926/2018. NVB határozat - az Együtt - a Korszakváltók Pártja által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

926/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt - a Korszakváltók Pártja [1065 Budapest, Nagymező utca 4. 3., képviseli: Juhász Péter  (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 20 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság Somogy Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 50/2018. (IV. 14.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]             Beadványozó 2018. április 11-én, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Ve. 208. §-a alapján a Ve. 211. §-ára hivatkozással a Nemzeti Választási Bizottság részre, melyben több országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságának szavazásnapi tevékenységét sérelmezte. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 2018. április 12-én áttette a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok részére, így Somogy Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) részére is.

[2]            Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy Somogy Megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületének Barcs 001. számú szavazókörében Beadványozó álláspontja szerint a nemzetiségi listás és az országos listás szavazólapokat összekeverték a kiadásnál és így több nemzetiségi választópolgár is országos listás szavazólapot kapott. A szavazatok összeszámolása során 8 szavazólapnyi többlet nyert megállapítást, amire tekintettel Beadványozó állítása szerint a jelölő szervezetektől levonásra került a többletnek megfelelő szavazat. Álláspontja szerint így fordulhatott elő, hogy az Együtt - a Korszakváltók Pártja 0 pártlistás szavazatot kapott, annak ellenére, hogy „elmondások szerint” legalább nyolc választópolgár Beadványozóra szavazott. Az általa elmondottak alátámasztására bizonyítékként a választások hivatalos oldalán, a valasztas.hu-n fellelhető jegyzőkönyvi adatokat jelölte meg.

[3]            Álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottság fenti tevékenysége miatt sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti alapelvek, ezért kérte, hogy az illetékes választási bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.

[4]            Az OEVB 50/2018. (IV. 14.) számú határozatában a kifogást elutasította, azonban rendelkező részében megállapította, hogy a Barcs 001. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága (SZSZB) a névjegyzékben az egyéni és nemzetiségi listás szavazólap helyett a megjelent 8 fő nemzetiségi választópolgárnak nagy valószínűséggel (a jegyzőkönyv adatai alapján) nemzetiségi és pártlistás szavazólapot adott. Ez okozta, hogy az urnában 8 db pártlistás szavazólappal több volt. Ezzel az eljárási hibával az SZSZB megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését. Ugyanakkor a szavazatok megállapítása során a Ve. 197. § rendelkezései szerint járt el, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjának megsértése nem valósult meg.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[5]            Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 02 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjainak megsértése miatt.

[6]            Fellebbezésében megismételte a kifogásban foglaltakat, majd sérelmezte, hogy az OEVB annak ellenére, hogy határozatában megállapította a jogsértés tényét mégis elutasította kifogását. Álláspontja szerint az SZSZB által elkövetett eljárási hiba a Ve. 178. §-ába és 179. §-ába ütközik. Kifogásolta továbbá az országos gyakorlatot a névjegyzék aláírásával kapcsolatosan és a szavazólapok átadása tekintetében. Ezt követően hivatkozott a 774/2018. NVB határozatra.

[7]            Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az eredeti kifogásának adjon helyt, állapítsa meg, hogy az OEVK 001. szavazókörében a szavazás lebonyolítása során az SZSZB jogsértő módon járt el, a jogsértő határozatot változtassa meg és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg az adott szavazókör választási eredményét és a választást ismételtesse meg.

 

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[8]            A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.

[9]           A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[10]         A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés értelmében a választási bizottság, vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, az (5) bekezdés alapján továbbá a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

[11]        A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás kifejezetten eljárásjogi, a szavazólapok kiadásával kapcsolatos jogorvoslat, amely nem irányul a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatra. Beadványozó az SZSZB azon eljárását sérelmezi, amelynek eredményeképpen a Somogy Megye 02. számú OEVK Barcs 001. számú szavazóköri névjegyzékben szereplő nyolc nemzetiségi választópolgár részére nem nemzetiségi, hanem pártlistás szavazólap került átadásra. A Barcs 001. számú szavazókörének jegyzőkönyve alapján rögzíthető, hogy nyolc darab országos pártlistás szavazólap jelentkezett többletként, amelynek következtében az SZSZB – tekintettel a Ve. 197. §-ára – jogszerűen eljárva, a hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok vonatkozásában, a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek minősített.

[12]        A Nemzeti Választási Bizottság továbbá rögzíti, hogy Beadványozó a sérelmezett tevékenység kapcsán konkrét bizonyítékot nem szolgáltatott a jogsértés megtörténtével kapcsolatban, a jogsértés megvalósulását kizárólag az általa hivatkozott – jogszerűen és megfelelően kitöltött – jegyzőkönyv alapján kívánja bizonyítani. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem bizonyította az SZSZB sérelmezett tevékenységének jogsértő jellegét, melynek következtében a fellebbezést a Bizottság elutasítja.

[13]        A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint, a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult, amelyet Beadványozó csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.

[14]        A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte

[15]        A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint, a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult, amelyet Beadványozó csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.

[16]        A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte.

[17]         Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] 

[18]         A határozat a Ve. 43. §-án, a 197. §-án, 241. §-án, 257. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 20.

 

 

                                                                                                            

                                                                                          Prof. Dr. Patyi András

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke