A Nemzeti Választási Bizottság
828/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Z. N. (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 76/02.OEVB/2018/IV.14. számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 10-én, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértése miatt. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a kifogást hatáskör és illetékesség hiányában áttette a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) elbírálásra.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, 2018. április 8-án, mivel szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben, pártlista helyett csak örmény nemzetiségi listára szavazhatott [Ve. 257. § (1a) bekezdés], annak ellenére, hogy korábban nem kérte nemzetiséghez tartozása bejegyzését a központi névjegyzékbe [Ve. 85. § (1) bekezdés]. Sérelmezte továbbá, hogy nem volt lehetősége azonnali jogorvoslattal élni a rá vonatkozó adatokat tartalmazó névjegyzék adattartalmának azonnali hatályú helyesbítése érdekében. Ezt követően kifejtette, hogy „2014-ben a nemzetiségi önkormányzati választásokra tekintettel kérte nemzetiségi névjegyzékbe vételét, de nem kérte, hogy ennek hatálya az országgyűlési képviselők választására kiterjedjen”.
[3] Előadta továbbá, hogy esetében sérült az önkéntesség és a választás tisztasága megóvásának alapelve is, mivel egyrészről megakadályozták abban, hogy a választáson szándékának megfelelően vehessen részt, másrészről a személyes adataival való visszaélés következtében korlátozták választójoga gyakorlásában is. Jogi érvelésében hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésére, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. § (1) bekezdésére, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakra.
[4] Fentiek alapján kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja alapján állapítsa meg, hogy a nemzetiséghez tartozásának névjegyzékbe történő bejegyzése erre irányuló kérelme nélkül történt melynek következtében az, hogy nem pártlistára, hanem kizárólag nemzetiségi listára szavazhatott sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alapelveket, valamint ellentétes az Alaptörvényben és az Egyezményben garantált jogokkal is.
[5] Az OEVB 76/02.OEVB/2018/IV.14. számú határozatában a kifogást elutasította. Határozata indokolása szerint Beadványozó az országgyűlési választásokon a szavazóköri névjegyzékben erre irányuló kérelme alapján az örmény nemzetiséghez tartozóként szerepelt, a szavazatszámláló bizottságnak a névjegyzék módosítására a Ve. 107. § (3) bekezdésére tekintettel jogszabályi felhatalmazása nincs. Ezért jogszerűen járt el a bizottság, amikor a központi névjegyzék adattartalmát érintő módisítás iránti kérelmet elutasította és csak a központi névjegyzékben feltüntetett adatok szerinti szavazást engedte.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. április 16-án 22 óra 05 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozta ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Fellebbezésében megismételte és fenntartotta a kifogásban foglaltakat, majd hozzátette, hogy az OEVB tévesen állapította meg, hogy a nemzetiségi névjegyzékbe való felvételét maga kérte, oda akarata ellenére regisztrálták.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy az Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az OEVB határozatát változtassa meg és a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a nemzetiséghez tartozásának névjegyzékbe történő bejegyzése erre irányuló kérelme nélkül történt melynek következtében az, hogy nem pártlistára, hanem kizárólag nemzetiségi listára szavazhatott sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alapelveket, valamint ellentétes az Alaptörvényben és az Egyezményben garantált jogokkal is.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 85. § (1) bekezdés a) pontja alapján a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérheti nemzetiséghez tartozásának bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.
[11] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 115. § (1) és (2) bekezdése alapján azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére történő értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. A Ve. 248. §-a szerint az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben. A csatolt iratok alapján Beadványozó részére megküldött értesítő az alábbi tájékoztatást is tartalmazta: „Ön a központi névjegyzék adatai szerint az országgyűlési választásokra az örmény nemzetiséghez tartozó választópolgárként kérte névjegyzékbe vételét”.
[13] A Ve. 256. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi, az országos pártlistás és - nemzetiségenként - a nemzetiségi listás szavazásra. A Ve. 257. § (1a) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át. A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó központi névjegyzékben szereplő adatainak megismerése érdekében megkereste a Nemzeti Választási Irodát, melynek tájékoztatása alapján Beadványozó jelenleg is örmény nemzetiségű választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben. Ezért 2018. április 8-án, a Budapest 02. számú országgyűlési egyéni választókerület 015. számú szavazókörének szavazatszámláló bizottsága helyesen járt el, mikor egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át Beadványozónak.
[14] A Bizottság megítélése szerint Beadványozónak azon állítása, mely szerint „nem kérte nemzetiséghez tartozása bejegyzését” és „tudomása nélkül tartalmaz rá vonatkozóan adatokat a névjegyzék” olyan valótlan állítás, melyek alátámasztására nem csatolt bizonyítékot, ellenben Beadványozó mind a kifogásában, mind a fellebbezésében úgy nyilatkozott, hogy „2014-ben kérte nemzetiségi névjegyzékbe vételét”. A Bizottság utal arra a körülményre, hogy a Ve. 85. §-a alapján a nemzetiséghez tartozás kizárólag választópolgári kérelemre jegyezhető be és törölhető a központi névjegyzékből és annak terjedelmét nem lehet megszorítóan „kizárólag a nemzetiségi önkormányzati választásokra vonatkozóan” kérelmezni.
[15] A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Ve. 249. § (1) bekezdése alapján Beadványozó legkésőbb a szavazást megelőző második napon kérhette volna, hogy az örmény nemzetiséghez tartozását a választási iroda törölje a központi névjegyzékből, vagy a választási iroda úgy módosítsa adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére ne terjedjen ki, ilyen kérelmet azonban Beadványozó nem terjesztett elő. Ugyanakkor a Bizottság rámutatott arra is, hogy a névjegyzéki kérelmek a választásoktól függetlenül, folyamatosan benyújthatók (online, személyesen vagy levélben), így Beadványozó bármikor kérheti nemzetiségi hovatartozásának törlését, és az országgyűlési választásra vonatkozó nyilatkozatát is bármikor módosíthatja.
[16] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB a rendelkezésére álló adatok alapján helytállóan állapította meg a tényállást és abból helyes következtetésre jutott a 76/02.OEVB/2018/IV.14. számú határozatában, ezért a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 43. §-án, a 85. §-án, a 86. §-án, a 95. §-án, a 115. §-án, a 218. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a 248. §-án, a 249. § (1) bekezdésén, a 256. § (1) bekezdésén, a 257. § (1a) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke