A Nemzeti Választási Bizottság
782/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. B. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 61/2018. (04. 14.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én két kifogást nyújtott be elektronikus úton a Baranya Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjának, valamint a 203. § (1) bekezdésének megsértése miatt.
[2] Beadványában előadta, hogy Pécs 013. és 083. számú szavazóköreiben a szavazatszámláló bizottságok egy-egy tagjának „elmondása szerint” a szavazóhelyiségek lezárását és a szavazatok megszámolását követően a jegyzőkönyvvezetők elkészítették a szavazóköri jegyzőkönyveket, amelyeket azonban ceruzával töltöttek ki, ezt követően telefonon beszéltek a Választási Irodával és csak ezt követően írták át az adatokat tollal. A szavazatszámláló bizottság tagjainak pedig meg kellett várniuk, amíg a Választási Iroda „jóváhagyja” a jegyzőkönyveket” csak ezt követően írhatták alá azokat. Beadványozó előadta továbbá, hogy a szavazatszámláló bizottságnál keletkezett összes iratot a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető vitte el a Választási Irodába, a bizottság többi tagjának pedig meg kellett várnia, hogy az Iroda visszaigazolja az iratok „befogadását”.”. Az általa elmondottak alátámasztására csatolta a két megjelölt szavazatszámláló bizottság egy-egy tagjának nyilatkozatát.
[3] Beadványozó kifejtette, hogy álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyveit senkinek nem kell jóváhagynia, a jegyzőkönyvvezető pedig nem közölhet adatot mindaddig, amíg a jegyzőkönyv nem készül el és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai nem írják alá, továbbá nem felelt meg az az eljárás a jogszabályban foglaltaknak, amikor az iratokat csak a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető vitte el a Választási Irodához és a szavazatszámláló bizottság tagjai nem lehettek jelen az informatikai rendszerbe történő feltöltésüknél sem.
[4] Fentiek alapján kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértések tényét.
[5] Az OEVB 61/2018. (04. 14.) számú határozatában a kifogásokat elutasította. Határozata indokolása szerint az OEVB 1. számú jegyzőkönyvbe foglalt döntésével az ügyeket a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján együttes vizsgálat és elbírálás véget egyesítette. Az OEVB a Ve. 202. §-a és az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I.3.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (1) bekezdés g) pontja alapján megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottság döntései alapján ceruzával kiállított jegyzőkönyv adattartalmának nyomban a helyi választási irodához történő továbbítása, majd az adattartalom számszaki ellenőrzése, a helyi választási iroda által történő rögzítése, visszajelzése és ezen jelzést követően a jegyzőkönyv azonnali, tollal történő kitöltése nem valósítja meg Beadványozó által jelzett alapelvek sérelmét, ugyanis ez az eljárás a hibázási lehetőségek kiszűrését, minimálisra csökkentését szolgálja, így az semmiképpen sem értékelhető jogszabálysértésként. Megállapította továbbá, hogy a választási iratoknak a jegyzőkönyvvezető és a szavazatszámláló bizottság elnöke által a választási irodához történő beszállítása nem ellentétes a Ve. 203. § (1) bekezdésével, mivel bármely szavazatszámláló bizottsági tag nyomon követhette volna az átadás-átvétel és az adatrögzítés folyamatát, ám ilyen jellegű kérésre, jelzésre a kifogással érintett szavazatszámláló bizottságban nem került sor.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. április 16-án 23 óra 19 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozta ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Fellebbezésében megismételte a kifogásban foglaltakat, majd hozzátette, hogy a kifogásban kifejtett álláspontját fenntartja.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy az Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 61/2018. (04. 14.) számú határozatát változtassa meg, a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg a szavazást.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[10] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. E törvényi feltételeknek beadványozó kifogása megfelelt.
[11] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásban - egyezően az OEVB határozatában foglaltakkal - először azt vizsgálta, hogy a jegyzőkönyvek ceruzával, majd tollal való kitöltése, illetve a jegyzőkönyvek adattartalmának a választási irodához történő előzetes – telefonon történő – továbbítása ellentétes-e a Ve. vagy a választásra irányadó egyéb jogszabály rendelkezéseivel. Másodlagosan azt kellett vizsgálnia, hogy a jegyzőkönyveknek a szavazatszámláló bizottság elnök és a jegyzőkönyvvezető által a helyi választási irodához történő szállítása megfelelt-e a Ve. 203. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Bizottság egyetértett az OEVB azon megállapításával miszerint a Rendelet a választásra irányadó jogszabálynak minősül, így annak rendelkezései irányadóak jelen ügy elbírálása során.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 202. § (1)-(3) bekezdése alapján a szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát - a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.
[14] A Bizottság álláspontja szerint a Ve 202. §-ában foglaltak nem szabályozzák azt, hogy milyen módon kell a szavazóköri jegyzőkönyvet előkészíteni, tehát nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a jegyzőkönyvet előzetesen ceruzával töltse ki a jegyzőkönyvvezető. Ugyanakkor egyértelműen rögzíti a törvény, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a jegyzőkönyvvezetőnek késlekedés nélkül továbbítania kell a helyi választási iroda felé az informatikai rendszerben való rögzítés céljából. Az adattovábbítás módját szintén nem szabályozza a Ve., ugyanakkor a Rendelet 10. § (1) bekezdés g) pontja úgy rendelkezik, hogy a „szavazóköri jegyzőkönyv kiállítását követően annak adattartalmát - a HVI vezetőjének utasítása szerint - telefonon, elektronikus levélben vagy telefaxon azonnal továbbítja a HVI-hez”.
[15] A Bizottság megegyezően az OEVB határozatában foglaltakkal indokoltnak találta a Rendelet 10. § (3) bekezdés bd) pontjában foglaltak kiemelését is, mely alapján „a szavazóköri jegyzőkönyv (1) bekezdés g) pontja szerint beérkező adatait, amennyiben adathiány van a szavazóköri jegyzőkönyvben, vagy az adatrögzítés során az informatikai rendszer összefüggés-hibát vagy egyéb hibát jelzett, a HVI vezetője a jegyzőkönyvvezető útján azonnal tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságot a jegyzőkönyv javítása érdekében”.
[16] Fentiekre tekintettel a Bizottság álláspontja szerint az OEVB a rendelkezésére álló adatok alapján helytállóan állapította meg, hogy a jegyzőkönyvvezető szavazásnapi tevékenysége semmiképpen sem értékelhető jogszabálysértésként. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kifogáshoz mellékelt nyilatkozatokat adó szavazatszámláló bizottsági tagok a Pécs 013. és 083. számú szavazókör jegyzőkönyveit egyaránt aláírták, így jóváhagyták annak tartalmát.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság kifejtette továbbá, hogy a Ve. 203. § (1) bekezdésére egyértelmű törvényi rendelkezést fogalmaz meg, amely értelmében a „szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti”. A Ve. azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a „szavazatszámláló bizottság” fogalmi körébe tartozó személyekre vonatkozóan megszorító vagy kiterjesztő értelmezést lehetővé tenne, mivel a szavazatszámláló bizottság azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező megbízott és választott tagokból áll. Ezért a szavazatszámláló bizottság minden tagja jogosult arra, hogy részt vegyen a jegyzőkönyvek szállításában. Beadványozó kifogásához nem csatolt arra utaló bizonyítékot, hogy ezt részükre 2018. április 8-án bárki megtiltotta vagy megakadályozta volna a megjelölt szavazókörökben. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a bevett gyakorlat szerint a szavazóköri jegyzőkönyveket a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető szállítja a helyi választási irodához adategyeztetés és adatrögzítés céljából, ennek megtörténtéig az esetleges javítás elősegítése érdekében indokolt lehet a szavazatszámláló bizottság tagjainak egy meghatározott helyiségben maradniuk, amely – ha nem mennek be a helyi választási irodába – általában a kijelölt szavazókör.
[18] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint, a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult, melyet Beadványozó csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés b) és c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés b) és c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazását mellőzte.
[20] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Rendelet 10. § (1) bekezdés g) pontján és (3) bekezdés bd) pontján, a Ve. 43. §-án, a 202. §-án, 203. § (1) bekezdésén, a 208. §-án, a 218. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke