A Nemzeti Választási Bizottság
955/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. J. (a továbbiakban: Beadványozó1), R. R. (a továbbiakban: Beadványozó2) és dr. V. M. (a továbbiakban: Beadványozó3) kifogása tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2018. április 17-én 15 óra 57 perckor, Beadványozó2 2018. április 17-én 15 óra 32 perckor, Beadványozó3 2018. április 17-én 15 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtottak be.
[2] Beadványuk alapján a Nemzeti Választási Iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 75. § (1) h) az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket. Az NVI nem tett eleget e jogszabályi kötelezettségének, mivel az NVR az adatvédelmi és az informatikai biztonság követelményeinek be nem tartásával üzemel. Az információbiztonsági triád (CIA-triád) mindhárom eleme sérült: titkosság, integritás, elérhetőség.
[3] Álláspontjuk szerint az elérhetőség követelménye akkor sérült, amikor a kimagasló részvételi adatok és a Fidesz alulmaradásának jelei megjelentek, és ekkor az NVI épületét a készenléti rendőrség körbevette. Az NVI ekkor megsértette a Ve. 75. § (1) h) rendelkezés “folyamatos elérhetőségre” vonatkozó aspektusát, mivel képtelen volt az NVR folyamatos elérhetőségét biztosítani, ezzel megfosztotta a polgárokat és ellenőrző szerveket attól, hogy a választás folyamatosságát és adatkonzisztenciáját ellenőrizhessék.
[4] Az NVI megsértette továbbá a Ve. 76. § (1) c) kógens rendelkezését: gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről. Nem biztonságos ugyanis az az informatikai rendszer, amelyben az összegzések nem a matematikai alapvető összeadási szabálya szerint történnek, továbbá nem tekinthető biztonságos üzemeltetésnek az, amikor a 100%-os feldolgozottságot követően még két nappal később is hátulról módosításokat végeznek a rendszeren úgy, hogy arra vonatkozóan sem kontroll, sem eljárásjogi garanciák nincsenek.
[5] Véleményük szerint nem zárható ki teljes bizonyossággal az a lehetőség, hogy a résztvevők esetében felmerülhet a Btk. 263. § (1) szerinti bűncselekmény alapos gyanúja (állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása az alkotmányos rend elleni szervezkedés tekintetében), valamint a Btk. 350. § szerinti választás rendje elleni bűncselekmény alapos gyanúja. Véleményük szerint nem zárható ki teljes bizonyossággal az a lehetőség, hogy az ügy az NVI részéről felvetheti a Btk. 265. § (1) szerinti bűncselekmény gyanúját (minősített adattal visszaélés) is.
[6] Megállapításuk szerint az „NVR (Nemzeti Választási Rendszer) nem zárt rendszer, így funkciójának betöltésére alkalmatlan. Az NVR adatkonzisztencia hibákban szenved, mert például a pártlistás felösszegzések sem stimmelnek. Emiatt funkcionális hibája is van, amiből arra lehet következtetni, hogy az integritása sérült, és a szumma számok nem a matematikai összeadás műveletének alkalmazásával keletkeztek, hanem az analitikus adatoktól függetlenül.”
[7] Beadványukhoz adatfájlokat, illetve a Nemzeti Választási Bizottság által már 783/2018. határozatával elbírált, Platón Párt „Platón Riport 2018 A plomba nélküli urnák, a ceruzák, a százak lakta tanyák, a kétszer szavazó romák, az NVI amit körbevetTEK és a zöld borítékok félelmetes története” címet és alcímet kiadványát jelölték meg. Ez utóbbi, a kiemelt, informatikai rendszerrel kapcsolatos indokoláson túl számos sajtóhírt, fórumokon megjelent hozzászólást, a tájékoztató rendszer adatait szemlézi nagy terjedelemben, illetve az informatikai rendszerrel össze nem függő szavazásnapi eseményeket elemez.
[8] Beadványozó1 hivatkozik továbbá fényképes megjelöléssel a szavazás napjáról arra, hogy az alkalmazott urnák lezárása szerinte nem volt megfelelő. Beadványozó2 továbbá kéri beadványát valamennyi helyi bizottsághoz megküldeni, továbbá kéri, hogy a Bizottság kifogása elutasítása esetén tekintse a beadványt a határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek.
[9] Beadványozók a fentiek mellett kérik az ügyek kivizsgálását, a választás eredményének megsemmisítését.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. Jelen beadványok lényegében szövegszerűen egyezőek, ugyanazon bizonyítékokat jelölik meg, így együttes elbírálásuk indokolt.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[12] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelmek a választások informatikai rendszerének 75. § (1) h) pontja és a Ve. 76. § (1) c) pontja alapján történő, szavazásnapi működését kifogásolják. A szavazás napján vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatban ezért a kifogások nem teljesíti a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt feltételt. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a 2018. április 8-i jogsértés esetén a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az 2018. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen a kifogás elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A beadványozók jogorvoslati kérelmüket azonban e jogvesztő határidőn túl, 2018. április 17-én terjesztették elő.
[14] Megállapítható továbbá, hogy a beadványozók a zárt hálózatban elkülönülten működő nemzeti választási rendszer jogellenes működtetését kizárólag a választások honlapjának és az itt megjelent tájékoztató adatokra utalva kívánják alapozni. Ezzel kapcsolatban ugyan megjelölnek adatváltozásokat a honlapon 2018. április 11-15. között, ezek a módosítások azonban értelemszerűen következnek a tájékoztató rendszer működtetésével és a megjelöltek nem tekinthetők bizonyítéknak az NVR hozzáférhetőségének megalapozására, amely ettől eltérő szakrendszer.
[15] A honlappal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek vizsgálatára a megjelölt adatok alapján sor kerülhetett volna, de ilyen kérelmet a beadványozók nem jelöltek meg, mindvégig a választási informatikai rendszer működését és ezzel összefüggésben a választási eredmények hitelességét támadják.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 lakcímét kifogásában nem jelölte meg.
[17] A Ve. 215. § b) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, c) pontja alapján akkor is, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemet, a jogszabálysértés bizonyítékát, a kifogástevő lakcímét, illetve a 2018. április 8-ai sérelmezett tevékenységekkel összefüggésben elkésett, ezért a Ve. 215. § c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 10. §-án, 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 212. § (2) bekezdésén, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke