A Nemzeti Választási Bizottság
950/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. F. E. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) fellebbezése tárgyában – 19 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A fellebbezés tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 17-én 13 óra 37 perckor, 13 óra 41 perckor és 13 óra 44 perckor nyújtott be azonos tartalmú fellebbezéseket (a továbbiakban: fellebbezés) nyújtott be.
[2] Fellebbezésében Pest Megyei 08. sz. OEVK egyes szavazóköreinek napközbeni jelentéseire és szavazóköri jegyzőkönyveire hivatkozva előadja, hogy „a szavazóköri jegyzőkönyvek nem tartalmazzák a beállított új műanyag urnák plomba számait, ami lehetőséget ad a plombák levágására, kicserélésére, és így az urnák kinyitására”. Értehetetlennek tartja miért kellett beállítani plusz urnákat olyan 8 szavazókörbe, ahol átlagban nem volt több az urnába bedobott szavazólap, mint ott, ahol nem kellett plusz urna. A plomba számait nem tüntették fel, a beírt plombaszámok egy részét kitörölték, ezért Szigethalmon a választások eljárásának tisztasága többször nagy mértékben sérült, mert az urnák biztos zártságának jegyzőkönyvi bizonyítása nem történt meg a plomba számok hiányos feltüntetése, kihúzása miatt, ezért kéri a szigethalmi adatok megsemmisítését, és fellebbezést nyújt be Pest megye 08 OEVK eredménye ellen, így az országos listás és egyéni végeredmény ellen is.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[3] Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján – tekintettel arra, hogy Beadványozó fellebbezései tárgyuk szerint összefüggenek – a beadványokat egyesíti, azokat jelen eljárás keretében vizsgálja.
[4] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[5] A fellebbezés mind Pest megye 08. sz. országgyűlési egyéni választókerületének eredményét, Szigethalom település választási eredményeit és az országos listás eredményeket is támadja. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.
[6] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyoztaKvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.
[7] Beadványozó semmilyen formában nem hivatkozik sem az adott választókerületekben működő egyes szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, sem arra, hogy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésre kerültek volna. A fellebbezés bár szövegszerűen idézi a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt egyes alapelveket, azonban nem társít a jogszabálysértésekhez kapcsolódó érdemi indokolást, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy miben áll a jogsértés mibenléte, illetve azt sem tartalmazza, hogy a felhívott jogszabályhelyeknek a megsértése milyen ok-okozati kapcsolatban van a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakkal.
[8] A Kúria Kvk.I.37.221/2014/2. számú végzésében foglaltak szerint nem alkalmas érdemi vizsgálatra a fellebbezés, ha abban megjelölnek jogszabályhelyeket, de hogy annak körében mi a konkrét jogszabálysértés (tényállás, bizonyítékok, jogi okfejtés), már nem jelölik meg, nem részletezik.
[9] A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú döntésében az eredmény elleni jogorvoslatokkal összefüggésben megállapította, hogy: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.”
[10] A fellebbezés semmilyen konkrét állítást nem fogalmaz meg annak kapcsán, hogy pontosan milyen jogsértések merültek fel egyéni választókerületekben az eredmény megállapítása során. Beadványában csak egyes urnacserék ismeretlen indokát veti fel, és a plombaszámok feltüntetését hiányolja, de nem szolgáltat semmilyen bizonyítékot arra, hogy az általa felsorolt szavazókörök bármelyikében sor került volna a Ve. szavazóurna fizikai és jogi integritását biztosító rendelkezéseinek megsértésére. Jogsértést lényegében csak mint elvi lehetőséget vet fel.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti jogalapját, mely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[12] A határozat a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontján, 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke