A Nemzeti Választási Bizottság
88/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Hadházy Ákos Ányos magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely megtiltja Magyarország területén a nagy aktivitású nukleáris hulladék tárolását?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I.
Indokolás
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2017. június 23-án személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 25 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek mindegyike megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-122611/2017. számú, 2017. június 22-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] A Nemzeti Választási Bizottság 88/2015. számú határozatában a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezéssel tartalmilag azonos kérdés elbírálása tárgyában döntött. A magánszemély szervező által benyújtott kérdés az alábbi volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén ne működhessen a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény?”. A Bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta arra való hivatkozással, hogy az tiltott tárgykört érint, mert az ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tilalmakkal, továbbá nem felel meg a népszavazási egyértelműség követelményének sem. A Bizottság határozata jogorvoslat hiányában emelkedett jogerőre. Mivel a két kérdés között jelentős tartalmi egyezőség áll fenn, ezért a Bizottság a korábbi határozatában kimunkált érvelését jelen kérdéselbírálás kapcsán is irányadónak tekinti.
[8] Az Alaptörvény E) cikkének (2) bekezdése szerint „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja”.
[9] Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó 1957. évi Római Szerződés (a továbbiakban: EURATOM- szerződés) 52. cikk (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja szerint az ércekkel, nyersanyagokkal és különleges hasadóanyagokkal való ellátást a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elve alapján közös ellátási politika biztosítja. Ebből a célból az EURATOM-szerződésben megállapított feltételek mellett létrejön egy Ügynökség, amely többek között kizárólagos joggal rendelkezik a Közösségből, vagy azon kívülről származó urán vagy tórium tartalmú ércek, nyersanyagok, illetve különleges hasadóanyagok szállítására vonatkozó szerződések megkötésére.
[10] Az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), melyet az EURATOM-szerződés hozott létre, az 53. cikk alapján a Bizottság felügyelete alatt áll, amely irányelveket bocsát ki számára és döntései felett vétójoggal rendelkezik. Az Ügynökségnek a szállítási szerződés megkötésére vonatkozó kizárólagos joga gyakorlásakor kifejtett tényleges vagy hallgatólagos cselekedetével szemben az érintett felek a Bizottsághoz fordulhatnak.
[11] Az EURATOM-szerződés fent hivatkozott rendelkezései értelmében az Ügynökség a Közösség tagállamai által a különleges hasadóanyagok – ideértve a nukleáris hulladékot – szállítására vonatkozó szerződések megkötésében – a hasadóanyagoknak a Közösség területére történő szállításához való hozzájárulás biztosítása érdekében – részt vesz. Ha az Ügynökség a szerződés megkötéséhez nem járul hozzá, a tagállamok az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) fordulhatnak.
[12] Az Európai Unió Tanácsa az EURATOM-szerződésre tekintettel alkotta meg a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/EURATOM irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Ennek 4. cikk (1) és (2) bekezdése rögzíti, hogy a tagállamokat terheli a területükön keletkező kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a végső felelősség. A radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából valamely tagállamba vagy harmadik országba történő szállítása esetén is a radioaktív anyagokat küldő állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos és felelősségteljes végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.
[13] A (4) bekezdés pedig a fentieken túl előírja, hogy „a radioaktív hulladékot abban a tagállamban kell véglegesen elhelyezni, amelyikben az keletkezett, kivéve, ha a szállítás időpontjában az érintett tagállam és egy másik tagállam vagy egy harmadik ország között – a 2006/117/Euratom rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével – hatályba lépett olyan megállapodás, amely egyikük végleges elhelyezésre szolgáló létesítményének használatára vonatkozik” .
[14] A nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket, illetve az atomenergia alkalmazására vonatkozó jogosultságokat és kötelezettségeket az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) szabályozza. A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges kezelésével kapcsolatos hazai szabályozás összhangban van az Irányelvben foglaltakkal. Az Atv. 5/A. § (1) bekezdése alapján a kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli. Az Atv. 5/A. § (3) bekezdése szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal – a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével – hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.
[15] Az Atv. 5/A. § (4) bekezdése értelmében „a szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben meggyőződik arról, hogy a célország:
a) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek,
b) a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben meghatározott célokkal, és
c) radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények szerint irányítják.”
[16] A Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlésre olyan jogalkotási kötelezettséget róna, mely alapján meg kellene tiltania Magyarország területén a nagy aktivitású nukleáris hulladék tárolását. Egy ilyen tartalmú kötelezettségnek csak úgy lehetne eleget tenni, ha Magyarország az Európai Unió valamely tagállamával, vagy harmadik állammal megállapodást kötne arra, hogy a Magyarországon keletkezett nagy aktivitású nukleáris hulladékot az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállíthassa végleges elhelyezés céljából. E nemzetközi szerződés hatályosulása azonban az EURATOM-szerződés alapján az Ügynökség, illetve a Bizottság jóváhagyásától függ.
[17] Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésében foglalt csatlakozási klauzula kifejezi az állam hozzájárulását szuverenitásának korlátozásához, illetve felhatalmazza az ezt megvalósító nemzetközi szerződés, azaz a csatlakozási szerződés megkötéséhez. A szuverenitás korlátozását jelenti a hatáskörök közös gyakorlása, illetve átengedése. A hatáskör-transzfer azonban nem korlátlan, a csatlakozási klauzula „egyes, az Alaptörvényből eredő” hatáskörök közös gyakorlására, átengedésére ad felhatalmazást. Ebből következően a közös hatáskörgyakorlás arra terjed ki, amire az állami közhatalmi szervek az Alaptörvény alapján jogosultak.
[18] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az EURATOM-szerződésben, illetve az Irányelvben rögzített és azzal összhangban megalkotott hazai szabályozás – amely alapján a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötésével kapcsolatos hatáskörét az állam nem kizárólagosan, hanem az Ügynökség, illetve a Bizottság közreműködésével gyakorolhatja – az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskör-átengedés elvén alapul. Ha az Országgyűlés az érvényes és eredményes népszavazás alapján meghozott törvény eredményeképpen egyedül vállalna kötelezettséget egy olyan megállapodás megkötésére, amellyel kapcsolatban a hatáskört nem kizárólagosan, hanem uniós intézmény közreműködésével gyakorolja, e törvényi rendelkezés az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésében foglalt hatáskör-átengedés elvébe ütközne, hiszen a népszavazási kérdés az EURATOM-szerződés 52. és 53. cikke szerinti eljárás alkalmazhatóságát kizárja. Ennek következtében az Országgyűlés a megalkotott törvényi rendelkezés Alaptörvénybe ütközését csak az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének módosításával küszöbölhetné ki.
[19] A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a Kúria rögzítette, hogy „az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
[20] Fenti jogi érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[21] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ez a tilalom korábban a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján 2012. január 1-jét megelőzően is fennállt. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság korábban több döntésében is rámutatott, hogy olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartalmukat megváltoztatni [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat]. A Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében erősítette meg a hivatkozott alkotmánybírósági határozatokban rögzített érvelést.
[22] A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), melyet a belső jogba a 2014. évi II. törvény iktatott. A Kúria több eseti döntésében is állást foglalt már a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség terjedelmét illetően a paksi atomerőmű bővítése kapcsán (a 91/2014. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében, az 52/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében és a 29/2017. számú NVB határozatot helybenhagyó Knk.VII.37.371/2017/2. számú végzésében).
[23] A Felek közötti együttműködés tárgyát az Egyezmény 1. cikke határozza meg. Az 1. cikk 1. és 3. pontja szerint a Felek – Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya – együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, mely utóbbiba beleértendő két új (5-6. számú) blokk tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése. Ezen felül, amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, a szerződő Felek együttműködnek további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében.
[24] Az Egyezmény 1. cikk 4. pontja a használt fűtőanyag kezelés területén együttműködési kötelezettséget rögzít, miszerint: „mindkét Fél részvétele a nukleáris teret illető alkalmazások fejlesztésében, a nukleárisfűtőanyag-ellátásban, a használt fűtőanyag kezelésében (beleértve az újrafeldolgozást) és a nukleáris hulladék kezelésében, valamint a személyzet képzésében és továbbképzésében a Magyar Fél által igényelt mértékben.”
[25] Az Egyezmény 7. cikke a fűtőanyag ellátásról és a használt fűtőanyag kezeléséről szól. Ennek 2. bekezdése egyrészt szerződéskötési kötelezettséget ír elő a használt fűtőelem-kazetták kezelése tárgyában, másrészt rögzíti, hogy a használt fűtőelem-kazettákat, vagy reprocesszálás esetén a nukleáris hulladékot az Oroszországi Föderáció területén tárolják ugyanannyi időn keresztül, amely időtartamot a 7. cikk 1. bekezdésében említett megállapodás előír a nukleáris fűtőanyag ellátásra. Ezt követően azonban a használt fűtőelem-kazettákat, illetve a nukleáris hulladékot vissza kell szállítani Magyarországra.
[26] Figyelemmel az Egyezmény 7. cikk 2. bekezdésében foglalt kötelezettségre, a Bizottság megállapítja, hogy a népszavazás eredményeként megalkotandó, a nagy aktivitású nukleáris hulladék magyarországi tárolását megtiltó törvényi rendelkezés ellenétes lenne az Egyezményben foglalt azon kötelezettséggel, amely szerint a nukleáris hulladékot az Oroszországi Föderáció területén történő átmeneti tárolás után vissza kell szállítani Magyarországra.
[27] Megállapítható, hogy a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezés közvetlen összefüggést mutat az Egyezmény 7. cikk 2. bekezdésében foglalt kötelezettséggel, hiszen a népszavazás eredményét kizárólag az Egyezmény módosításával vagy felmondásával lehetne végrehajtani. Az Alaptörvényben foglalt tilalom azonban kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a már hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításából, ezért a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, így az ezen okból sem bocsátható népszavazásra.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[28] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[29] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”.
[30] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[31] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[32] Az Egyezmény 7. cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország köteles a kiégett fűtőelemeket az Oroszország területén történő átmeneti tárolást követően területére visszaszállítani. Magyarországon még nincs a nagy aktivitású nukleáris hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat azonban előírja a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek, hogy gondoskodjon a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítéséről, működtetéséről, őrzéséről és lezárásáról.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás eredményeképpen meghozandó törvényi rendelkezés – amelynek értelmében a nagy aktivitású nukleáris hulladékot tilos lenne Magyarországon tárolni – betarthatósága olyan külső körülményektől függene, amelyekre a magyar államnak nincs befolyása. Az Országgyűlés olyan megállapodás megkötésére lenne köteles, amely alapján a célország a Magyarországon keletkezett nukleáris hulladék tárolását vállalja. Egyrészt a magyar állam nem vállalhat kötelezettséget arra, hogy ilyen megállapodást kössön, tekintettel arra, hogy egy megállapodás megkötése nem kizárólagosan az egyik fél akaratán múlik, jelen esetben ez Magyarország és a célország együttes hatáskörébe tartozik. Másrészt a megállapodás hatályosulása a vonatkozó jogi szabályozás értelmében függ az Ügynökség, illetve a Bizottság közvetlen hozzájárulásától.
[34] A kérdés továbbá azért sem felel meg a népszavazási egyértelműség követelményének, mert az többféle értelmezési lehetőséget is felvet. Az egyik lehetséges értelmezés, hogy annak célja a nagy aktivitású hulladék Magyarországon történő átmeneti tárolásának megtiltása, míg a másik érzelmezés szerint a végleges elhelyezés megtiltása.
[35] Az Atv. az átmeneti tárolás és a végleges elhelyezés fogalmakat definiálja. Az átmeneti tárolás – a 2. § 40. pontja szerint – a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt átmeneti tárolását jelenti az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy – később meghozandó döntés alapján – későbbi végleges elhelyezés céljából. Ezzel szemben a végleges elhelyezés alatt – ugyanezen szakasz 44. pontja szerint – a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezését kell érteni.
[36] A népszavazásra javasolt kérdésben használt „tárolását” kifejezés az Atv. fogalomrendszere alapján az átmeneti tárolásnak feleltethető meg, mivel azonban nincs előtte a tárolás időtartamát kifejező „átmeneti” jelző, megfejthetetlenné teszi a szó egyértelmű jelentéstartalmát.
[37] Az, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy Szervező a nagy aktivitású nukleáris hulladék Magyarországon való átmeneti tárolását vagy végső elhelyezését kívánja megtiltani, olyan fokú tartalmi bizonytalanságot jelent, mely alapján nemcsak a választópolgár nem tudja egyértelműen meghatározni döntésének tényleges tartalmát és következményeit, hanem a jogalkotó számára sem lenne világos, hogy az érvényes és eredményes népszavazás milyen tartalmú kötelezettséget ró rá. Mindennek azért van jelentősége, mert a népszavazás, mint a népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja megvalósulása esetén a képviseleti hatalomgyakorlás fölé kerül, mely által az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül. Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától számított három évig kötelező és az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.
[38] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét sem.
VI.
[A határozat indokolásának összegzése]
[39] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjaiban foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VII.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[40] A határozat az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén, a 8. cikk (2) bekezdésén, a (3) bekezdés a) és d) pontján, az EURATOM-szerződés 52. és 53. cikkén, az Irányelv 4. cikkén, az Egyezmény 7. cikkén, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 11. §-án, az Atv. 2. § 40. pontján és 44. pontján, az 5/A. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. július 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke