A Nemzeti Választási Bizottság
12/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. M. Cs. I. magánszemély (továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. március 7. 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó képviseletében a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodát képviselő dr. Fodor Tímea 2019. március 1-jén 14 óra 8 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára hivatkozva a Kormány „Önnek is jog van tudni, mire készül Brüsszel!” feliratú plakátkampánya okán a Kormány kampánytevékenysége miatt.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy a Kormány 2019. február 18-án tájékoztatást adott a Magyarország Kormánya Facebook oldalon, miszerint: "A kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről. Mindenkinek joga van tudni, melyek azok az aktuális javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát."
[3] Beadványozó mellékelt fényképekre hivatkozva kifejtette, hogy a Kormány fenti tájékoztatása szerinti plakátok jelentek meg a közterületeken. Előadta, hogy az államfő még nem hirdette ki az Európai Parlament tagjainak megválasztásra vonatkozó választás időpontját, a Nemzeti Választási Iroda vezetője a médiának azt nyilatkozta, hogy a választási időpontja 2019. május 26. napon lesz.
[4] Beadványozó megállapította a fentiek alapján és a Ve. 139. (1) bekezdésből következően, hogy a választási kampányidőszak még nem kezdődött meg, a törvényes kampányidőszak kezdő időpontja: 2019. április 6-a.
[5] Beadványozó kifejtette, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség vezetője alakított Kormányt 2018-ban, és a Fidesz-KDNP pártszövetség indul a soron következő európai parlamenti választásokon. Beadványozó előadta, hogy Kormány tárgybeli plakátja a Fidesz-KDNP pártszövetség politikai szlogenével és politikai véleményével azonos politikai üzenetet tartalmaz, továbbá hogy 2019. február 26-án a BBC egyik műsorában szerepelt Szijjártó Péter külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy, „Nos, először is ez egy választási kampány, szóval nem kellene meglepődnie azon, hogy plakátok jelennek meg nyilvános területeken.” Beadványozó álláspontja szerint tevékenysége sérti a hivatkozott alapelveken túl a Ve. 139. § (1) és a Ve. 144. § (3) bekezdéseit, mivel nincsen kampányidőszak, és így nem folytathatna kampánytevékenységet a Kormány, és ennek végzése során plakátokat sem helyezhetne ki. Beadványozó álláspontja szerint az Európai Parlament tagjainak választási kampányidőszaka a Kormány kampánytevékenységével a Ve.-ben meghatározott 2019. április 6-a helyett, már 2019. február 18-án megkezdődött.
[6] Beadványozó továbbá előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság bizonyára arra kíván majd hivatkozni, hogy jelen ügyben nincsen joga eljárni, ugyanis a kifogásolt választási kampánytevékenységeket csak a hivatalos kampányidőszak időbeli hatálya alatt tudja megvizsgálni. A hivatalos kampányidőszak kezdetéig azonban nem tud várni ezen kifogás benyújtásával, mert jogvesztő a határidő, továbbá jövőbelátási képességgel sem rendelkezik, tehát nem tudja, hogy a Kormány a fennálló tevékenységet meddig fogja folytatni.
[7] Kifejtette, hogy a fentiek alapján bár nincsen még jogilag választási kampányidőszak, gyakorlatilag elkezdődött a kampányidőszak, ugyanis a Kormány már kampánytevékenységet végez. Ha pedig a törvényi szabályozást semmibe véve valaki mégis kampánytevékenységet végez nyilvánvalóan az Európai Parlament tagjainak választása vonatkozásában, akkor ennek ténye eljárási kötelezettséget ró a választási bizottságra. Álláspontja szerint a jogellenes kampánytevékenység vonatkozásában, a jogellenes kampányeszköz felhasználás vonatkozásában jogosult kifogást benyújtani, a Nemzeti Választási Bizottság pedig köteles az alkotmányos követelmények, a választási alapelvek és a választási törvényben foglaltak védelme érdekében kifogását érdemben elbírálni.
[8] Beadványozó felhívta a Nemzeti Választási Bizottság figyelmét arra, hogy egy eljárás tisztességessége több annak szabályszerűségénél, vagyis akár minden eljárási szabály betartása mellett is lehet egy eljárás tisztességtelen. Kifejti, hogy nem lesz rendeltetésszerű az a joggyakorlás, amely a választási eljárás szabályait a törvény szellemével és az alkotmányos követelmények ellenében úgy „fordítja ki”, hogy ne kelljen érdemben dönteni egy olyan tevékenységről, amely egyértelműen kampánytevékenység végzése. Álláspontja szerint a szűkítő jogértelmezés esetén nem lehetne érvényesíteni annak szabályát, hogy a Ve. 139. § (1) bekezdés szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, amennyiben a szavazás napját megelőző 50. nap előtt bárki kampánytevékenységbe kezd, a választási bizottság pedig arra hivatkozik, hogy nem tud eljárni, mert még nincsen kampányidőszak. Nem a választási kampányidőszak teszi a kampánytevékenységet kampánytevékenységgé, hanem az, hogy kampányeszközöket használnak fel a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Előadja, hogy a Kormány tevékenysége sérti tehát a Ve.-ben rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésére hivatkozva kifejti, hogy az AB határozatok alapján a választási eljárások offenzív véleményeivel/értékítéleteivel szemben a választókat kizárólag a választási ellenfelek defenzív véleményei védhetik meg. Azonban a Kormány tárgybeli plakátjain kifejtett offenzív véleményeivel szemben a pártoknak – így a Demokratikus Koalíciónak – nincsen jogi lehetőségük, hogy defenzív véleményeikkel megvédhessék a választókat, ugyanis a választási kampány időszaka nem kezdődött meg, így választási kampánytevékenységet a Demokratikus Koalíció nem végezhet.
[9] Beadványozó kifejtette, hogy a választási kampány szorosan kapcsolódik a népszuverenitás megnyilvánulásához, mivel a választópolgárok jórészt a választási kampányban szerzett információk alapján hozzák meg a döntésüket a választásokon. Előadja továbbá, hogy éppen ezt az elvet jeleníti meg az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, amikor a kampánytevékenység folytatását a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülési körébe vonja annak rögzítésével, hogy a kampánytevékenység a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges tájékoztatási tevékenység, amelyre ugyanakkor csak az esélyegyenlőség biztosítása mellett kerülhet sor. Ez egy kötelezően érvényesítendő alkotmányos követelmény, amelynek érvényre kerülésének biztosítása a Nemzeti Választási Bizottságnak alkotmányos és törvényi kötelezettsége.
[10] Beadványozó kifejtette, hogy a Kormány tevékenysége sérti tehát a fent kifejtett alkotmányos követelményt és a Ve.-ben rögzített esélyegyenlőség alapelvét.
[11] Beadványozó az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésére, a Ve. 139. § (1) bekezdésére és 144. § (3) bekezdésére hivatkozva fentiek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy jelen kifogásának adjon helyt, és Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és b) pontja alapján a Kormányt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A kifogás nem alapos.
[13] A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[14] A Ve. 215. §- a értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[15] A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
[16] A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[17] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges.
[19] A Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzése szerint a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.
[20] A Kúria a Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésében megállapította, hogy kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.
[21] Fenti végzések alapján megállapítható, hogy a kampányidőszakon kívül eső időben folytatott politikai tevékenység sem a korábbi, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény sem az jelenleg hatályos Ve. szerint sem minősül kampánytevékenységnek.
[22] Sem az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, sem a Ve. nem tartalmaz tilalmat a kormány vagy a pártok politikájukat népszerűsítő kiadványok, plakátok, politikai hirdetések kampányidőszakon kívüli terjesztésére. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-én a köztársasági elnök 2019. május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament tagjai választását, a kampányidőszak 2019. április 6-án veszi kezdetét.
[23] Mindezek alapján a kampányidőszak előtt megjelent plakátok tekintetében egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy azokat vizsgálat tárgyává tegye, hogy alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagyis, hogy kampánytevékenységként értékelhetők-e. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2. és Knk.II.37.710/2016/2. számú végzések)
[24] Mindezek mellett a Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a Ve. 142. §-a értelmében nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[25] Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A Kúria Knk.IV.37.944/2018/2. számú végzésben megfogalmazta, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint tehát állami kötelezettség a tájékoztatás, amely az érintettek (az egyének) oldaláról jogként, mégpedig alapjogként jelenik meg: ez a tájékoztatáshoz való jog. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Kormány kifogásolt tájékoztató tevékenysége az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatás körébe tartozik.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésén, a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 140. §-án, a 141. §-án, a 142. §-án, a 208. §-án és a 215. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. március 4.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke