21. § (1) A népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken – az aláírások mellett – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint természetes személyazonosító adatait vagy személyazonosító jelét.
(2) Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések), illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.
(3) Az 1. § (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek.
22. § (1) Az Országgyűlés elnöke az országos népszavazásra, valamint népi kezdeményezésre irányuló állampolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a beérkezéstől számított 8 napon belül megküldi az Országos Választási Elnökségnek.
(2) Az Országos Választási Elnökség – a helyi választási elnökségek útján – gondoskodik a népszavazás-kezdeményezés és a népi kezdeményezés hitelesítéséről.
23. § (1) A hitelesítés e törvény által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint a népszavazás kezdeményezését és a népi kezdeményezést aláíró állampolgároknak az állami népességnyilvántartás adatai alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából.
(2) Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a választási elnökség – szúrópróbaszerűen – a személyazonosságot is ellenőrizheti.
(3) A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni.
(4) A hitelesítés lefolytatása során – azonosítási céllal – az állampolgár nem idézhető.
(5) A hitelesítési eljárás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(6) A hitelesítés eredménytelensége esetén az Országgyűlés
a) a 8. § d) pontján alapuló népszavazásra irányuló kezdeményezést, valamint a 18. § (1) bekezdésére alapított népi kezdeményezést elutasítja, illetve érdemi tárgyalását mellőzi;
b) a 10. § (1) bekezdésén alapuló népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést, és a 18. § (4) bekezdése szerinti népi kezdeményezést elutasítja, s egyben úgy bírálja el, mintha azokat a 8. § d) pontja, illetve a 18. § (1) bekezdése alapján nyújtották volna be.
(7) Nem minősül eredménytelennek a hitelesítés mindaddig, amíg a figyelembe vehető aláírások száma a törvényben megállapított szám alá nem csökken.
(8)
24. § (1) Az országos népszavazás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(2) Az országos népszavazás eredményét a napilapokban közzé kell tenni és az egyéb tömegkommunikációs eszközök útján a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) Az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
(4)–(5)
25. § (1) A népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni.
(2) A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést – sorszámozva – egy szavazólapon kell feltüntetni.
26. § A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot:
a) országos népszavazás esetén: a Magyar Közlönyben és az országos napilapokban kell kihirdetni, illetőleg közzétenni.
b)
27. § (1) A népszavazásban résztvevő állampolgárokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján nyilvántartásba kell venni. A választók nyilvántartását az önkormányzat hivatali helyiségében 8 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Egyidejűleg – ugyancsak a helyben szokásos módon – a népszavazás elrendeléséről, továbbá a szavazás napjáról és a szavazóhelyiség címéről a választópolgárokat tájékoztatni kell.
(2) Az Alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében, a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni.
28. § (1) Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha
a) az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és
b) az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott.
(2) Az azonos kérdésre három, vagy több válaszlehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az (1) bekezdés a) pontja szerint érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták.
(3)
29. §
30. § (1) Az országos népszavazást az országgyűlési képviselők választására a népszavazást megelőzően kialakított szavazókörökben kell lefolytatni.
(2)
31. § (1) Ugyanabban a kérdésben országos népszavazást 2 éven belül nem lehet kitűzni.
(2) Az új Alkotmány megerősítését megtagadó (elvető) népszavazást követő 1 éven belül új népszavazást kell kitűzni.
(3) A népszavazással megerősített törvény módosítására – a törvény hatálybalépését követő két éven túl – a törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos előírások szerint is sor kerülhet.
(4) Nem lehet kitűzni országos népszavazást az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és azt követő 60 napon belüli időpontra.
32. § (1) A népszavazás elrendelésének és a népi kezdeményezés érdemi tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása, valamint a népszavazás lebonyolítására, a szavazás eredményének megállapítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányossági panaszt benyújtani.
(2) Az alkotmányossági panaszt a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő.
(3) Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás törvénysértő volta miatt
a) országos népszavazás esetében legalább 500 állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.
b)–d)
(4) A népi kezdeményezés tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása miatt
a) az országos népi kezdeményezés esetében legalább 200 állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást.
b)–d)
(5) Az állampolgár a nyilvántartásból való kihagyás ellen a választójogi törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.
33. § Az országos népszavazás költségei a központi költségvetést terhelik.
VI.
Fejezet
Záró rendelkezések
34. §
35. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a szerződés megkötése után váltak teljes körben ismertté.