993/2018. NVB határozat - a Magyar Munkáspárt által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

993/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt [1046 Budapest, Munkácsy Mihály u. 51/a., képviseli: dr. H. J.; a továbbiakban: Beadványozó] által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a HírTV Zrt. médiaszolgáltató ellen – a 2018. július 15-i miskolci időközi egyéni választókerületi képviselő-választással összefüggésben 2018. május 29. és június 23. között közzétett műsorszámokkal kapcsolatban – benyújtott kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. június 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]           Beadványozó 2018. június 24-én 9 óra 51 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában a HírTV Zrt. (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) különböző műsoraira hivatkozással előadta, hogy „a 2018. július 15-i Miskolc MJV 12.-számú egyéni választókerületére kitűzött választásról folyamatosan kiegyensúlyozatlanul tudósít” az országos médium. „Míg Erdei Sándor (művész neve: Rokker Zsolti) több párt támogatását bíró független jelölt több alkalommal képernyőre került” addig a Munkáspárt nyilvántartásba vett jelöltjének, Fülöp József Istvánnénak „a kampány kezdete óta eltelt 37 napban, a kampány időszak teljes műsorfolytra tekintettel - egyszer sem adott megjelenést a kifogásolt média szolgáltató.”

[2]           Beadványozó álláspontja szerint a HírTV médiaszolgáltató műsorszerkesztése sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) – esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – pontjait, a Ve. 139. §-át, a 140. § (1) bekezdését, a 151. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 208. § és a 209. § (1) bekezdését. Beadványozó szerint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ának sérelme is fennáll.

[3]           Állításai alátámasztására Beadványozó a kifogásolt műsorokat internetes linkekkel jelölte meg. A kifogásban megadott hét link mellett további két esetben jelezte Beadványozó, hogy az általa megjelölt műsorszám a Médiaszolgáltató internetes archívumában a kifogás benyújtásakor még nem volt fellelhető. Beadványozó 2018. június 25-én 20 óra 45 perckor a kifogásban bizonyítékként hivatkozott „Privátszféra” című műsorszám internetes elérhetőségét elektronikus levélben megküldte a Bizottság részére.

[4]           Mindezekre tekintettel kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a hivatkozott Ve. és Smtv. előírásokra nézve állapítsa meg Médiaszolgáltató jogsértését, valamint tiltsa el őt attól, kötelezze a Médiaszolgáltatót az esélyegyenlőség helyreállítására, valamint szabjon ki bírságot vele szemben.

[5]           A Nemzeti Választási Iroda 2018. június 25-én, elektronikus úton tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kifogás tartalmáról, továbbá határidő megjelölése mellett felhívta, hogy amennyiben észrevételt kíván tenni, azt milyen fórumon és meddig teheti meg. A Médiaszolgáltató a megjelölt határidőig válaszlevelet nem küldött.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[6]           A kifogás nem alapos.

[7]           A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás Médiaszolgáltató HÍR TV médiaszolgáltatásának több különböző műsorával kapcsolatban került előterjesztésre. A kifogásban megjelölt műsorszámokat Beadványozó a 2018. július 15-i miskolci időközi egyéni választókerületi képviselő választással összefüggésben sérelmezte a Ve. és az Smtv. előírásai vonatkozásában.

[8]           A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a Médiaszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és az Smtv. rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a médiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.

[9]           A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogásban a jogszabálysértés bizonyítékaiként feltárt internetes hivatkozásokat. A hivatkozások különféle tartalmakat, így több műsort, mint „Híradó”, „Reggeli járat”, illetve a kifogás benyújtásakor az archívumban még nem található, de Beadványozó által kiemelkedően fontosnak tartott „Privátszféra” adását tartalmazzák. Emellett továbbá a Médiaszolgáltató honlapján egy cikk, és egy műsorajánló is meg lett jelölve bizonyítékként.

[10]        A megadott linkek alatt található tartalom két esetben megegyezik. Kiemelendő, hogy ebben a két és fél perces, Médiaszolgáltató május 29-i híradójában megjelent videó-összeállításban a választókerületi jelöltek nevét – köztük Beadványozó jelölő szervezet jelöltjének nevét is – ismertetik. Beadványozó kifogásában megjelölt egy, a Médiaszolgáltató honlapján közzétett cikket is, amely arról tudósít, hogy a miskolci választásokon több jelölő szervezet is támogatja ugyanazt a jelöltet. Beadványozó által megjelölt, további kifogásolt adás a „Reggeli Járat” május 31-i 10 perces felvétele, ahol a Jobbik szóvivője tér ki kb. fél percben a miskolci választásokra. Kifogásolt tartalomként lett megjelölve továbbá egy műsorajánló, mely mindössze időpontokat tartalmaz, hogy az Erdei Sándor jelöltről szóló műsort mikor sugározzák. A június 22-i híradóban megjelent kb. két és fél perces videó-összeállításban és a hozzá tartozó cikkben valóban csak egy jelölt, Erdei Sándor kerül bemutatásra, azzal, hogy a felvételen elhangzik, hogy egy másik független jelölt nem kívánt nyilatkozni.

[11]        A Nemzeti Választási Bizottság az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.

[12]        Az Mttv. 203. § 40. és 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

[13]        Az Mttv. a Médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 556/2018. NVB határozat, 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat és a Kúria több eseti döntésében – például a Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzésében – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.

[14]        A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el a Nemzeti Választási Bizottság az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése és a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzése is. E döntésekben került rögzítésre, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a médiaszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a médiaszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.

[15]        A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.]

[16]        A fentiekben hangsúlyozott kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatra, valamint arra tekintettel, hogy Beadványozó eltérő, különféle műsorokat kifogásolt, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem azonosítható olyan műsorfolyam, amelyre nézve a választási eljárási alapelvek, vagy az Smtv. előírásainak sérelme vizsgálható lenne. A műsorszámok jellegétől függően eltérő csoportot alkotnak a hírműsorok, illetve a politikai háttér- vagy magazinműsorok, így ezek nem vethetőek össze egymással. Az esélyegyenlőség választási eljárási alapelvi sérelmének megállapításához a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismerete szükséges, amelyhez viszont elengedhetetlen a kifogásolt műsorok és a kifogásolt időszak egyértelmű és pontos meghatározása. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy kifogásra indult elsőfokú jogorvoslati eljárásban – mint ahogyan azt az 510/2018. számú NVB határozat indokolása is tartalmazza – úgy találta megállapíthatónak az esélyegyenlőség elvének sérelmét, hogy a kéthetes kifogásolt időszakban kifogást tevő tételesen ugyanazon műsor tizenegy műsorszámát jelölte meg.

[17]        A bizonyítékként megjelölt linkek alatt csak a 2018. május 29-i híradó, és a 2018. június 22-i 20 órakor sugárzott híradó lehetne a műsorfolyam vizsgálatát megalapozó műsorszámoknak tekinthető. A június 22-én 22 óra 43 perckor sugárzott híradó az előző adás ismétlése volt. A június 22-én 23 órai híradó a honlapon külön nem fellelhető, vélhetően az előzőekkel megegyező tartalmú ismétlés volt.

[18]        A kifogásban hivatkozott műsorok kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a híradó műsorszámmal sem a Privátszféra, sem a Reggeli járat című műsor megjelölt egy-egy adása nem képez egy műsorfolyamot. Ezen két műsor eltérő típusú, politikai háttér- vagy magazinműsornak tekinthető, így azok nem vethetőek össze a hírműsor tartalmával, önmagukban, egyenként pedig nem teljesítik a műsorfolyam követelményét. A megjelölt két híradóadás szintén nem teljesíti a műsor vizsgálhatóságára vonatkozó azon követelményt, hogy az érintett műsorfolyamnak a választási eljárás időszakát, de legalább annak átfogó részét magában kellene foglalnia. Beadványozó által megjelölt többi hivatkozás pedig nem műsorszámra, hanem Médiaszolgáltató honlapján található egyéb cikkre, információra mutat, így jelen eljárásban ezen hivatkozások vizsgálata sem lehetséges.

[19]        A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott, 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontjára, valamint az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálata nem a Nemzeti Választási Bizottság hatásköre.

[20]        A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben részletesen kifejtettek alapján úgy foglal állást, hogy a kifogásban megjelölt jogsérelem, mely Beadványozó jelölő szervezete jelöltje bemutatásának elmaradásában, illetve egy független jelölt túlzottnak tartott szerepeltetésében került meghatározásra a „szerkesztői szabadság” körébe tartozik, azért kizárólag a műsor szerkesztője tartozik felelősséggel. A szerkesztői felelősség azonban jelen választási eljárás keretében nem vizsgálható.

[21]        Fentiekre tekintettel Médiaszolgáltató műsorszerkesztése nem alapozhatja meg Ve. alapelv, illetve az Smtv. sérelmét, így a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 220. § alapján a kifogás elutasításáról döntött.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[22]        A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 151. §-án, 220. §-án, az Mttv. 7. §-án, a 203. § 40., 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. június 26.

 

                                                                                   Dr. Bozsóki Éva

                                                                      a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                    elnökhelyettese