A Nemzeti Választási Bizottság
952/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a D. Á. E. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 23 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 17-én 16 óra 41 perckor, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértése miatt.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, 2018. április 8-án, mivel szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben, pártlista helyett csak ukrán nemzetiségi listára szavazhatott [Ve. 257. § (1a) bekezdés], annak ellenére, hogy korábban nem kérte nemzetiséghez tartozása bejegyzését a központi névjegyzékbe [Ve. 85. § (1) bekezdés]. Sérelmezte továbbá, hogy nem volt lehetősége azonnali jogorvoslattal élni a rá vonatkozó adatokat tartalmazó névjegyzék adattartalmának azonnali hatályú helyesbítése érdekében. Ezt követően kifejtette, hogy „korábban soha nem kértem nemzetiséghez való tartozásom bejegyzését a központi névjegyzékbe az országgyűlési választásokra kiterjedő hatállyal”.
[3] Előadta továbbá, hogy esetében sérült az önkéntesség és a választás tisztasága megóvásának alapelve is, mivel egyrészről megakadályozták abban, hogy a választáson szándékának megfelelően vehessen részt, másrészről a személyes adataival való visszaélés következtében korlátozták választójoga gyakorlásában is. Jogi érvelésében hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésére, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. § (1) bekezdésére, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakra.
[4] Mindezek alapján kérte, hogy az Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a nemzetiséghez tartozásának névjegyzékbe történő bejegyzése erre irányuló kérelme nélkül történt melynek következtében az, hogy nem pártlistára, hanem kizárólag nemzetiségi listára szavazhatott sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alapelveket, valamint ellentétes az Alaptörvényben és az Egyezményben garantált jogokkal is.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[7] A Ve. 209. § (1) alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[8] Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. § (1)-(4) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. A határidőket naptári napokban kell számítani. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[9] Megállapítható, hogy a beadványban támadott magatartás 2018. április 8. napján történt, így erre tekintettel 2018. április 11-én 16.00 óráig lehetett volna érdemben vizsgálható kifogással élni.
[10] A Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az elkésett, mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[11] A határozat a Ve. 10. §-án, 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 210. §-án, 215. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke