A Nemzeti Választási Bizottság
925/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. Á. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 17 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Pest Megye 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 56/2018. (IV. 14.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Pest Megye 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 56/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt, és a megválasztott egyéni képviselő Földi László a FIDESZ-KDNP jelöltje 24.826 érvényes szavazattal.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[2] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 10 óra 50 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdésére a)-b) pontja alapján.
[3] Kifejtette, hogy Pest Megye 12. számú egyéni választókerület Cegléd település 09. szavazókör szavazatszámláló bizottsága által aláírt jegyzőkönyv alapján az egyéni jelöltek összességében 18 szavazattal többet kaptak, mint ahány választópolgár megjelent a választáson. Megítélése szerint a választás napján 18 embernek csupán egyéni jelöltes szavazólapot adtak, ami önmagában is aggályos, de ennél jóval nagyobb probléma, hogy a pártlistákra leadott szavazólapok száma a jegyzőkönyv szerint csupán 6-al volt kevesebb, mint ahány szavazópolgár megjelent a választáson. Kérte, hogy az ügyben eljáró hivatalos szervek adjanak magyarázatot arra, hogyan került 12 db hivatalosan lepecsételt szavazólap pluszban az urnákba. Ezt követően hozzátetet, hogy amennyiben, erre a többletre nincs megfelelő és megnyugtató válasz, akkor a választás megismétlése ebben a szavazókörben szükséges, mivel jelentősen károsodott az állampolgárok választási eljárás tisztaságába és a választási szervekbe vetett bizalma.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[4] A fellebbezés nem megalapozott.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással.
[6] A Bizottság rögzíti, hogy a választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti. A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni.
[7] Beadványozó álláspontja szerint az OEVB eredményt megállapító határozata azért sérti a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontját, mert a szavazóköri jegyzőkönyvek arra engednek következtetni, hogy 18 személy kizárólag egyéni jelöltes szavazólapot kapott Cegléd település 09. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottságtól, míg a pártlistára leadott szavazatok száma csak 6-al volt kevesebb a választókörben megjelentek számánál.
[8] A Bizottság megítélése szerint az, hogy a szavazatszámláló bizottság a rendelkezésre álló szavazóköri jegyzőkönyvek szerint vélhetően több egyéni szavazólapot adott át felveti a Ve. 257. § (1) bekezdése megsértésének megállapíthatóságát, ugyanakkor a jogsérelem jelen eljárásban benyújtott fellebbezés alapján nem bírálható el, mivel a szavazatszámláló bizottság szavazásnapi tevékenysége, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekmények az azok ellen - a szavazás napját követő 3 napon belül - benyújtott kifogás alapján lettek volna megítélhetők a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerint az OEVB által. Erre irányuló kifogás azonban nem került benyújtásra.
[9] A Bizottság álláspontja szerint az érvénytelenített szavazólapok miatt a szavazás megismételtetése szoros választási eredmény mellett sem lehet indokolt, ha a szavazatszámlálást, a szavazólapok érvénytelenítését szabályszerűen végezték. Beadványozó maga is elismeri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy minden jelölttől levontak annyi szavazatot (18) amennyi az urnában talált többlet volt, mindezek alapján megállapítható, hogy a szavazólapok érvénytelenítése során a Ve. 197. §-át megfelelően alkalmazták.
[10] A szavazóköri jegyzőkönyv a fenti eredmény-megállapítási szabálynak megfelelő, önmagában vizsgálva következetes és csak jogorvoslati kérelemben megjelölt számszaki eltérések létezésére bizonyíték. Az ezzel összefüggésben megjelölt jogszabálysértéssel nem áll szükségszerű oksági összefüggésben, hiszen a listás szavazólapok hiánya Beadványozó által megjelölttől eltérő körülmények miatt is előállhatott (szavazólapok elvitele a szavazókörből, téves jegyzőkönyvi rögzítés, stb.).
[11] Az is egyértelműen megállapítható továbbá, hogy a többlet egyéni szavazólapok száma (18) nem egyezik a listás hiányzó szavazólapok (6) számával. Ezért az sem bizonyítható, hogy hány esetben nem kapott listás szavazólapot a megjelent választópolgár, és hány esetben kapta meg, de szavazás helyett vitte el azt a szavazókörből. Az eredmény befolyásolásánál ezen felül nem az összes érvénytelenné vált szavazatot kell figyelembe venni, hanem azt, hogy listánként legfeljebb hány szavazatot érinthetett.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó nem mutatott fel olyan bizonyítékot, hogy a hivatkozott szavazókörben a szavazatszámlálás Ve.-ben foglalt szabályait megsértették volna. A jogorvoslati kérelmet ezért nem alapozza meg a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta, és a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértése sem.
[13] Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz tehát egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”
[14] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 188-199. §-ain, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke