Országgyűlési 2010

Részletesebb információkért kattintson ide!

Országgyűlési választások 2010

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az Alkotmány rendelkezik továbbá az országgyűlési választások időpontjáról is: az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

 

A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény kétfordulós, vegyes választási rendszert honosított meg Magyarországon, mely ötvözi az egyéni választókerületi és a listás rendszer elemeit. A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán kerül megválasztásra.

 

 

Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:

 

·        176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.

 

·        20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.

 

·        Országos (kompenzációs) lista: e listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni választókerületi jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra.

 

A magyar választópolgárok az országgyűlési képviselő-választások során két szavazattal rendelkeznek. Az egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára nem lehet szavazni.

 

A választási rendszer fontos eleme a mandátumszerzési küszöb, melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi listákra országosan leadott érvényes szavazatok több, mint 5%-át.

 

A jelölés

 

·        Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjtenie.

·        Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat.

·        Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult.

 

A mandátumkiosztás rendszere

 

·        Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok érvényes szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

 

·        A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben (kötött lista) jutnak mandátumhoz. A mandátumkiosztás a Hagenbach-Bischoff módszerrel történik, azonban nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a valamennyi területi pártlistára leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 5%-át nem érte el.

 

·        Az országos listán (kompenzációs listán) a jelöltek a töredékszavazataik arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatoknak minősülnek: az egyéni választókerületekben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, valamint a területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A mandátumkiosztás d’Hondt módszerrel történik, azonban az országos listán sem szerezhet mandátumot az a párt, amely az 5%-os parlamenti küszöböt nem érte el.

 

Az Országgyűlés összetétele

 

 

Részvétei adatok belföldön és külföldön

 

 

 

 

 

Utolsó módosítás dátuma: 2011.01.24.