A Nemzeti Választási Bizottság
95/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1145 Budapest Róna utca 174., Cg.: 01-10-049017) médiaszolgáltató azzal, hogy 2019. május 4-én, a Tények című hírműsorában jogosulatlanul tette közzé a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikai reklámjának minősülő médiatartalmat, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Tények című műsor során tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 7.450.000,- Ft, azaz hétmillió-négyszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat számát és az alábbi bírságazonosító számot: V192091866 A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 6. napján 13 óra 29 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) súlyosan megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelvet, továbbá a Ve. 147/F. § (1) bekezdését az alábbi tevékenységeivel.
[2] Előadta, hogy Médiaszolgáltató a 2019. május 4-ei Tények című hírműsorában közzétette a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet (a továbbiakban: Fidesz) reklámfilmjét, amelynek végén a következő felirat szerepel: „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” valamint „Május 26-án szavazzunk a Fideszre!”
[3] Előadta továbbá, hogy a kifogásolt kisfilm a Fidesz Facebook oldalán is megjelent, továbbá hogy „a fent idézett mondat a szervezet óriásplakátjain is szerepel, így az egyértelműen a Fidesz által készített reklám”. A Tv2 Tények internetes oldala önállóan megjelenítve is tartalmazza nevezett filmet, az alábbi felirattal: „Brüsszel a migráción keresztül a terrorizmust is pénzeli, ezt mutatja be a Fidesz új kampányvideója.”
[4] Beadványozó kifejtette, hogy a TV2 országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak minősül, így, ha politikai reklámot kíván közzétenni, azt kampányidőszakban kizárólag a Ve. 147/F. §-ában foglaltak szerint teheti meg. Beadványozó ismertette továbbá azt is, hogy a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot. Mellékelte az NVI hivatalos honlapjáról a hivatkozott tájékoztatót, és ennek kapcsán előadta, hogy ezen információkból nyilvánvalóan megállapítható, hogy a bejelentkezésre nyitva álló határidő már eltelt, joghatályosan egyedül a Magyar RTL Televízió Zrt. minősül bejelentkezett médiaszolgáltatónak. Mellékelte továbbá a sérelmezett műsorszám internetes eléréseit is.
[5] Beadványozó álláspontja szerint Médiaszolgáltató „nem a törvényi rendelkezés szerint, így nem jóhiszeműen járt el akkor, amikor a törvény által előírt bejelentkezés nélkül tette közzé az egyik jelölő szervezet egyik reklámfilmjét, ezzel megsértve a Ve. 147/F. § (1) bekezdését”. Megállapítása szerint a kisfilm egyértelműen kampányfilm, amely alkalmas arra, hogy a Fidesz támogatására szólítson fel, annak esélyeit növelve az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán.
[6] Beadványozó hozzátette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság már elmarasztalta a Médiaszolgáltatót egy másik kampányfilm közzététele miatt, így véleménye szerint jogsértése súlyosabban minősül.
[7] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítsa meg, hogy a Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, a Ve. 147. § (1) bekezdését, valamint 147/F. § (1) bekezdését, tiltsa el a Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől és kötelezze a határozat rendelkező részének közzétételére a jogsértés elhangzásával azonos műsorszámban és napszakban, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése és 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján a törvény szerinti legmagasabb összegű bírságot szabja ki.
[8] A Nemzeti Választási Iroda Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[9] A kifogással kapcsolatban Médiaszolgáltató megjegyezte, hogy a politikai reklámra a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 182. § bj) alpontja szerint a Médiatanács gyakorol hatósági felügyeletet, így amennyiben – bár ezt a tényt vitatja – politikai reklám engedély nélküli közzétételére került volna sor, a jogsértés tényét a Médiatanács volna hivatott kivizsgálni.
[10] Megítélése szerint a kifogásnak való helyt adás esetén korlátozva lenne szerkesztői szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadságához fűzőző alkotmányos joga, amellyel kapcsolatban idézi a 3096/2014. AB határozatot.
[11] A kifogásokban foglalt bírság kérelmet teljesen megalapozatlannak tartja, és felhívja a Bizottság figyelmét, hogy a hasonló ügyben született 89/2019. számú NVB határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A kifogás megalapozott.
[13] A médiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásban a Nemzeti Választási Bizottságoknak arról kellett döntenie, hogy a hivatkozott médiatartalom közzétételével sérültek-e a választási eljárás alapelvei, vagy a politikai reklám beadványban felhívott rendelkezései.
[14] A politikai reklám választási eljárásban való elbírálhatóságával kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése megfelelően megalapozza a Bizottság hatáskörét az ügyben. Az eljárás során a Ve. és annak 146. § (5) bekezdése alapján az Mttv. közzétételre irányadó rendelkezései alkalmazandók.
[15] A választási kampányban a politikai reklám a Ve. 146. § a) pontja alapján Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. megjelölt rendelkezése politikai reklám alatt valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszámot ért.
[16] A Ve. 147. §-a a politikai reklámok közzétételéhez általános szabályrendszert alkot, amelynek a médiaszolgáltatót terhelő kötelezettségei az alábbiak:
i. a politikai reklámhoz vélemény, érékelő magyarázat nem fűzhető,
ii. a közzétételért ellenszolgáltatás nem kérhető és nem fogadható el,
iii. a szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
[17] A Ve. 147/F. § (1) bekezdése a nem közszolgálati médiaszolgáltató számára egy további kötelezettséget állapít meg, amely szerint „[a]z általános választást megelőző kampányidőszakban a Ve. 147/A.-147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé.”
[18] A fenti rendelkezések alapján a kifogásban sérelmezett kisfilm közzétételére Médiaszolgáltató hírműsorában formálisan nem a politikai reklámra vonatkozó szabályok alapján került sor, de figyelemmel 89/2019. NVB határozatban, valamint a 925/2014. NVB határozatban is elfoglalt álláspontjára, amelyet a Kúria Kvk.II.37.447/2014/5.számú végzésével megerősített, a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható, és politikai reklámnak minősíthető.
[19] A FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet által közösségi oldalán is publikált kisfilmmel kapcsolatban megállapítható, hogy a figyelmet a migráció és a terrorizmus összefüggésére irányítva mozgósítja a választópolgárokat, azt kérve, hogy a terrorizmus veszélyére az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán leadott szavazatukkal reagáljanak. A kisfilm végén elhangzó felhívás így szól: „Május 26-án szavazzunk a Fideszre!”
[20] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kisfilm nem csupán szemléltető illusztráció, önmagában nézve is megfelel annak a tartalmi követelménynek, amely szerint jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalom. Továbbá Médiaszolgáltató hírműsorában egyértelműen megjelöli a médiatartalom szerzőjét is, amely az eredeti tájékoztató kampányban meglévő impresszumot is megfelelően pótolja. Médiaszolgáltató a filmben foglalt választói üzenet lényegét szerkesztés nélkül átadta műsorában, nem elégedett meg a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség tájékoztató kampányára tett utalással, ezzel párhuzamosan a választási eljárásban érintett további jelölő szervezetek álláspontját a közérdeklődésre számot tartó migráció kérdésében nem jelenítette meg.
[21] Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel az általa leadott műsorszámok tartalmának megválasztására vonatkozóan, meghatározza azok összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. Jelen esetben ez az Alkotmánybíróság 3096/2014. AB határozatával is összhangban álló konkrét jogi felelősséget eredményez azáltal, hogy Médiaszolgáltató tevékenysége megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget, és előzetes nyilatkozat hiányában tett közzé politikai reklámot.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy jelen kampányidőszak során a Médiaszolgáltatót több alkalommal a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek közötti alapelvi sérelem körében elmarasztalta. A Kúria, a Bizottság 45/2019. számú a Kúria által Kvk.III.37/484/2019/2. számon felülvizsgált és jóváhagyott határozatában kimondta, hogy a Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás körében megsértette az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését, és e körben kizárta a szerkesztői szabadságra történő hivatkozást. (Kvk.III.37.465/2014/2.; Kvk.VI.37.432/2018/2.) A Nemzeti Választási Bizottság 65/2019. számú a Kúria e tekintetben helybenhagyott Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatában a Médiaszolgáltatót, egyoldalú és részrehajló tájékoztatás miatt bírság kiszabásával egyidejűleg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megsértése miatt marasztalta, további jogsértéstől eltiltotta, a 88/2019. számú határozatában ezen felül a törvényben meghatározott legmagasabb összegű bírság megfizetésére kötelezte. A Nemzeti Választási Bizottság 83/2019. számú határozatában a Médiaszolgáltatót a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésből eredő kötelezettsége és a 45/2019. számú határozatban előírt jogkövetkezmények alkalmazásának elmulasztása miatt ismételt magasabb összegű bírsággal sújtotta, a 89/2019. számú határozatában kimondta, hogy Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettséget.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság állandó gyakorlata szerint mellőzi az alapelvsértés megállapítását, amennyiben a kifogás tárgyává tett cselekmény más tételes jogszabályi rendelkezést sért. Ennek megfelelően Médiaszolgáltatót nem a kérelemben foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése, hanem a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettségek megszegése miatt marasztalta.
[24] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján a választási bizottság a Médiaszolgáltatóval szemben bírságot is kiszabhat, melynek legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér összegének ötvenszerese. Médiaszolgáltató terhére a jelen választási eljárásban már háromszor jogerősen állapított meg jogsértést a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria, az NVB határozatának megváltoztatásával. Két további ügyben pedig a Bizottság elmarasztaló döntést hozott, amely jelen ügy elbírálása idején felülvizsgálat alatt áll. Mindezek miatt alappal állítható, hogy a kiemelkedő nézettséggel bíró műsorszolgáltató az ismételt jogsértéseket szándékosan, a választási szervek álláspontjának ismeretében követi el, amely legmagasabb összegű bírság kiszabását indokolja. A Nemzeti Választási Bizottság a bírság összegének meghatározása során a Ve. 152. § (2) bekezdés szerint mérlegelte az eset összes körülményét. A Bizottság figyelembe vette, hogy a jogsértés a Médiaszolgáltató egyik legnézettebb műsorait érintette. A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel volt továbbá a bírság összegének meghatározása során a jogsértő tevékenység többszörösen ismétlődő jellegére, a jogsértés súlyára és szándékosságára. A Bizottság értékelte azt a tényt is, hogy a TV2 országosan elérhető lineáris Médiaszolgáltató.
[25] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat az Mttv. 203. §-ának 1a), 36), 41), 55) és 60) pontjain, a Ve. 43. §-án, a 47. §-ának (2) bekezdésén, a 146-148. §-ain, a 151.-152. §-ain, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, 345. § (2) bekezdés a) pontján, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 7.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke