764/2018. NVB határozat - a S. T. A. által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

764/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a S. T. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

1.  Beadványozó 2018. április 11-én 13 óra 40 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208-209. §-ában foglaltak alapján.
2.  Álláspontja szerint az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személyek az ún. fiktív bejelentkezéseikkel, valamint a külföldön élő magyar állampolgársággal is rendelkező személyek szavazói névjegyzékbe történő felvétele sérti a Ve. irányadó rendelkezéseit Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye legkevesebb 64 településén – így többek között Csengersimán is – illetve az ország egyéb választókerületeiben. Erre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság Csengersima Polgármesterét és a helyi népesség-nyilvántartásért felelős személyeket tanúként hallgassa ki, valamint a településre 2017.01.01. - 2018.04.07. közötti időszakban bejelentkezett személyek adatait szerezze be, azokat érvénytelenítse, és a választásokat ismételje meg.
3. Ezt követően Beadványozó média-jogorvoslattal kívánt élni az „M1-M2-Duna Tv híradója és egyéb véleményformáló műsorszámai ellen” a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a választási esélyegyenlőség sérelme miatt. Kifogását a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ának, a Ve. 151. § (1) bekezdésének és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és f) pontjának sérelmére alapozta. A jogsértést a választásokkal kapcsolatban közölt negatív tartalmú és ezzel ellentétes véleményeknek teret nem adó, az ellenzéki pártok választási esélyeit csökkentő műsorszámokban vélte felfedezni, konkrét műsorszámra történő hivatkozás vagy annak megjelölése nélkül. Kérte kifogásának a Ve. 214-220. §-ai szerinti elbírálását.
4. Ezt követően kifogásában az esélyegyenlőség sérelmére hívta fel a figyelmet t - a Párizsi Chartában foglalat elszámoltathatóság megjelölésével - az EBESZ jelentésben foglaltak alapján, így a kampányfinanszírozás, a fenyegető stílusú kampány és a „töredékszavazatok győztesre történő ruházása” kapcsán.
5. A Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjának, a választási eljárás nyilvánosságának sérelmét a Nemzeti Választási Iroda központi informatikai rendszereinek választásnapi leállásában jelölte meg, amely kapcsán indítványozta az NVI elnökének és az Iroda informatikusainak tanúként történő meghallgatását.
6. Összegző álláspontja szerint a 2018. április 8-i országgyűlési választások olyan mértékben és nyilvánvalóan jogszabály ellenesen zajlottak, hogy szükséges a választás megismétlése. Az általa elmondottak alátámasztására bizonyítékként az EBESZ választásokkal kapcsolatosan megfogalmazott „vélemény kivonatát” csatolta.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
2. A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
3. A Ve. 212. § (2) bekezdése a kifogás kötelező tartalmi elemeit rögzíti, amelyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele. A kifogás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

a) a jogszabálysértés megjelölése,

b) a jogszabálysértés bizonyítékai,

c) a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címe,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.

1. A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló adtok alapján megállapítja, hogy Beadványozó kifogásra négy részre osztható, melyeket indokolt külön-külön vizsgálni. Első része – amely a fiktív bejelentkezésekkel kapcsolatosan hivatkozik a Ve. alapelvi sérelmére – nem több mint egy állítás, olyan vélelem, amely konkrét tárgyi bizonyíték, valamint a jogsértés konkrét helyének és idejének megjelölése, területi kiterjedtség megjelölése hiányában érdemben nem vizsgálható.
3. A Kifogás második része - mely média-jogorvoslatként lenne értékelhető - nem tartalmazza a Ve. 151. § (2) bekezdésében előírt törvényi követelményt, a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszám vagy médiatartalom megjelölését. Beadványozó általánosságban jelöli meg az „M1-M2-Duna Tv híradóját és egyéb véleményformáló műsorszámait” mely ebben a formában a Bizottság által nem értékelhető.
4. A Beadvány harmadik része az EBESZ jelentésben foglaltak kapcsán általánosságban felmerült tényállítások, a kérelem azonban ebben az esetben a konkrét jogszabályi sérelem megjelölését mellőzi. A kifogás negyedik része, mely a Nemzeti Választási Iroda honlapjának leállását sérelmezi, szintén nem tartalmazza a jogsérelem bizonyítékait
5. A Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria állandó gyakorlata szerint a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. Ezen túl a jogszabályi hivatkozáshoz társítani kell a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást is, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy miben áll a jogsértés mibenléte
6. A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
7. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeket – jogszabálysértés megjelölése, a jogszabálysértés bizonyítékait –, ezért a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 151. §-án, a 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, 214. § (1) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 14.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke