A Nemzeti Választási Bizottság
930/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. L. (továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém Megyei 02. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 81/2018. (04.15.) számú határozatát helybenhagyja, és megállapítja, hogy az OEVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdésében foglalt határidőt megsértette azzal, hogy a szavazás napját követő hatodik napot követő napon állapította meg a választás egyéni választókerületi eredményét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Az OEVB a Ve. 294. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületi választás eredményét a 81/2018. (04.15.) számú határozatával megállapította. A határozat indokolása szerint a választás eredményes volt, és az egyéni választókerületi országgyűlési képviselői mandátumot a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet jelöltje, Dr. Kontrát Károly szerezte meg.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[2] Beadványozó az OEVB 81/2018. (04.15.) számú határozata ellen 2018. április 17-én 13 óra 36 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésére hivatkozással.
[3] Beadványozó álláspontja szerint az eredmény megállapítása a Ve. 294. § (2) bekezdésében foglalt előírásba ütközik, hiszen a választókerületi eredmény megállapítására nem került sor a szavazást követő hatodik napon, azt csak a hetedik napon, 2018. április 15-én állapította meg az OEVB.
[4] Beadványában kifejtette, hogy a Ve. vonatkozó szabályának megsértése miatt a megállapított választási eredményt nem tekinti hivatalos eredménynek. Kérte ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozással az OEVB döntésének megsemmisítését, és a szavazás megismétlését Veszprém Megye 02. számú választókerületében.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A fellebbezés nem alapos.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[7] A fellebbezés elbírálása során a Bizottságnak arról kellett döntést hoznia a rendelkezésére álló adatok alapján, hogy az OEVB jogszerűen állapította-e meg a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületi választásának eredményét.
[8] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[9] A Ve. 294. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét.
[10] Tekintettel arra, hogy a Ve. egyértelmű előírást tartalmaz a választókerületi eredmény megállapításának határidejére, a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB a határozatát a Ve. 294. § (2) bekezdésének megsértésével hozta meg.
[11] A Ve. 241. § (2) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésénektörvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[12] A fellebbezés hivatkozik a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjára, azonban Beadványozó a választókerületi eredményt megállapító határozatban foglaltakat kizárólag a választási eredmény megállapítására vonatkozó határidőt rögzítő szabályok megsértésére nézve támadta. A Bizottság megítélése szerint a törvényes határidő túllépésétől függetlenül a választókerületi eredmény megállapítása a határozatban foglaltak szerint megtörtént, a határozat késedelmes meghozatala nem befolyásolja a határozat rendelkezéseinek jogszerűségét. Beadványozó fellebbezéséhez nem csatolt olyan indoklást, illetve bizonyítékot, amellyel a határozat érdemi megállapításait támadta volna. Sem a szavazatszámláló bizottságok valamelyikének szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvényessége, sem a szavazóköri eredmények szabálytalan összesítése kapcsán nem tartalmaz fellebbezése adatot, tényt vagy bizonyítékot.
[13] A Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozással Beadványozó az OEVB döntésének megsemmisítését, és a választás megismétlését kérte a választókerületben. Tekintettel arra, hogy a Ve. hivatkozott pontja a megtámadott határozat helybenhagyásáról rendelkező norma, ennek megfelelően Beadványozó ezen kérelme nem értelmezhető.
[14] A fellebbezésben megjelölt, a Ve. 241. § (2) bekezdésére alapítva a választás eredménye elleni jogorvoslat során – a fellebbezésben – a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálás kérhető. Beadványozó a szavazatok újraszámolását nem kérte, ugyanakkor annak a választási eredményt megállapító határozat meghozatalára vonatkozó határidő csekélymértékű túllépése okán a Ve. 241. § (2) bekezdés alapján nem is lett volna helye.
[15] A Ve. 241. § szerinti jogorvoslat sajátosságai kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatára, amely rögzítette, hogy „[a] választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni. Jelen ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztők csak korlátozott bizonyítási helyzetben voltak, mivel az általuk elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit, így általuk pontosan nem volt ellenőrizhető az egyes szavazatok érvényességének minősítése.”
[16] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat továbbá, hogy a Ve. 242. §-a külön jogorvoslati lehetőséget biztosít a választási szerv hallgatása miatt. A Ve. hivatkozott pontjában foglalt jogorvoslati eszköz azt a célt szolgálja, hogy a határozathozatalra a törvény által biztosított határidőn túl is legyen mód, és a választási szerv késedelme a határozattal érintettek számára ne legyen sérelmes.
[17] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 43. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 241. §-án és a 294. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke