A Nemzeti Választási Bizottság
918/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 22 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2018. (IV. 14.) számú határozatát megváltoztatja, és megállapítja, hogy Budapest 4. számú országgyűlési egyéni választókerület 044. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontját azzal, hogy egyes nemzetiségi választópolgárok részére egyéni választókerületi szavazólap helyett pártlistás szavazólapot adott a szavazás alkalmával.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én kifogást nyújtott be Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB)
[2] Beadványában kifejtette, hogy Budapest 44. számú szavazókörében a szavazóköri jegyzőkönyv és az egyik bizottsági tag elmondása alapján 10 nemzetiségi választópolgár részére nem egy nemzetiségi és egy egyéni, hanem egy nemzetiségi és egy pártlistás szavazólapot adtak. Azt követően, hogy az SZSZB tagjai a hibára rájöttek, a négy nemzetiségi szavazónak már megfelelően adták ki a szavazólapokat. Előadta, hogy a jegyzőkönyvből látszik, hogy az egyéni szavazólapok közül legalább 10 hiányzik, mivel azt a tévedés miatt ki sem adták, míg a pártlistás szavazólapokból 10-el több van, mint ahány szavazásra jogosult választópolgár megjelent.
[3] Rögzítette, hogy a szavazatok megszámolásánál az előírt módon jártak el, minden pártlistától levontak 10 szavazatot és azokat az érvénytelenekhez számolták hozzá. Emiatt azonban kiugróan magas, 84 pártlistás szavazat lett érvénytelen, illetve az egyéni jelöltektől is hiányzik 10 ki nem adott szavazólap. Álláspontja szerint mindez sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a szavazóköri eredmény megsemmisítését és a szavazás megismételtetését.
[4] Az OEVB 29/2018. (IV.14.) számú határozatával a kifogást elutasította. Rögzítette, hogy Budapest 04. számú OEVK 44. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság a Ve. előírásainak megfelelően járt el a szavazatok megszámlálása során.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2018. április 17-én fellebbezést nyújtott be az OEVB határozta ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Megismételve a kifogásában írtakat előadta, hogy Budapest 04. számú OEVK 44. számú szavazóköri szavazatszámláló bizottságának a kifogásában kifejtett tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a Ve. 257. § (1a) bekezdését. Rögzítette, hogy bár az OEVB megállapítása szerint az SZSZB tagjai a Ve. szabályainak megfelelően jártak el, az általuk tanúsított magatartás, azaz, hogy több nemzetiségi választópolgár számára nemzetiségi és pártlistás szavazólapot adtak, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait és a 257. § (1a) bekezdését. Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 774/2018. számú határozatára, amely ilyen esetben megállapította a Ve. 257. § (1) bekezdésének sérelmét.
[6] Kifejtette, a kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján tényszerűen megállapítható az egyéni szavazólapok tízzel nagyobb, és a listás szavazólapok tízzel kisebb száma szavazáson részt vevők számánál. Ezek okszerűen támasztják alá, hogy a szavazatszámláló bizottság 10 választópolgárnak két egyéni szavazólapot adott át, pártlistás szavazólapot viszont nem adott át, ez pedig sértette a Ve. 257. § (1) bekezdését.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy az NVB változtassa meg az OEVB határozatát, kifogásának adjon helyt és jogkövetkezményként a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg a szavazóköri eredményt és rendelje el Budapest 04. OEVK 44. szavazókörében a választás megismétlését.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[10] A kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére hivatkozik azzal az állításával kapcsolatban, hogy Budapest 04. OEVK 44. szavazóköri SZSZB 10 nemzetiségi választópolgár részére a nemzetiségi szavazólap mellé egyéni szavazólap helyett pártlistásat adott a szavazás alkalmával. A kifogásban tehát egy konkrét jogszabálysértés szerepel a Ve.-re való hivatkozás, a szakaszszám, bekezdés és pont megjelölésével. A fellebbezés a kifogásban megjelölt jogszabálysértésen – a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján – túl hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaira, valamint a Ve. 257. § (1a) bekezdésére.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. E szerint a Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben kifogást előterjesztettek, amelyre nézve fennállt az első fokon eljárt választási bizottság döntési kötelezettsége. Bár a Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. Erre tekintettel a Bizottság nem vizsgálta a kizárólag a fellebbezésben hivatkozott, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó és az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti, a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és c) pontjainak, valamint a nemzetiségi választópolgárok szavazására vonatkozó Ve. 257. § (1a) bekezdés sérelmét.
[12] A Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. számú végzésében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú eseti döntésben foglaltakkal azonosan, akként határozta meg, hogy azt a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelményként azonosítja. Ez azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ez mindig esetről esetre vizsgálva azonosítható.
[13] A Ve. 257. § (1a) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.
[14] Az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. melléklete tartalmazza a névjegyzék mintáját. A névjegyzékben egyértelmű jelzés található azoknak a választópolgároknak az adatai mellett, akiknek egyéni választókerületi és nemzetiségi listás szavazólapot kell, hogy a szavazatszámláló bizottság átadjon.
[15] A fellebbezéshez csatolt, az egyik SZSZB tag nyilatkozatából kiderül, hogy az az SZSZB tag, aki végezte a választópolgárok azonosítását, illetve ellenőrizte, hogy szerepelek-e a szavazóköri névjegyzékben, a szavazólapokat osztó SZSZB tagnak nem jelezte, hogy az adott választópolgár az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szerepel a névjegyzékben, amely miatt részére a 257. § (1a) bekezdése szerinti szavazólapokat kell átadni.
[16] A Ve. 197. §-a szerint, ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít.
[17] A szavazatszámláló bizottság által kiállított, kézzel írt jegyzőkönyv tanúsítja, hogy az urnában lévő lebélyegzett pártlistás szavazólapok száma 10-el meghaladta a megjelent választópolgárok számát, ezért minden pártlistára leadott szavazat számából 10-10 darabot levont az SZSZB.
[18] Azt, hogy a kifogásban foglalt állítás, vagyis, hogy 10 nemzetiségi választópolgár egyéni választókerületi szavazólap helyett pártlistás szavazólapot és nemzetiségi szavazólapot kapott, alátámasztja a listás szavazóköri jegyzőkönyv adattartalma – amely szerint a szavazóként megjelentek számától 10-el több pártlistás szavazólap volt az urnában, 14 nemzetiségi választópolgár jelent meg a szavazáson, és 13 érvényes nemzetiségi szavazólap volt az urnákban–, az egyéni választókerületi képviselőválasztásról kiállított jegyzőkönyv, amely szerint az urnában a választóként megjelentek számától 12-vel kevesebb egyéni szavazólap volt. Szintén a fenti tény bekövetkeztét támasztja alá a pártlistás szavazatokból 10-10 szavazat levonásáról kiállított jegyzőkönyv és a fellebbezéshez csatolt SZSZB tag nyilatkozata az esettel kapcsolatban.
[19] Az is megállapítható a becsatolt, kézzel írt jegyzőkönyv alapján, hogy az SZSZB a többletszavazólapokkal kapcsolatban a Ve. előírásainak megfelelően járt el, alkalmazta a 197. §-ban foglaltakat és valamennyi pártlistára leadott szavazatból levont annyit, amennyivel a lebélyegzett szavazólapok száma meghaladta a szavazáson megjelent választópolgárok számát.
[20] A Ve. 43. §-a szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást és eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján bizonyítottnak találta a jogorvoslati kérelmekben foglalt állítást. Azzal kapcsolatban, hogy milyen ok vezetett a nemzetiségi választópolgárok részére a téves szavazólapok kiosztására, egy SZSZB tag nyilatkozata áll a Bizottság részére, amely szerint ennek oka elsődlegesen az SZSZB tagok közötti hiányos kommunikáció volt. Egyéb adat, amely cáfolná ezt, nem áll rendelkezésre.
[22] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a szavazás napján az SZSZB névjegyzéket kezelő és a szavazólapokat osztó tagjai közötti nem megfelelő információáramlás vezetett oda, hogy egyes nemzetiségi választópolgárok nem szavazhattak az egyéni választókerületi jelöltre. Ezzel a Bizottság álláspontja szerint Budapest 4. szám országgyűlési egyéni választókerület 044. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
[23] A Bizottság a kifogásban jelezett jogkövetkezménnyel – szavazóköri eredmény megsemmisítése és a szavazás megismételtetése – kapcsolatban megjegyzi, a választási bizottságoknak saját hatáskörükben eljárva is okszerűen kell a súlyosabb jogkövetkezményt megállapítaniuk. A szavazókörben az érvényes szavazatokból összesen 81 szavazatot vontak le a 10 tévesen kiosztott szavazólap miatt, és legfeljebb 10 választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot, vagyis az SZSZB alkalmazta a Ve. 197. §-ában foglalt szabályt. Mivel a szavazólapok többletére vonatkozóan az SZSZB a Ve.-ben foglalt előírásnak megfelelően járt el, önmagában a 81 listás szavazat Ve.-ben előírtaknak megfelelő érvénytelenítése nem elegendő indok a szavazóköri eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére. A jegyzőkönyv szerinti 81 pártlistás szavazat érvénytelenné nyilvánításának megvolt a jogi indoka, így az érvénytelen szavazatoknak a magas száma kellő magyarázatot kapott.
[24] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, 43. §-án, a 197. §-án, 231. § (4) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, 257. § (1a) bekezdésén, IM rendelet 1. melléklete, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke