A Nemzeti Választási Bizottság
734/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a N. Á. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Vas Megye 01. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 36/2018. (IV. 8.) határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – hagyja helyben.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 7. napján 18 óra 50 perckor kifogást nyújtott be Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a Szombathelyi 7 Nap című sajtótermék 2018. április 7-i számának 3. oldalán „Az a tét, hogy megmarad az ország függetlensége” címmel megjelent cikk kapcsán.
[2] Álláspontja szerint a cikk és a lapszám sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Előadja, hogy a Ve. 141. §-a alapján választási kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[3] Előadása szerint a cikk kimeríti ezt a fogalmat, a nyilatkozó személye, a cikk címe, valamint tartalma a FIDESZ-KDNP kampányát segíti. A hivatkozott választási alapelvek sérelmét még inkább jelenti, hogy a lapszámban semelyik más ellenzéki párt politikusa nem került megszólaltatásra.
[4] Kéri az alapelvek sérelme megállapítása mellett a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint a médiaszolgáltató kötelezését a határozat rendelkező részének közzétételére. kéri továbbá bírság kiszabásának megfontolását.
[5] Az OEVB 36/2018. (IV. 8.) határozatával a kifogást elutasította. Indokolásában kifejtette, a Kúria több – hasonló tárgyban hozott – végzésének indokolásában is kimondta, hogy a kifogást tevő saját adatai – önmagukban – nem alkalmasak az esélyegyenlőség alapelve megsértésének bizonyítására. A Kúria több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban összességükben kell vizsgálni. A kifogás benyújtója csupán egy lapszámot csatolt be bizonyítékként a bizottsághoz. Megállapítja, sem arra vonatkozóan nem nyújtott be bizonyítékot, hogy a lap a kampány időszakában a többi számában is hasonló magatartást tanúsított volna, sem arra, hogy a kifogás benyújtója vagy más politikai szereplő kérte volna a laptól álláspontjának közlését, és annak a lap nem tett eleget.
[6] Indokolása szerint választási bizottság hivatalból bizonyítási eljárást nem folytathat le jogorvoslat eljárásban, kizárólag a kérelmező által előtárt bizonyítékokat értékelheti. A törvénysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékokat a kérelmezőnek kell szolgáltatni. Tekintettel arra, hogy a kifogás benyújtója kizárólag egy újságcikket, és egy lapszámot terjesztett elő, a beadvány elutasításáról döntött.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2018. április 10-én 8 óra 25 perckor nyújtott be fellebbezést az OEVB döntése ellen annak téves mérlegelésére hivatkozva.
[8] Beadványozó szerint a bizonyítékként csatolt cikk tartalma és a nyilatkozó személye egyértelműen kampánytevékenységnek minősül, a FIDESZ-KDNP kampányát segíti, egyben sérti a Ve. kifogásában megjelölt alapelveit. Az OEVB által meghatározott feltétel, a meghatározott tartalmú műsorszámoknak az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében való vizsgálata a valóságtól teljesen idegen. „A kérdéses cikk ugyanis 2018. Április 07-en, az országgyűlési választások napján került nyilvánosságra.” Így szerinte választási eljárás sommás jellege és a rövid határidők miatt az OEVB által megjelöltekre nincs lehetőség.
[9] Meggyőződése szerint a csatolt cikk konkrét bizonyíték, amely a Ve. szabályaival összhangban alkalmas a jogszabálysértés megállapításaira. Megjelöli továbbá Budapest 10. sz. OEVB 51/2018. (IV. 8.) határozatát, amely megállapította kifogásának helyt adva a Vas Népe regionális lap jogsértését.
[10] Kéri mindezért a kifogásában foglalt kérelmeknek megfelelő döntést.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján lefolytatható jogorvoslati eljáráshoz elegendően jelölte meg a bizonyítékként a „Szombathelyi7Nap” sajtótermék 2018. április 7-ei számát, és abban a sérelmezett cikket.
[13] A nyomtatott sajtótermékek vizsgálatával kapcsolatban a Bizottság idézi a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számon hozott végzését: „A kifogás tárgya egy konkrét sajtótermék, annak egy meghatározott száma volt, az abban szereplő tartalmat kellett a kifogás elbírálása körében vizsgálat alá vonni. Egy adott lapszám tartalmával szemben támasztott kifogás esetén nincs jogszabályi alapja annak, hogy a lapfolyamot az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében vizsgálják (…)”.
[14] Mindezek alapján nem helytálló az OEVB indokolása sem, amely a vizsgálható lapfolyam és a további bizonyítékok hiányában utasította el a kifogást.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a sérelmezett sajtótermékkel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. A sajtótermék a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisából egyértelműen nem azonosítható, saját impresszuma alapján kiadásáért a Pannon7 Média Lapkiadó Kft. felel, amelynek egyetlen tagja egy magánszemély.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozata felülvizsgálatának eljárásában irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 2014. április 8-án, a Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatát (a továbbiakban: ABh.), melyben az AB az írott sajtó esetében a sajtószabadság korlátozásának szabályait értelmezte.
[17] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók, azaz a televíziók, rádiók esetében az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478.]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az AB szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.
[18] Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság az AB és a Kúria fentiekben hivatkozott jogértelmezése alapján megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, ezekkel a nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen, mindez pedig azt jelenti, hogy nem támogathatják, és nem diszkriminálhatják a választási, illetve népszavazási eljárás résztvevőit.
[20] A kifogással érintett időszaki sajtótermék, a „Szombathelyi7Nap” nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék, ahhoz Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzatoknak sem tulajdonjogi, sem tartalmi, szerkesztési viszonylatban nincs kapcsolódása, így annak tájékoztatásával szemben a kampányidőszakban is a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie. Ezt a gyakorlatot a Ve. követelményei csak nagyon szűk körben, az emberi méltóságot jelentősen sértő megnyilvánulásokkal kapcsolatban korlátozhatják.
[21] A kifogásban sérelmezett cikk részben a bevándorlás témakörével foglalkozik, részben nyíltan felhív jelölő szervezet támogatására, ugyanakkor az emberi méltóságot sértő kijelentést senkivel kapcsolatban nem tesz, ezért tartalma a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység minőségére tekintettel sem lépi túl a szerkesztői szabadság határait.
[22] Beadványozó által megjelölt OEVB döntést a Bizottság nem vizsgálta, állandó gyakorlata szerint érdemi indokolásként az NVB és elsősorban a felsőbíróságok jogerős döntései hívhatók fel.
[23] Mindezek alapján a Bizottság az OEVB határozatát a fenti indokokkal tartja alátámaszthatónak.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[24] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 141. §-án, 151. § (1) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke