923/2018. NVB határozat - D. R. és a Demokratikus Koalíció által benyújtott fellebbezések tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

923/2018. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a D. R. (a továbbiakban: Beadványozó1) és a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15., a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 16 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 50/2018. (IV.14.) számú határozata ellen Beadványozó1 által benyújtott fellebbezésnek részben helyt ad, az OEVB határozatát részben megváltoztatja, és Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület 024. szavazókörének választási eredményéről készült jegyzőkönyvet a Ve. 197. §-a alapján a következők szerint módosítja: a D mezőben az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 16, az érvényes szavazólapok száma: 794. Az E „Szavazatok száma jelöltenként” mezőben az 1. Dr. Tuzson Bence Balázs (115), Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt: 335, 3. Rónai Sándor (128), Demokratikus Koalíció: 301, 5. Varga Zoltán Péter (144), Jobbik Magyarországért Mozgalom: 108, 7. Kohut Ákos Csaba (189), Momentum Mozgalom: 44, 8. Czoma Krisztina Veronika   (197), Origó Párt: 0, 9. Sebeők Sarolta (131), Sportos és Egészséges Magyarországért Párt: 6, 10. Fazekas Attila (163), Iránytű Párt: 0, az „Összesen” mezőben: 794.

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület választási eredményéről készült jegyzőkönyvet a Ve. 197. §-a alapján a következők szerint módosítja: az A oldalon az NE mezőben az „Érvényes szavazólapok száma”: 70561, az ME mezőben az „Érvénytelen szavazólapok száma”: 862. A B oldalon az „A szavazatok száma jelöltenként” cím alatt az „A jelölt neve, azonosítója” és az „Érvényes szavazat” mezőkben: 1. Dr. Tuzson Bence Balázs (115): 30535, 2. Dr. Kiss Csaba (176): 0, 3. Rónai Sándor       (128) 25574, 4. Vargha Nóra Mária (150): 0, 5. Varga Zoltán Péter (144): 10900, 6. Hannl János (245): 212, 7. Kohut Ákos Csaba (189): 2500, 8. Czoma Krisztina Veronika (197): 98, 9. Sebeők Sarolta (131): 608, 10. Fazekas Attila (163): 134.

A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 fellebbezését egyebekben elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó2 fellebbezését elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és a fellebbezések tartalma]

[1]           Az OEVB 50/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt és a megválasztott egyéni képviselő Dr. Tuzson Bence Balázs, a FIDESZ-KDNP jelöltje 30.537 érvényes szavazattal.

[A fellebbezések tartalma]

[2]           Beadványozó1 a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 33 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdés b) pontja alapján.

[3]           A jogsértés indokaként egyrészt kifejtette, hogy az MSZP-Párbeszéd részére szóban, írásos határozat nélkül megtagadta az OEVB a delegálás lehetőségét arra hivatkozással, hogy nem indítanak jelöltet a választókerületben, így nem jogosultak a delegálásra. Beadványozó1 bizonyítékként csatolta Takács István nyilatkozatát. Beadványozó1 álláspontja szerint ezen eljárás a Ve.-vel ellentétes, amelyet a Kúria Kvk.IV.37.402/2018/2. számú végzése is tilt.

[4]           Beadványozó1 hivatkozik arra is, hogy a választásra jogosultak névjegyzékében szereplő választópolgárok száma az általa csatolt 2018. április 10-én készült képernyőkép tanúsága szerint 90089, amely eltér az eredményt megállapító határozatban szereplő adattól, amely 93.735 fő.

[5]           Beadványozó1 a jogsértés további indokaként kifejti továbbá, hogy volt olyan érvénytelennek nyilvánított szavazat, amelyből egyértelműen megállapítható volt a választói akarat, de mégis érvénytelennek nyilvánították, mert a vonalak metszéspontja kb 2 mm-el kilógott a körből.

[6]           Beadványozó1 álláspontja szerint a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által működtetett honlapon szereplő adatoknak közhitelesnek kell lenniük, melyeknek az OEVB által adott adatszolgáltatáson kell alapulniuk, ez nem történt meg, ezért a közhitelesség vélelme is megdőlt, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság is jogerős határozatban kimondott.

[7]           Beadványozó1 véleménye szerint ezzel olyan körülményt teremtettek meg, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a),c),e),f) pontjait, illetve a 202. §-át.

[8]           Beadványozó1 a fentiek alapján indítványozza, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja értelmében változtassa meg az adatok korrigálását követően az OEVB határozatát, akként, hogy a nagyszámú hiba és törvénysértések alapos gyanúja miatt semmisítse meg az eredményt és ismételt szavazást rendeljen el.

[9]           Beadványozó2 a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 10 perckor fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése és a 241. § (2) bekezdése alapján. Kérte a sérelmezett határozat megváltoztatását és az egyéni választókerületben a Ve. 218. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a szavazás megismételtetését. Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), f) pontja szerinti alapelveket, a 14. § (1) bekezdését, a 19. § (1) bekezdését, a 103. § (2) bekezdés b) pontját, a 203. § (1)-(2) bekezdéseit, a 250. §-át és a 269. § (4) bekezdését jelölte meg.

[10]        Hivatkozott az NVB 753/2018. számú határozatára, amelyben rögzítésre került, hogy a választások hivatalos honlapja a szavazás napján és azt követően csökkentett üzemmódban működött, és a túlterheltség miatti leállás megakadályozás érdekében eltérő felületen, kevesebb szolgáltatást nyújtott. Előadta, hogy emiatt a szavazás napján volt olyan időszak, amikor nem lehetett mozgóurna iránti kérelmet elektronikus úton benyújtani, holott ezt a Ve. 91. § (1) bekezdése lehetővé teszi. Mindez pedig ellehetetlenítette a választókerületben a mozgóurna online igénylését.

[11]        Előadta, hogy Budapest több kerületében a Ve. 78. §-a alapján, a Ve. 250. §-a szerinti átjelentkezők számára kijelölt szavazókörök nem voltak alkalmasak a nagyszámú átjelentkezéssel szavazó választópolgár fogadására, ami miatt a szavazás napján a szavazás 19.00 óra után is még órákig folytatódott. Emiatt pedig a Nemzeti Választási Iroda úgy döntött, hogy amíg nem fejeződik be mindenhol a szavazás, nem lehet nyilvánosságra hozni az eredményeket. Megítélése szerint ennek nem volt törvényes alapja, mert a Ve. 150. §-a csak az exit-poll eredmények nyilvánosságra hozatalát tiltja, az eredmény közlését nem. Emiatt sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontja. Előadta továbbá, hogy ezzel egyidejűleg azonban a választási irodák nem tudták teljesíteni a Ve. 203. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüket.

[12]        Előadta továbbá, hogy egyes külképviseleteken nem volt annyi szavazófülke kialakítva, amely lehetővé tette volna a folyamatos szavazást, amely szintén akadályozta a választópolgárokat az alkotmányos jogaik gyakorlásában.

[13]        Idézte a Ve. 203. § (1) bekezdését és megállapította, hogy egyes választókerületekben előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem lehettek jelen a szavazóköri jegyzőkönyvek adattartalmának az informatikai rendszerben való rögzítése során. Megítélése szerint ez az eljárás sérti a Ve. 14. § (1) bekezdését, ami a választási bizottságok jogállást rögzíti, valamint a 19. § (1) bekezdését, ami kimondja, hogy a választási bizottság tagjainak azonosak a jogai.

[14]        Végezetül Beadványozó2 előadta, hogy a választókerületben előfordult, hogy a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjére leadott szavazatok száma nagymértékben meghaladta a Demokratikus Koalíció listájára leadott szavazatok számát, úgy, hogy a listás szavazatok közül nagyszámú szavazatot érvénytelenítettek. Ennek példájaként Dunakeszi 015. számú szavazókörét említette, ahol a párt egyéni jelöltjére 264, a pártlistára 69 érvényes szavazatot adtak le és 64 listás szavazatot érvénytelenítettek.

[15]        Beadványozó2 megítélése szerint a fellebbezésben rögzített jogsértések olyan súlyúak, olyan mértékben befolyásolták a választás eredményét, hogy a törvényes állapot helyreállítása csak a szavazás megismételtetésével orvosolható.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság eljárása]

[16]        A Nemzeti Választási Bizottság a benyújtott fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el Az elsőfokú határozat ellen többen nyújtottak be fellebbezést, de a másodfokú eljárásban ezzel nem keletkezik több ügy, mert valamennyi fellebbezés ugyanabban az ügyben hozott, ugyanazon döntést tartalmazó határozatot támadja, melyek a másodfokú eljárásban csak egy ügyként és egységesen bírálhatók el. (Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú végzése)

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[17]        A fellebbezések az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadják. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.

[18]        A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.

[19]        Beadványozó2 fellebbezésében az alábbi okok miatt támadja az egyéni választókerületi választás eredményét:

1.a választás napján volt olyan időszak, amikor nem lehetett online módon mozgóurna iránti igényt benyújtani;

2. egyes fővárosi kerületekben az átjelentkezéssel szavazók szavazókörében a szavazás 19.00 óra után is órákon át folytatódott,

3. az NVI az átjelentkezéssel szavazók szavazásának lezárásáig nem hozta nyilvánosságra az eredményeket, emiatt a választási irodák sem tudták a Ve. 203. § (2) bekezdése alapján nyilvánosságra hozni a nem hiteles eredményre vonatkozó tájékoztató adatokat,

4. egyes külképviseleteken nem volt annyi szavazófülke, amely lehetővé tette volna a folyamatos szavazást,

5. egyes szavazatszámláló bizottsági tagok nem lehettek jelen a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmának az informatikai rendszerbe való rögzítésekor,

6. a választókerületben előfordult, hogy a Demokratikus Koalíció egyéni jelöltjére leadott szavazatok száma nagymértékben meghaladta a Demokratikus Koalíció listájára leadott szavazatok számát, úgy, hogy a listás szavazatok közül nagyszámú szavazatot érvénytelenítettek.

[20]        Beadványozó2 1-5. pontban foglaltakat elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna kifogásolni, mivel azok a szavazás napján történt eseményekkel kapcsolatosak. Az itt írtak kifogásolására így leginkább a szavazás napját követő 3. napon 16.00 óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni. Mindez nem jelenti azt, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a fellebbezésben az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.

[21]        Beadványozó1 azon érvének figyelembe vételére, amely szerint az MSZP-Párbeszéd részére az OEVB megtagadta a delegálás lehetőségét, szintén nem az egyéni választókerületi eredmény elleni jogorvoslatban van mód, mivel az általa kifejtettek a választási bizottsági tagok megbízásával kapcsolatosak, nem az egyéni választókerületi eredménnyel, így arra a jogsértés észlelését követő 3 napon belül 16.00 óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni.

[22]        A mozgóurnás szavazás számos módon kapcsolódik a szavazóköri eredményhez, annak törvénysértő voltát eredményezheti, ha pl. a mozgóurnában nem helyeztek el ellenőrző lapot, amely a Ve. 191. § (2) bekezdése alapján valamennyi szavazat érvénytelenségét eredményezi, azonban azt mégis összekeverik az urnákban lévő szavazatokkal. A mozgóurnás szavazással összefüggésben ilyen, vagy ehhez hasonló, a szavazóköri eredményt megállapító döntés jogszerűségére egyáltalán kiható jogsértést azonban nem tartalmaz a fellebbezés.

[23]        Beadványozó2 másik érve, hogy egyes szavazókörök nem voltak alkalmasak a nagyszámú átjelentkezők fogadására. Az, hogy a Ve. 78. §-a szerinti kijelölt szavazókör névjegyzékébe kell felvenni az átjelentkezéssel szavazó választópolgárokat, a Ve. 250. § (4) bekezdésének előírása, nem pedig a választási szervek egyedi mérlegelésén alapuló döntés. Ebben az esetben az elsődleges szabály az, hogy valamennyi 19.00 óráig szavazni kívánó választópolgárnak biztosítani kell a szavazás gyakorlásának jogát, ezt rögzíti a Ve. 183. §-a is, amikor kimondja, hogy a 19.00 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Beadványozó2 nem jelölte meg a szavazókört sem, amely megítélése szerint nem volt alkalmas az átjelentkezők fogadására, illetve a fellebbezés mellőzi annak kifejtését is, hogy mi az ok-okozati összefüggés a 19.00 óra után zajló szavazás és a fellebbezéssel érintett, Pest Megye 5. számú választókerületben lévő bármelyik szavazóköri eredmény törvénysértő jellege, vagy Pest Megye 5. számú választókerületben megállapított szavazóköri eredmények összesítésének állított jogsértő jellege között.

[24]        Beadványozó2 következő érve, hogy az NVI azt követően hozta nyilvánosságra a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárásra került. A szavazás befejezésének és a szavazás lezárásának időpontja nem azonos jogi fogalmak. A Nemzeti Választási Bizottság többek között a Ve. 150. §-át és a 203. § (2) bekezdésének szabályát is értelmezte a szavazás befejezésének és lezárásának időpontjáról szóló 8/2014. számú iránymutatásban. Míg a Ve. 150. §-a a szavazás befejezése kifejezést használja, addig a 203. § (2) bekezdésében a szavazás lezárása szó szerepel, tehát két különböző jogi fogalom. A szavazás befejezése a szavazásra rendelkezésre álló időtartam leteltének időpontja (helyi idő szerint 19.00 óra, illetve azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a közép-európai idő szerint 19.00 óra), míg a szavazás lezárása az az időpont, amikor a szavazatszámláló bizottság, illetve a külképviseleti választási iroda ténylegesen lezárja a szavazást. Ez az időpont a szavazás befejezésének időpontjától akkor térhet el, ha a szavazás befejezésekor még sorban álló választópolgárok szavazása miatt a szavazás lezárására annál későbbi időpontban kerül sor.

[25]        Mindezek alapján, ahogyan az iránymutatás is rögzíti, az exit poll közvélemény-kutatás eredménye a szavazás befejezését követően, azaz közép-európai idő szerint 19.00 óra után hozható nyilvánosságra, ezzel szemben a választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak azt követően hozhatják nyilvánosságra, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárásra került.

[26]        Beadványozó2 állításával ellentétben tehát az NVI és a választókerületi választási irodák is éppen a Ve. 203. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jártak el, amikor a nem hiteles tájékoztató adatok nyilvánosságra hozatalát csak a szavazás lezárása után közölték. A választási irodák jogszerű magatartása pedig nyilvánvalóan nem eredményezhette a választás eredményének jogsértő voltát. A tájékoztató adatok - a törvényben előírt időpontban való - közzététele és a szavazatszámlálás, valamint az azon alapuló választókerületi eredmény-megállapítás jogszerűsége közötti összefüggésre a beadvány nem tartalmaz adatot, vagy indokolást, de ez egyébként sem mutatható ki, hiszen a szavazókörben nem a közzétett tájékoztató adatokból, hanem a leadott és megszámlált szavazatokból állapítják meg a szavazóköri, illetve a választókerületben ezek összesítéséből a választókerületi eredményt.

[27]        Ahogyan a nem hiteles adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, úgy az egyes külképviseleteken a folyamatos szavazáshoz nem elegendő szavazófülke, illetve a SZSZB tagoknak a szavazóköri jegyzőkönyvek rögzítésénél való jelen nem léte kapcsán sem fejti ki Beadványozó2 a konkrét oksági kapcsolatot az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta, illetve a szavazóköri eredmények jogsértő összesítése között. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a szavazóköri eredmény informatikai rendszerben való rögzítése alapján az adatok megjelennek a választások hivatalos oldalán. Ezen túl a választások hivatalos oldalán közzétételre kerültek a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt formában is. A Ve. 202. § (4) bekezdése alapján a jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke - kérésükre, a szavazóhelyiségben haladéktalanul és ingyenesen - átadja a választási bizottság megbízott tagjainak, amit bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti. Beadványozó konkrétum – Pest Megye 5. számú OEVK-n belüli szavazókör sorszámának megjelölése, illetve az érintett SZSZB tag megnevezése – nélkül említi azt, hogy előfordult olyan eset ahol az SZSZB tagja nem lehetett jelen az adatok rögzítésénél. Ebben az esetben sem jelöli meg, hogy ez milyen módon hatott ki a korábban megállapított szavazóköri eredmény törvényességére, vagy a szavazatösszesítésre. Ezzel kapcsolatban indokolt megjegyezni, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt formájának is a nyilvánosságra hozatalán, valamint az SZSZB tagoknak átadott másolatán túl az informatikai rendszerben rögzített és a jegyzőkönyvekben foglalt adatok egyezősége két alkalommal is ellenőrzésre kerül.

[28]        Az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 17. § b) pontja szerint az OEVI – az IM rendelet 11. §-ában a HVI számára megállapított, valamint a Ve.-ben foglalt feladatain túl – a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányainak adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, eltérés esetén gondoskodik az informatikai rendszerben tárolt adatok javításáról; az ellenőrzés megtörténtének tényét rögzíti az informatikai rendszerben; ha a jegyzőkönyv formailag vagy tartalmilag hibás, a HVI vezetője útján azonnal tájékoztatja az SZSZB-t a jegyzőkönyv javítása érdekében.

[29]        Az OEVI ellenőrzésén túl az IM rendelet az NVI feladatául is szabja a szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok összevetését, a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerint az NVI - a Ve.-ben foglalt feladatain túl - a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányainak adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, szükség esetén a HVI útján gondoskodik az adatok informatikai rendszerben történő javításáról.

[30]        Az informatikai rendszerben tárolt adatok mellett a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt változatának a választások hivatalos oldalán való közzététele, a jegyzőkönyvi másolatok átadása az SZSZB delegált tagjai részére, valamint az IM rendelet 17. § b) és a 23. § d) pontjában előírt, a szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok többszintű, az OEVI és az NVI által végzett ellenőrzése az adatok helytállóságával kapcsolatos olyan fokú garanciális elemek, amivel szemben az általánosságban hivatkozott, a Ve. 14. § (1) bekezdésének és 19. § (1) bekezdésének sérelme nem foghat helyt.

[31]        Beadványozó1 hivatkozott arra, hogy az egyes szavazókörökben túl sok listás szavazatot érvénytelenítettek, ami miatt „fennáll a gyanú, hogy a szavazatok számlálása során nem a Ve. 193. § szerint jártak el”.

[32]        A Ve. 294. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét. A Ve. 296. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.

[33]        A Ve. 241. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel, míg a Nemzeti Választási Bizottság eredményt megállapító döntése ellen értelemszerűen csak a bírósági felülvizsgálati kérelemmel együtt van helye.

[34]        Fentieket összegezve a Nemzeti Választási Bizottság hatásköre az országos listás eredmény megállapítása, viszont nem rendelkezik hatáskörrel a listás szavazatok tekintetében jogorvoslati eljárás lefolytatására, így a szavazatok újraszámolására sem, ezért a fellebbezés ezen érve hatáskör hiányában érdemben nem vizsgálható.

[35]        Beadványozó1 fenti, listás szavazatokkal kapcsolatos érve nem vizsgálható érdemben továbbá amiatt sem, hogy maga is csak vélelmezi, de nem állítja a jogsértés tényét. Beadványozó1 által hivatkozott jogsérelem ebben az esetben is az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát. Amint a Kúria megállapította: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.” (Kvk.II.37.500/2014/6.)

[36]        A Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján megállapítja, hogy Beadványozó2 fellebbezése nem tartalmaz egyik megjelölt ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”

[37]        A valasztas.hu oldal Eredmények menüpont alatt található tájékoztató oldalakon a képernyő jobb felső sarkában található „Feldolgozás állása” a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvek és az összes jegyzőkönyv hányadosának százalékban kifejezett értéke. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó1 által csatolt képernyőkép még nem a teljes 100%-os feldolgozottságú, hanem láthatóan a Pest Megye 05. számú egyéni választókerület eredményének 98,94%-os feldolgozottságú adatait mutatja, az adott időpontban még nem érkezett be az összes jegyzőkönyv. A képernyőkép elkészültének időpontjában a Ve. 292. § (1) bekezdése szerinti, az átjelentkezők és a külképviseleten leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazatszámláló bizottság a Ve. 292. § (4) bekezdés szerinti szavazatszámlálást még nem végezte el, a kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek adatait még nem rögzítette fel az informatikai rendszerben.

[38]        A Ve. 186. § (2) bekezdése alapján érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Bár Beadványozó1 csak hallomásból eredő információra alapítja értesülését, amennyiben a szavazatszámláló bizottság úgy járt el, hogy azon szavazólapokat, amelyeken a vonalak metszéspontja a szavazat elhelyezésére szolgáló körön kívül volt, érvénytelennek nyilvánította, akkor a Ve. rendelkezésének megfelelően tette ezt.

[39]        A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó1 által hivatkozott 2 db többlet szavazattal kapcsolatosan megállapítja, hogy a Pest Megye 5. számú egyéni választókerület 024. szavazókörének szavazatszámláló bizottsága nem a Ve. 197. §-ának megfelelően járt el, amikor annak ellenére, hogy az urnákban 810 hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapot talált, amely szám 2-vel meghaladta a szavazáson megjelent választópolgárok számát, nem nyilvánított érvénytelennek a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú, azaz 2 szavazatot. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 197. §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint módosítja a Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület választási eredményéről készült jegyzőkönyvet, valamint a Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület 024. szavazókörének választási eredményéről készült jegyzőkönyvet.

[40]        Beadványozó1 és Beadványozó2 által kérelmezett, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának - a megismétlése.

 

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[41]        A határozat a Ve. 188-199. §-ain, 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 20.

 

 

                                                                                                            

                                                                                                  Prof. Dr. Patyi András

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke