A Nemzeti Választási Bizottság
787/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Kétfarkú Kutya Párt [1115 Budapest, Thallóczy Lajos utca 26. mfszt. 1., képviseli: Kovács Gergely (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 8 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 44/02.OEVB/2018.IV.14. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én 10 óra 9 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és 211. §-a alapján.
[2] Beadványában kifejtette, hogy Biatorbágy 002. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán ahttp://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M14/T011/szkjkv_002.html internetes oldal szerinti eredmény született. Az oldalon található jegyzőkönyvi adatok szerint listás szavazólapból a megjelent választópolgárok számánál 24-gyel több volt az urnában. Ez a szám álláspontja szerint „nagyságrendileg közelít a nemzetiségi szavazólapok kiadott és urában lévő 32-es számához”. Egyéni szavazólapokból továbbá 25-tel kevesebb volt az urnában, mint a megjelent választópolgárok száma.
[3] Megítélése szerint a jegyzőkönyvi adatok azt bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság 24 fő a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett és szavazáson megjelent választópolgárok számára nem egyéni és nemzetiségi listás szavazólapot adott, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott ki.
[4] A szavazatszámláló bizottság álláspontja szerint ezzel megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését. Véleménye szerint a jogszabálysértés a leadott érdemi részét érinti, a választás szavazóköri eredményére érdemben kihatott, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni.
[5] Az OEVB 65/2018. (IV.12.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat követően, bizonyítottság hiánya miatt elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 14-én 22 óra 8 perckor, elektronikus úton nyújtott be fellebbezést. Ebben hivatkozott arra, hogy az OEVB határozatában szereplő „állampolgári bejelentés” fogalmát a Ve. nem ismeri, a hasonló jogsértések esetén a kifogás előterjesztését teszi lehetővé. Álláspontja szerint kifogás nyilvánvalóan érkezett a jogszabálysértés miatt, tekintettel arra, hogy éppen ezt bírálta és utasította el határozatában az OEVB.
[7] Véleménye szerint a bizonyíték alapján tényként állapítható meg, hogy a kérdéses szavazókörben a megjelent választópolgárok számához képest 24-gyel több pártlistás szavazólap volt az urnában. Ez a szám véleménye szerint nagyságrendileg közelít a nemzetiségi szavazólapok kiadott és urnában lévő „32-es számához”. Előadása szerint egyéni szavazólapból 25-tel kevesebb volt az urnában megtalálható, mint a megjelent választópolgárok száma. Véleménye szerint a jegyzőkönyvi adatok okszerűen bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság huszonnégy nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett, választáson megjelent választópolgár számára nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott ki, megsértve ezzel a Ve. 257. § (1a) bekezdését.
[8] A jogsértés megítélése szerint érdemben kihatott a szavazóként megjelent, pártlistás szavazat leadására jogosult 727 választó több mint egynegyede önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét.
[9] Kéri ezért az OEVB döntésének megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a szavazóköri eredmény megsemmisítését és a szavazás megismételtetését.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[11] A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
[12] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[13] Beadványozó által hivatkozott internetes link a választások tájékoztató adatait tartalmazó oldalra mutat. Ennek tartalma azonban a jegyzőkönyvek ellenőrzése és a tájékoztató rendszerbe esetleg hibásan bevitt adatok javítása miatt folyamatosan változhat. Beadványozó a bizonyítékként megjelölt jegyzőkönyvet nem teljes körben ismerteti, időpontot nem jelöl meg az adatállapotra, azt változatlan tartalomként kezeli.
[14] A központi tájékoztató rendszer működtetése azonban nem az OEVB vagy a mellette működő OEVI feladata, és a bizonyíték konkrétságát alátámasztó további bizonyításra, az ezt igazoló hivatalos megkeresésekre az OEVB nem kötelezhető a sommás eljárásban.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB tévesen járt el, amikor Beadványozó kifogását érdemben vizsgálta, tekintettel arra, hogy a fent megjelölt követelmény alapján bizonyítékként az vehető mérlegelés alá, amely kifejezetten a megjelölt jogsértés megtörténtét támasztja alá. Beadványozó kifogásában a választások hivatalos internetes oldalára mutató „linkkel” kizárólag a kifogásban megjelölt szavazóköri eredményre tudott volna utalni. A Ve. 197. §-a értelmében, „ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít”, függetlenül attól, hogy azon van-e érvényes szavazat.
[17] A szavazóköri jegyzőkönyv a fenti eredmény-megállapítási szabálynak megfelelő, önmagában vizsgálva következetes, és csak jogorvoslati kérelemben megjelölt számszaki eltérések létezésére bizonyíték. Az ezzel összefüggésben megjelölt jogszabálysértéssel nem áll szükségszerű oksági összefüggésben, hiszen az Beadványozó által megjelölttől eltérő körülmények miatt is előállhatott, (szavazólapok elvitele a szavazókörből, téves jegyzőkönyvi rögzítés, stb.).
[18] A Bizottság megítélése szerint Beadványozónak kifejezetten a megjelölt jogsértéshez (két típusú listás szavazólap átadása, egyéni választókerületi szavazólap átadásának elmaradása) kellet volna bizonyítékot csatolni, mint pl. szavazatszámláló bizottság tagjának vagy választópolgárnak ilyen tárgyú nyilatkozata, amelynek hitelességét támaszthatná alá a hivatkozott jegyzőkönyv.
[19] A fentiek alapján az érdemi vizsgálathoz Beadványozónak nem a számszaki eltérésre, hanem arra kellett volna bizonyítékot szolgáltatnia, hogy az eltérés Ve. 257. § (1a) bekezdésén alapul.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogás tartalma szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntését is támadja. Ugyanakkor ilyen kifogás azért sem bírálható el érdemben, mert a Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[21] Ennek figyelmen kívül hagyása ugyanis arra vezetne, hogy a szavazóköri eredménnyel és az egyéni vagy a listás választás eredményével szemben párhuzamos jogorvoslati út nyílna.
[22] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 43. §-án, 197. §-án, a 212. § (2) bekezdés (b) pontján, a 215. § c) pontján, 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke