A Nemzeti Választási Bizottság
91/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Váradi Barna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában –10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Akarja-e Ön, hogy Magyarország a Hágai Nemzetközi Bíróságon kérje az 1947. évi XVIII törvény által becikkelyezett párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin népnek az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel becikkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. rész 1. cikk. 1. pontjában leszögezett önrendelkezési jogát?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. augusztus 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I.
Indokolás
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező – magánszemélyként – 2017. június 28-án 15 óra 38 perckor személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Kezdeményezéshez 51 támogató választópolgár adatát csatolta, melyből 42 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésének.
[2] Szervező a fentieken túl az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására benyújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-122205/2017. számú, 2017. június 14-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] Szervező – a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett, a kezdeményezés benyújtásáról szóló – nyilatkozatában nem tizenegy számjegyből álló személyi azonosítóját, hanem hat számjegyből és kettő betűből álló szám- és betűkombinációt tüntetett fel, amely így nem felelt meg az Nsztv. 3. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva, a 2017. július 3-án kelt, 16/2017. számú Nsz. határozatával elutasított a kezdeményezést.
[4] Szervező postai úton – az Nsztv. 10. § (3) bekezdésében foglalt, ismételt benyújtásra előírt határidőn belül, 2017. július 7-én az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva ismételten benyújtotta az „Akarja-e Ön, hogy Magyarország a Hágai Nemzetközi Bíróságon kérje az 1947. évi XVIII törvény által becikkelyezett párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin népnek az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel becikkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. rész 1. cikk. 1. pontjában leszögezett önrendelkezési jogát?” kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján „Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni”.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[8] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ez a tilalom korábban a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján 2012. január 1-jét megelőzően is fennállt. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság korábban több döntésében is rámutatott, hogy olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartalmukat megváltoztatni [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat]. A Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében erősítette meg a hivatkozott alkotmánybírósági határozatokban rögzített érvelést.
[9] A hitelesítésre benyújtott kérdés a Bizottság álláspontja szerint többrétegű:
- a Párizsban 1947. február 10. napján kelt békeszerződés semmisségének kimondását kéri
- a Magyar Állam által
- a hágai Nemzetközi Bíróság előtt
- a kérdésben meghatározott jogalap (sérti a magyarok, a ruszinok és a székelyek önrendelkezési jogát) alapján indított eljárás keretében.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést tartalma alapján úgy értelmezte, hogy az annak megállapítására irányul, hogy a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés (a továbbiakban: Békeszerződés) a magyar, a székely és a ruszin népnek az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya I. rész 1. cikk. 1. pontja szerinti önrendelkezési jogát sérti. A kezdeményezés mindezt a Békeszerződés vonatkozásában, mint semmisségi okot jelöli meg. Az érvénytelenség kimondása érdekében pedig az Országgyűlést arra kívánja kötelezni, hogy rendelje el a hágai Nemzetközi Bíróság előtti eljárás megindítását. Ebben kéri tehát a választópolgárok támogatását.
[10] A kérdés fentiekben ismertetett tartalma alapján tehát az nem értelmezhető úgy, hogy a kérdés mindösszesen egy eljárás megindítására irányul. A kezdeményezésben ugyanis benne van az az eredmény is, aminek érdekében a hágai Nemzetközi Bíróság előtti eljárás megindítását kívánja, nevezetesen a Békeszerződés semmisségének megállapítása.
[11] A Nemzeti Választási Bizottságnak az Nsztv. 11. § (1) bekezdés második mondatában foglalt jogköre gyakorlásakor többek között azt kell vizsgálnia, hogy a kérdés alapján tartott népszavazás eredménye milyen közvetlen, érdemi következményekkel járhat. Amennyiben a következmények számbavétele és értékelése során arra a megállapításra jut, hogy a népszavazás eredménye az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében felsorolt valamely tiltott tárgykört érint, úgy az a népszavazási kérdés hitelesítésének akadályát képezi.
[12] A népszavazásra javasolt kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén, feltéve, hogy az „igen” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan döntés meghozatalára lenne köteles, melynek értelmében a kérdésben foglalt jogalapra hivatkozva a Magyar Államnak a Nemzetközi Bíróság ellőtt a Békeszerződés semmissé nyilvánítását kellene indítványoznia. A népszavazás alapján megindított eljárás lehetséges következménye a Békeszerződés érvénytelenségének kimondása. Ennek további egyenes következménye a Békeszerződésben foglalt kötelezettségekről való rendelkezés.
[13] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tilalomnak a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság állandó joggyakorlata alapján akkor kell érvényesülnie, ha az eredményes népszavazás nem csupán a kihirdető törvényt, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érinti. A Békeszerződés semmisségének kimondására irányuló eljárás lefolytatására való törekvés szükségképpen érinti a szerződéses kötelezettségeket.
[14] A Kúria Kvk.II.37.185/2012/2. számú végzésében, majd az ezt megerősítő, a Bizottság 12/2017. számú határozatát helybenhagyó Knk.IV.37.335/2017/5. számú végzésének indokolásában rögzítette, hogy a nemzetközi szerződés a benne fogalt jogok és kötelezettségek összessége, ebből kifolyólag azt egységnek kell tekinteni. Mindebből pedig az következik, hogy a szerződés szerinti jogok gyakorlása csak a kötelezettségekkel egységben való rendelkezés útján hozható összhangba az alaptörvényi követelménnyel.
[15] Azon túl, hogy a nemzetközi szerződést, mint egységet kell kezelni, nem hagyható figyelmen kívül az az alapvető tény sem, hogy a nemzetközi szerződés minden esetben egy állam más állam vagy államok felé való kötelezettségvállalása. A vállalt kötelezettségek betartása, vagy az azok alól való mentesülés pedig csak a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet.
[16] A Bizottság a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás lehetséges eredményének vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy annak megvalósulása, tehát a semmisség megállapítása a Békeszerződés egészéről való rendelkezést jelent. A Békeszerződés egységként, jogok és kötelezettségek összességeként való értelmezéséből pedig az következik, hogy a nemzetközi szerződés egészét érintő döntés egyben a kötelezettségekről való rendelkezés is. Az Alaptörvényben foglalt tilalom azonban kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításából.
[17] Mivel a kezdeményezés a népszavazás útján olyan cselekmény kikényszerítésére irányul, melynek folyománya lehet a Békeszerződésről, és így az abban megállapított kötelezettségekről való döntés, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A hadiállapot kinyilvánítására vonatkozó tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[18] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartotta annak vizsgálatát is, hogy a kérdésből, az annak alapján tartott népszavazás III. pontban ismertetett lehetséges eredményén túl, származhat-e további olyan, akár közvetett eredmény is, melynek megvalósulása további, az Alaptörvény 8. cikkében rögzített tiltott tárgykör sérelmét okozza. E vizsgálat lefolytatását a Kúriának a Knk.IV.37.361/2015/3. számú végzése indokolásában kifejtett érvelése is indokolttá teszi. A hivatkozott határozatában a legfőbb bírói fórum a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdés hitelesítése tárgyában meglévő hatásköre gyakorlásával összefüggésben ugyanis rögzítette, hogy a Bizottságnak az elutasítás vagy a hitelesítés indokainak megfogalmazásakor különös felelőssége van abban a tekintetben, hogy csak olyan kérdés kerüljön az aláírásgyűjtés fázisába, amely tárgyban az Alaptörvény alapján valóban lehet népszavazást tartani. A Kúria érvelése szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak figyelembe kell azt venni az elutasítás indokainak a megfogalmazásakor, hogy érdemi eljárás esetén a Kúria nem utasíthatja új eljárásra, csak helybenhagyhatja vagy megváltoztathatja a határozatát. Ezért jelentősége van annak, hogy a Bizottság kimerítsen minden lehetséges indokot a kezdeményezés hitelesítésének vizsgálatakor.
[19] A Békeszerződés preambuluma rögzíti, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársaság, Kanada, Csehszlovákia, India, Új-Zéland, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság, a Dél-afrikai Unió és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság (Szövetséges és Társult Hatalmak) és Magyarország megállapodtak abban, hogy kijelentik a hadiállapot megszűnését és ebből a célból kötik meg a Békeszerződést.
[20] A politikai rendelkezéseket rögzítő II. rész II. címének 8. cikke kimondja, hogy „a jelen Békeszerződésnek, valamint egyrészről a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársaság, Kanada, Csehszlovákia, India, Új-Zéland, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Dél-afrikai Unió, másrészről Románia közötti békeszerződésnek életbelépésével Magyarország és Románia között a hadiállapot megszűnik”.
[21] A párizsi békeszerződés életbelépéséről szóló 11800/1947. (X. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (2) bekezdése rögzíti továbbá, hogy a magyar és román békeszerződés egyidejű életbelépésével bekövetkeztek a Magyarország és Románia közötti hadiállapot megszűnéséhez a magyar békeszerződés 8. cikkében megkívánt előfeltételek, ennélfogva a hadiállapot Magyarország és Románia között 1947. évi szeptember hó 15. napján megszűnt.
[22] A népszavazási kérdés, ahogyan az már kifejtésre került, arra irányul, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság – a Magyarország által a kezdeményezésben foglalt jogalapra hivatkozással indított eljárás keretében – állapítsa meg a Békeszerződés semmisségét.
[23] A nemzetközi szerződések jogában a semmisség olyan érvénytelenségi ok, mely fennállása esetén a szerződés érvénytelensége erga omnes hatályú, vagyis nemcsak a szerződő felek, hanem a nemzetközi közösség, mint egész tagjainak irányában is fennáll. A nemzetközi szerződés érvénytelenségének lehetséges jogkövetkezménye az in integrum restitutio, azaz semmisség esetén követelhető a felek közötti viszonyokban olyan helyzet létrehozása, mely akkor állna fenn, ha a szerződés alapján semmilyen cselekményt nem hajtottak volna végre.
[24] A Békeszerződés semmissé nyilvánítása esetén az előző bekezdésben említett jogkövetkezmény alkalmazása ad absurdum elvezethet oda, hogy Magyarország fegyverszüneti állapotba kerülne a Szövetséges és Társult Hatalmakkal, illetve azok utódállamaival, valamint Romániával.
[25] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés h) pontja azonban kizárja a népszavazás tartását a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról.
[26] A Bizottság álláspontja szerint bár Szervező kérdése közvetlenül nem a hadiállapot kinyilvánításának népszavazás útján való kikényszerítésére irányul, mégis nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy amennyiben a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazást követően a Nemzetközi Bíróság a kezdeményezésben foglalt konkrét kérelmet végrehajtja, azaz kimondja a Békeszerződés semmisségét, a fentiekben kifejtett okfejtés alapján az Magyarország vonatkozásában azzal a következménnyel járhat, hogy ismételten a fegyverszüneti hadiállapotba kerül.
[27] Mivel Szervező által hitelesíteni kívánt kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazás eredményének - szélsőséges esetben – további, nem közvetlen ám valóságos, lehetséges folyományaként Magyarország ismételt hadiállapota kerülhetne, ez egyben azt is jelenti, hogy a választópolgárok a kérdésre adott válaszukkal végeredményben a hadiállapot ismételt kinyilvánításáról is döntést hoznának.
[28] Egy olyan kezdeményezésben azonban, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés h) pontja alapján tiltott tárgykörben kéri a választópolgárok támogatását, az Alaptörvényben foglalt tilalom okán nem lehet népszavazást tartani.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[29] A kezdeményezés Alaptörvénynek való megfelelésén túl a Bizottság indokoltnak tartotta annak vizsgálatát is, hogy az eleget tesz-e a népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének.
[30] A népszavazási egyértelműség törvényi definícióját Nsztv. 9. § (1) bekezdése határozza meg, az alábbiak szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”.
[31] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[32] Ahogyan az a határozat IV. pontjában is rögzítésre került, a kérdés jelen megfogalmazásában közvetlenül nem a hadiállapot kikényszerítésére irányul, ám Magyarország ismételt fegyverszüneti hadiállapotba kerülése a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás egyik lehetséges következménye, kimenetele.
[33] Jelen esetben nem csak arról van szó, hogy a kérdés alapján a választópolgároknak a nemzetközi közjog területén olyan mély, alapos ismeretekkel kellene rendelkezniük, mely általánosságban valamennyi választópolgártól nem elvárható, hanem arról is, hogy ezen ismeretek birtokában fel kellene tudniuk ismerni döntésük valamennyi lehetséges közvetlen és közvetett eredményét is, mivel ez esetben a lehetséges közvetett eredmények is alapvetően és hosszú távon határoznák meg Magyarország külpolitikai helyzetét és viszonyát a Békeszerződést kötő államokkal és Romániával.
[34] Megállapítható, hogy a kezdeményezés alapján a választópolgárok számára rejtve marad, hogy a kérdésre adott „igen” válaszuknak rendkívüli esetben egyik lehetséges folyománya lehet, hogy az ország ismételt hadiállapotba kerül. Az, hogy a kérdés ennek ismeretének hiányában kéri ki a választópolgárok véleményét, már önmagában igazolja azt, hogy arról a választópolgár nem képes felelősen állást foglalni, és nem tudja döntésének minden lehetséges következményét felmérni.
[35] Az Alkotmánybíróság által kialakított és következetesen alkalmazott joggyakorlat szerint a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség nem lehet következményeiben kiszámíthatatlan, mindez következik – az egyértelműség követelményének részét képező – előreláthatóság kritériumából [26/2007. (IV. 25.) számú és 58/2011. (VI. 30.) AB határozat, Knk.IV.37.132/2016/4. és Knk.VII.37.336/2017/3. számú kúriai végzés].
[36] A Bizottság a kérdés-egyértelműség körében értékeli tehát azt, hogy a kérdés jelenlegi megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem feltétlenül világos, hogy bár szélsőséges esetben, de döntésük azzal a súlyos jogkövetkezménnyel is járhat, hogy Magyarország hadiállapotba kerül a Békeszerződést megkötő államokkal, illetve Romániával. Minden olyan esetben, amikor a választópolgár a kérdés alapján tartandó népszavazás valamennyi lehetséges érdemi következményét nem látja át, megállapítható a választópolgári egyértelműség részét képező előreláthatósági kritérium sérelme. [Knk.IV.37.133/2016/4. számú végzés]
[37] A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos kúriai álláspont továbbá, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. (Knk.VII.37.695/2016/3.). Ugyanakkor megállapítható az egyértelműség sérelme, ha a kérdések nincsenek okszerűségi viszonyban, nem együttes megvalósulásuk éri el a népszavazási kezdeményezéssel kitűzött célt, hanem önállóan, akár ellentétes tartalommal is megválaszolhatók. A Kúria Knk.IV.37.719/2015/4. határozatában idézett 52/2001. (XI. 29.) AB határozat szerint felmerül az egyértelműség problémája, ha „a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak”.
[38] A Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést, és egymást alábontó feltételeket von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. Megállapítható, hogy a kérdésben szereplő három, egymástól elkülöníthető alanyi kör (magyarok, székelyek, ruszinok) vonatkozásában a kezdeményezés önálló döntés tárgyát képezheti. Mivel a kérdés az önrendelkezési jog sérelme tekintetében valójában három különböző alanyú részkérdést foglal magába, azok egy kérdésbe foglalásával a választópolgárnak nincs lehetősége azok között megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani. Megállapítható tehát, hogy a kérdés tartalmát tekintve három alkérdésből áll, melyek önállóan is megválaszolhatók, illetve adott esetben azokra eltérő válasz is adható, következésképpen a kezdeményezésre – jelen formájában – egyértelmű válasz nem adható.
[39] A fentieken túl a Bizottság álláspontja szerint érinti a jogalkotói egyértelműség követelményét, hogy a kérdés a jogállamiság Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt alapelvének integráns, meghatározó részét képező jogbiztonság követelményének a visszaható hatályú jogalkotás tilalmán keresztül megvalósuló sérelmét okozná az, hogy egy, az érintett nemzetközi szerződés hatályba lépéstét követően közel két évtizeddel létrejött és a magyar jogrendszerbe újabb tíz év elteltével beillesztett másik nemzetközi szerződés alapján kellene a kérdésben javasolt semmisségi eljárást megindítani és erről döntést hozni.
[40] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét sem.
VI.
[A határozat indokolásának összegzése]
[41] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) és h) pontjaiban foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VII.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[42] A határozat az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés d) és h) pontján, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 11. §-án, a Békeszerződésen, a Korm. rendelet 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. július 25.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke