Országgyűlési választások 2002

Részletesebb információkért kattintson ide

Országgyűlési választások 2002

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
Az Alkotmány rendelkezik az országgyűlési választások időpontjáról is: az országgyűlési képviselők általános választását az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.
Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (a továbbiakban Vjt.) kétfordulós, vegyes választási rendszert honosított meg Magyarországon, mely ötvözi az egyéni választókerületi és listás rendszer elemeit.
A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán kerül megválasztásra.
Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:
-        176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.
-        20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.
-        Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra. 
A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

A választási rendszer fontos eleme a mandátumszerzési küszöb, melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi listákra országosan leadott érvényes szavazatok több, mint 5%-át.
Jelentős szűrő szerepet lát el a jelölési rendszer is, mely lehetővé teszi, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erők jussanak a parlamentbe.

A jelölés
1.      Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni.
2.      Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat.
3.      Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult. 
A mandátumkiosztás rendszere
Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapja.
A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben (kötött lista) jutnak mandátumhoz. A mandátumkiosztás a Hagenbach-Bischoff módszerrel történik, azonban nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 5%-át nem érte el.
Az országos listán (kompenzációs listán) a pártok a töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősül: az egyéni választókerületekben az olyan jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, valamint a területi választókerületben -a választás érvényes fordulójában- leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A mandátumkiosztás d’Hondt módszerrel történik, azonban az országos listán sem szerezhet mandátumot az a párt, amely az 5%-os parlamenti küszöböt nem érte el.
Az országgyűlési képviselőválasztás eredménye 2002-ben
Pártok
Egyéni
választó-
kerületben
Területi listán
Országos listán
Összesen
Parlamenti
mandátumok
aránya
FIDESZ
MDF
95
67
26
188
48,70%
MSZP
SZDSZ
1
 
 
1
0,26%
MSZP
78
69
31
178
46,11%
SZDSZ
2
4
13
19
4,92%
Összesen
176
140
70
386
100,00%
 
 
A parlamenti mandátumok megoszlása a 2002. évi országgyűlési választások eredményeként
 
Az országgyűlési képviselői helyek száma : 386
Az országgyűlési képviselőválasztások I. és II. fordulójának részvételi adatai
1998. és 2002.

 

Utolsó módosítás dátuma: 2010.02.11.