Népszavazás 2008

Részletesebb információkért kattintson ide!

Országos népszavazás 2008

Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a polgárok elsősorban választott képviselőik útján, közvetve vesznek részt az ország ügyeinek intézésében. A demokráciának azonban az is része, hogy kiemelkedően fontos közérdekű ügyek eldöntésében vagy befolyásolásában a nép közvetlenül is részt vehessen. Erre szolgál az országos népszavazás.

Országos népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el.

Erre kétféle esetben kerülhet sor:

a) bizonyos törvényben meghatározott esetekben az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie - függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Ha ezt elmulasztaná, alkotmánysértést vagy törvénysértést követne el; az ilyen népszavazás ügydöntő;

b) amikor az Országgyűlés csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását, de végső soron csupán mérlegeli, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem, ez a fakultatív népszavazás. A fakultatív népszavazás véleménynyilvánító vagy ügydöntő lehet (utóbbi akkor, ha az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvényt megerősítő népszavazásról van szó).

Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik:

a) a választópolgárok,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.

A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ.
Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét-jogorvoslat esetén annak elbírálását- követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt, az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.

A népszavazás választópolgárok általi kezdeményezése

Bármely választópolgár kezdeményezhet országos népszavazást az alábbiak figyelembe vételével:

1. A népszavazásra javasolt kérdésnek az Országgyűlés hatáskörébe kell tartoznia, vagyis: csak olyan kérdés dönthető el a választópolgárok által népszavazás keretében, amelyről egyébként az Országgyűlésnek lenne joga dönteni.

2. Nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány szerint:
a. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról;
b. a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról;
c. az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről;
d. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről;
e. az Országgyűlés feloszlásáról;
f. a Kormány programjáról;
g. hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről;
h. a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;
i. a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról;
j. közkegyelem gyakorlásáról.

3. A népszavazást kezdeményezőnek a népszavazásra bocsátani kívánt kérdést meg kell fogalmaznia, mégpedig az alábbi követelmények szem előtt tartásával:

- a népszavazásra javasolt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen, igennel vagy nemmel lehessen válaszolni;
- a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon, és
- a kérdés ne essen a 2. pontban felsorolt népszavazási tilalom alá eső körbe.

A kérdés megfelelő megfogalmazása kiemelkedően fontos, mert a konkrét kérdést a népszavazási kezdeményezésben benyújtott formában kell népszavazásra bocsátani. Amennyiben a kérdés nem felel meg a fenti feltételeknek, az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet nem fogja hitelesíteni, a kezdeményezést elutasítja.

Hogyan és hol kell benyújtani a népszavazási kezdeményezést?

A népszavazásra bocsátani kívánt kérdést az aláírásgyűjtő íven feltüntetve az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) kell benyújtani. Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni, egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet, az aláírásoknak pedig a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az OVB a kérdés érdemi és alaki vizsgálata után az aláírásgyűjtő ívet hitelesíti, vagy annak hitelesítését megtagadja. Az aláírások gyűjtését csak az OVB által hitelesített íveken lehet megkezdeni.
Az aláírás-gyűjtésre a hitelesítést követően 4 hónapig van lehetőség, amelyen belül az összegyűjtött aláírásokat egy ízben lehet benyújtani az OVB elnökéhez. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelenek.
Az OVB hitelesítéssel kapcsolatos döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.

A népszavazás elrendelése

A benyújtott aláírások ellenőrzését (érvényességének megállapítását és számának matematikai/ statisztikai megállapítását) az OVB a benyújtást követő 45 napon belül folytatja le. Ennek eredményéről az OVB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
Országos népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el!

A választópolgárok által benyújtott népszavazási kezdeményezések esetében ez a következőképpen alakul:
a) Az Országgyűlés köteles országos népszavazást elrendelni, ha azt legalább 200.000 választópolgár kezdeményezi. A kötelezően elrendelt népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező erővel bír.
b) Az Országgyűlés mérlegeli az országos népszavazás elrendelését, amennyiben azt legalább 100.000, de kevesebb, mint 200.000 választópolgár kezdeményezi. Az ily módon elrendelt népszavazás lehet véleménynyilvánító, avagy ügydöntő.

Az eredményes népszavazás

A népszavazás eredményessége azt jelenti, hogy a népszavazás célja megvalósult, azaz: az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők hű képet kaptak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, és a lakosság kellőképpen egységesen vélekedik. Alkotmányunk ezt akkor látja biztosítottnak, ha a népszavazáson - a részt vettek számától függetlenül - az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS

2008. március 9.

A 2008. március 9-i népszavazás végleges eredménye

Országos összesítés részletesen

A választójogosultak száma 8 040 125 fő.

 

 

 

 

 

 

Megjelent

4 061 015 fő, a választópolgárok

50,51 %-a

 

Nem jelent meg

3 979 110 fő, a választópolgárok

49,49 %-a

 

 

 

 

 

 


1. kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"
 


A népszavazás e kérdés tekintetében eredményes.
 

Az érvényes - érvénytelen szavazatok aránya

IGEN - NEM szavazatok aránya

A feltett kérdésre

  • leadott szavazólapok száma 4 059 185,
  • érvényesen szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 99,21 %-a, 4 026 917 fő,
  • érvénytelenül szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 0,79 %-a, 32 268 fő,
  • IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 84,08 %-a, 3 385 981 fő,
  • NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 15,92 %-a, 640 936 fő,
  • IGEN választ adott az összes választójogosult 42,11 %-a,
  • NEM választ adott az összes választójogosult 7,97 %-a.

 


2. kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"
 


A népszavazás e kérdés tekintetében eredményes.
 

Az érvényes - érvénytelen szavazatok aránya

IGEN - NEM szavazatok aránya

A feltett kérdésre

  • leadott szavazólapok száma 4 059 201,
  • érvényesen szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 99,27 %-a, 4 029 596 fő,
  • érvénytelenül szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 0,73 %-a, 29 605 fő,
  • IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 82,42 %-a, 3 321 313 fő,
  • NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 17,58 %-a, 708 283 fő,
  • IGEN választ adott az összes választójogosult 41,31 %-a,
  • NEM választ adott az összes választójogosult 8,81 %-a.

 


3. kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"
 


A népszavazás e kérdés tekintetében eredményes.
 

Az érvényes - érvénytelen szavazatok aránya

IGEN - NEM szavazatok aránya

A feltett kérdésre

  • leadott szavazólapok száma 4 059 121,
  • érvényesen szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 99,17 %-a, 4 025 258 fő,
  • érvénytelenül szavazott a szavazólapot leadott választópolgárok 0,83 %-a, 33 863 fő,
  • IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 82,22 %-a, 3 309 616 fő,
  • NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 17,78 %-a, 715 642 fő,
  • IGEN választ adott az összes választójogosult 41,16 %-a,
  • NEM választ adott az összes választójogosult 8,90 %-a.

 

Utolsó módosítás dátuma: 2013.07.29.

Gyengénlátóknak