Országos népszavazás 2004

Részletesebb információkért kattintson ide

Országos népszavazás 2004
 

Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a polgárok elsősorban választott képviselőik útján, közvetve vesznek részt az ország ügyeinek intézésében. A demokráciának azonban az is része, hogy kiemelkedően fontos közérdekű ügyek eldöntésében vagy befolyásolásában a nép közvetlenül is részt vehessen. Erre szolgál az országos népszavazás.

Országos népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el.

Erre kétféle esetben kerülhet sor:

a) bizonyos törvényben meghatározott esetekben az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie - függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Ha ezt elmulasztaná, alkotmánysértést vagy törvénysértést követne el; az ilyen népszavazás ügydöntő;

b) amikor az Országgyűlés csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását, de végső soron csupán mérlegeli, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem, ez a fakultatív népszavazás. A fakultatív népszavazás véleménynyilvánító vagy ügydöntő lehet (utóbbi akkor, ha az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvényt megerősítő népszavazásról van szó).

Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik:

a) a választópolgárok,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.

A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ.
Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét-jogorvoslat esetén annak elbírálását- követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt, az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.

A népszavazás választópolgárok általi kezdeményezése

Bármely választópolgár kezdeményezhet országos népszavazást az alábbiak figyelembe vételével:

1. A népszavazásra javasolt kérdésnek az Országgyűlés hatáskörébe kell tartoznia, vagyis: csak olyan kérdés dönthető el a választópolgárok által népszavazás keretében, amelyről egyébként az Országgyűlésnek lenne joga dönteni.

2. Nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány szerint:
a. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról;
b. a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról;
c. az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről;
d. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (átalakítási, megszüntetési) kérdésekről;
e. az Országgyűlés feloszlásáról;
f. a Kormány programjáról;
g. hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről;
h. a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;
i. a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról;
j. közkegyelem gyakorlásáról.

3. A népszavazást kezdeményezőnek a népszavazásra bocsátani kívánt kérdést meg kell fogalmaznia, mégpedig az alábbi követelmények szem előtt tartásával:

- a népszavazásra javasolt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen, igennel vagy nemmel lehessen válaszolni;
- a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon, és
- a kérdés ne essen a 2. pontban felsorolt népszavazási tilalom alá eső körbe.

A kérdés megfelelő megfogalmazása kiemelkedően fontos, mert a konkrét kérdést a népszavazási kezdeményezésben benyújtott formában kell népszavazásra bocsátani. Amennyiben a kérdés nem felel meg a fenti feltételeknek, az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet nem fogja hitelesíteni, a kezdeményezést elutasítja.

Hogyan és hol kell benyújtani a népszavazási kezdeményezést?

A népszavazásra bocsátani kívánt kérdést az aláírásgyűjtő íven feltüntetve az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) kell benyújtani. Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni, egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet, az aláírásoknak pedig a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az OVB a kérdés érdemi és alaki vizsgálata után az aláírásgyűjtő ívet hitelesíti, vagy annak hitelesítését elutasítja. Az aláírások gyűjtését csak az OVB által hitelesített íveken lehet megkezdeni.
Az aláírás-gyűjtésre a hitelesítést követően 4 hónapig van lehetőség, amelyen belül az összegyűjtött aláírásokat egy ízben lehet benyújtani az OVB elnökéhez. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelenek.
Az OVB hitelesítéssel kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.

A népszavazás elrendelése

A benyújtott aláírások ellenőrzését (érvényességének megállapítását és számának matematikai/ statisztikai megállapítását) az OVB a benyújtást követő 45 napon belül folytatja le. Ennek eredményéről az OVB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
Országos népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el!

A választópolgárok által benyújtott népszavazási kezdeményezések esetében ez a következőképpen alakul:
a) Az Országgyűlés köteles országos népszavazást elrendelni, ha azt legalább 200.000 választópolgár kezdeményezi. A kötelezően elrendelt népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező erővel bír.
b) Az Országgyűlés mérlegeli az országos népszavazás elrendelését, amennyiben azt legalább 100.000 de kevesebb, mint 200.000 választópolgár kezdeményezi. Az ily módon elrendelt népszavazás lehet véleménynyilvánító, avagy ügydöntő.

Az eredményes népszavazás

A népszavazás eredményessége azt jelenti, hogy a népszavazás célja megvalósult, azaz: az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők hű képet kaptak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, és a lakosság kellőképpen egységesen vélekedik. Alkotmányunk ezt akkor látja biztosítottnak, ha a népszavazáson - a részt vettek számától függetlenül - az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS

2004. december 5.
A 2004. december 5-i népszavazás végleges eredménye

A választójogosultak száma 8 048 739 fő.

 

 

 
Megjelent 3 017 739 fő, a választópolgárok

37,49 %-a

Nem szavazott 5 031 000 fő, a választópolgárok

62,51 %-a

Leadott érvényes szavazólap 3 011 017 db.

99,84 %


 

  1. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?      
   A népszavazás e kérdés tekintetében eredménytelen.   

 

 
   
 

Az érvényes szavazólapokon leadott
érvényes - érvénytelen szavazatok aránya

IGEN - NEM szavazatok aránya

   
 

   
 

A feltett kérdésre

    érvényesen szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 98,22 %-a, 2 957 320 fő,

    érvénytelenül szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 1,78 %-a, 53 697 fő,

    IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 65,01 %-a, 1 922 680 fő,

    NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 34,99 %-a, 1 034 640 fő,

    IGEN választ adott az összes választójogosult 23,89 %-a,

    NEM választ adott az összes választójogosult 12,85 %-a.

 

 


2. kérdés: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
 


A népszavazás e kérdés tekintetében eredménytelen.
 
 

Az érvényes szavazólapokon leadott
érvényes - érvénytelen szavazatok aránya

IGEN - NEM szavazatok aránya

A feltett kérdésre

 

    érvényesen szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 97,97 %-a, 2 949 849 fő,

    érvénytelenül szavazott az érvényes szavazólapot leadott választópolgárok 2,03 %-a, 61 168 fő,

    IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 51,57 %-a, 1 521 271 fő,

    NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 48,43 %-a, 1 428 578 fő,

    IGEN választ adott az összes választójogosult 18,90 %-a,

    NEM választ adott az összes választójogosult 17,75 %-a.

Utolsó módosítás dátuma: 2010.02.11.