A Nemzeti Választási Bizottság
696/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Bangóné Borbély Ildikó jelölt és a Magyar Szocialista Párt [1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt/I-1., (a továbbiakban együtt: Beadványozó1)] és G. P. Gy. (a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 22 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 89/2018. (IV.04.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság mellőzi a Magyar Szocialista Párt és Bangóné Borbély Ildikó jelölt jogszabálysértéstől való eltiltását és a kiszabott 138.000 Ft bírság megfizetésére kötelezését.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Á. A. (a továbbiakban: Kifogást tevő) kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjára, a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmére hivatkozással.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2018. március 31-én a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) Csepelen, a Puli sétány játszótéren kampányeseményt szervezett és tartott, melynek központi témája a húsvéti ünnepkör volt. A rendezvényen az MSZP csokoládé-tojásokat rejtett el kisgyermekek számára, melyeket a gyerekek a szüleik jelenlétében megkereshettek, majd hazavihettek.
[3] A rendezvényről készült képeket az MSZP a Facebook közösségi portálon, a csepeli MSZP szervezet oldalán 2018. március 31-én 19 óra 01 perckor közzétette (a kifogásban megjelölt link már nem érhető el). Kifogást tevő a Facebook-bejegyzésről képernyőmentést mellékelt kifogásához, valamint csatolt kilenc közzétett fényképet, és a jelölő szervezet meghívóját a „tojásvadászatra”. A meghívón a jelölő szervezet logója alatt az alábbi szöveg olvasható: „Húsvéti csokitojás gyűjtés 2018. március 31-én szombaton / Sok szeretettel várjuk a gyerekeket, szüleiket és nagyszüleiket! / Bangóné Borbély Ildikó Csepel Soroksár MSZP-P országgyűlési képviselőjelöltje és a MSZP Csepeli szervezte és MSZP Soroksári szervezete”
[4] Kifogást tevő előadta, hogy a bejegyzéshez mellékelt képeken jól látható, hogy az MSZP rendezői a jelölő szervezet MSZP felirattal ellátott piros kabátját viselik, és koordinálják az eseményt, amelyen legalább 13 kiskorú gyermek vett részt. Kifogást tevő arra is rámutat, hogy a rendezvény meghívója szerint a csokitojás-gyűjtést a Puli sétány után további helyszíneken is megtartották.
[5] Kifogást tevő álláspontja szerint a rendezvény kampányeseménynek minősül, melyet a jelölő szervezet a közösségi oldalán saját maga által szervezettként minősített („a rendezvénysorozatunk” kifejezés használatával), az esemény alkalmas a választói akarat befolyásolására azáltal, hogy pozitív színben tünteti fel a kisgyermekek számára a csokitojás-gyűjtést szervező jelölő szervezetet, és ezt a közösségi oldalon a nyilvánossághoz közvetítik. Érvelése alátámasztására hivatkozik a 605/2018. számú NVB határozat indokolására is.
[6] Kifogást tevő kérte az OEVB-től a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmének megállapítását, valamint a további jogsértéstől való eltiltást és bírság kiszabását az MSZP-vel szemben.
[7] Az OEVB a kifogást érdemben megvizsgálta, és a 89/2018. (IV.04.) számú határozatával annak teljes egészében helyt adott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét megállapította a jelölő szervezet és annak egyéni választókerületi jelöltje, Bangóné Borbély Ildikóval szemben, eltiltotta őket a további jogsértéstől, valamint egyetemlegesen 138.000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte őket.
[8] Az OEVB indokolásának II/1. pontjában megállapította, hogy az eseményt hirdető plakáton Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőjelölt a „Csepel-Soroksár MSZP-P” jelöltjeként jelenik meg, viszont csak az MSZP jelölő szervezet logója látható, a Párbeszéd Magyarországért Párt logója nem szerepel. Az OEVB álláspontja szerint ezen szövegszerű és képi megjelenítés önmagában is alkalmas lehet a választópolgárok megtévesztésére, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítására.
[9] Az OEVB határozatában rögzíti, hogy a „tojásvadászat” helyszínéül szolgáló játszótérre, mint közösségi helyszínre vonatkozóan Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete közterületek rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) számú önkormányzati rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése alapján a játszóterek elsősorban a gyermekek és kísérőik számára, az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatóak oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.
[10] Fentiek alapján az OEVB úgy értékelte, hogy a játszótérre látogatók nem számolhattak azzal, hogy az ott tartózkodásuk ideje alatt ott valamely jelölő szervezet húsvéti rendezvényt tart, MSZP felirattal ellátott piros kabátban megjelent személyek megfosztják őket azon szabad döntésüktől, hogy ők valamely rendezvényen részt kívánnak-e venni. Az OEVB rámutatott arra, hogy a rendezvényt szombaton, tehát pihenőnapon tartották, így az ott tartózkodó nagyobb számú gyermek bevonásával, feltételezhetően a kiskorúakon keresztül kívántak eljutni a felnőtt, választójoggal rendelkező szülőkhöz. Az OEVB kitért arra, hogy a játszótér mellett park, zöldterület található, amely a játszótérre látogatóktól függetlenül alkalmas lehetett volna a rendezvény megtartására.
[11] Az OEVB határozatában azt is megállapította, hogy a fényképfelvételek a jelölő szervezet közösségi oldalán való közzétételével bármely választópolgár számára megismerhetővé váltak, és egyértelműen pozitív színben tüntetik fel a jelölő szervezetet és jelöltjét, ezáltal alkalmasak a választói akarat befolyásolására.
[12] Fentiek alapján az OEVB megállapította a Ve. 2 § (1) bekezdés e) pontjába foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértését, és eltiltotta a jelölő szervezet és jelöltjét, mint jogsértőket a további jogsértéstől, valamint bírság kiszabását is indokoltnak tartotta.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[13] Beadványozó1 fellebbezést nyújtott be 2018. április 5-én 16 óra 45 perckor az OEVB 89/2018. (IV.04.) számú határozatával szemben. Fellebbezésükben az NVB 605/2018. számú határozatára hivatkozással előadták, hogy az OEVB a jogsértés megállapítása során helytelenül értelmezte az NVB joggyakorlatát akkor, amikor a kiskorú gyermekek kampányrendezvénybe való bevonását, és a rendezvényről készült képek közzétételét súlyosító körülményként értékelte. Előadásukban arra hivatkoztak, hogy a húsvéti tojáskeresést az MSZP csepeli szervezete évek óta megrendezi, illetve a rendezvényről hirdető plakát készült, így a környékbeli polgárok tájékoztatása megvalósult. Álláspontjuk szerint közterületen, játszótéren nem tiltott kampányeseményt tartani.
[14] Beadványozó1 rámutat arra, ahogyan az a rendezvényről tudósító képeken is látszik, a szülők a gyerekekkel együtt, a gyerekek pedig kiskosárral érkeztek a helyszínre. Azáltal, hogy a rendezvény helyszínére betértek, hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy gyermekeik is részt vegyenek a kampányeseményen. Hasonlóan, Beadványozó1 a kampányrendezvényen való részvételből vezeti le a szülők, mint választópolgárok hozzájárulását az eseményen való részvételhez. Az NVB határozatára hivatkozással Beadványozó1 hangsúlyozza, hogy tárgyi ügyben a gyermekek törvényes képviselői – a jelenlétükkel – lehettek kihatással a képek nyilvánosságra hozatalára.
[15] Beadványozó1 álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy az érintettek tudtak a rendezvényről, hozzájárulásukat is adták ahhoz, csakúgy, mint a gyermekek szerepeltetésére és a fényképek közzétételére is, ezáltal a jogsértés megállapítása és a bírság kiszabása nem volt indokolt, különös tekintettel arra, hogy az OEVB határozatában marasztalt jelölt, Bangóné Borbély Ildikó nem vett részt az eseményen.
[16] Beadványozó1 kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól az OEVB határozatának megváltoztatását, a kifogás teljes egészében történő elutasítását, valamint a kiszabott bírság mellőzését.
[17] Beadványozó2 fellebbezést nyújtott be 2018. április 5-én 17 óra 47 perckor az OEVB ugyanazon – a 89/2018. (IV.04.) számú – határozatával szemben. Fellebbezésében a Ve. 208. §-ára, 212. § (2) bekezdés a) pontjára és a 218. § (2) bekezdés a) pontjára, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlatára hivatkozással azt kívánta alátámasztani, hogy a kifogás elbírálása során az OEVB túlterjeszkedett a kérelemhez kötöttség elvén. Beadványozó2 álláspontja szerint, mivel a kifogás benyújtója nem hivatkozott a választópolgárok megtévesztésére, ebben a kérdésben az OEVB nem volt jogosult döntést hozni, az OEVB határozatának II/1. pontjában a Ve. alapelv sértés megállapítására nem kerülhetett volna sor.
[18] Beadványozó2 álláspontja szerint az, hogy egy közös jelölt a plakátján nem tünteti fel valamennyi, őt jelölő szervezet jelképét, nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, ezért az a Ve. 2. § (1) e) pontját nem sérti, a plakáton egyébként is szerepel az, hogy a jelölt az „MSZP-P” jelöltje, ahol „köztudomású tény”, hogy a „P” a Párbeszéd Magyarországért Párt rövidítése.
[19] Beadványozó2 kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy az OEVB határozatát a tekintetben változtassa meg, hogy mellőzze a bírság megfizetésére vonatkozó rendelkezést, melyre vonatkozó kérését a Kúria gyakorlatára való különböző hivatkozásokkal is indokolta. Beadványozó2 azt is kérte a Bizottságtól, hogy a fentieknek megfelelően mellőzze a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítását azzal kapcsolatban, hogy az eseményt hirdető plakáton Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőjelölt a „Csepel-Soroksár MSZP-P” jelöltjeként jelenik meg, és csak az MSZP jelölő szervezet logója látható, a Párbeszéd Magyarországért Párt logója nem szerepel.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság eljárása]
[20] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú végzésére rögzíti, hogy azzal, hogy az elsőfokú határozat ellen több személy, illetve szervezet nyújtott be fellebbezést, a másodfokú eljárásban nem keletkezik több ügy, mert valamennyi fellebbezés ugyanabban az ügyben hozott, ugyanazon döntést tartalmazó határozatot támadja, melyek a másodfokú eljárásban csak egy ügyként és egységesen bírálhatók el. Minderre tekintettel a Bizottság a benyújtott fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[21] A fellebbezések alaposak.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[23] A Nemzeti Választási Bizottságnak elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a fellebbezésekkel támadott tevékenység, az MSZP „Húsvéti csokitojás gyűjtés” elnevezésű rendezvénye választási kampányeseménynek minősül-e.
[24] A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérésére. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján – Kifogást tevő álláspontjával egyezően – megállapítja, hogy a 2018. március 31-én Csepelen tartott „Húsvéti csokitojás gyűjtés” kampányeseménynek minősül. A kifogáshoz csatolt felvételekből és a rendezvény meghívójából egyértelműen megállapítható, hogy az MSZP jelölő szervezet által tartott, plakáttal hirdetett rendezvényről van szó, továbbá a piros színű kabátokat viselő szervezők egyértelműen a jelölő szervezethez köthetőek, és a csokoládé-osztogatás alkalmas eszköz a választói akarat befolyásolására.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kampányeszközök korlátait az Alaptörvény és a Ve. tartalmazza, de emellett adott esetben figyelembe kell venni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdését is.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy a fentiekben vázolt jogszabályi előírásokon kívül választási időszakban nincsen korlátja a kampánytevékenység folytatásának. Ezen vonatkozások körében a Bizottság megjegyzi, hogy az OEVB határozatában szereplő jogi norma, a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat képviselő-testületének közterületek rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) számú önkormányzati rendeletre való utalás egy olyan alacsonyabb szintű jogi norma választási eljárásra vonatkoztatását jelenti, amely nem írja felül az Alaptörvény, vagy a Ve. rendelkezéseit.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata alapján kampányrendezvény tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítása igen szűk körben, kizárólag kirívó esetben lehetséges.
[29] A tárgyi ügyben vizsgált csepeli „tojásvadászat” kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a rendezvénnyel kapcsolatban jogsértés megállapítása nem volt indokolt, tekintettel arra, hogy választási eljárásra irányadó jogszabály nem sérült. Választási alapelv sérelme nem állapítható meg, mivel nem ellentétes a választási eljárás alapelveivel az a tény, hogy egy jelölő szervezet és jelöltje választási kampányidőszakban a helyi családokat célozva egy előre meghirdetett kampányrendezvényt tart, függetlenül attól, hogy az a húsvéti ünnepkört érinti-e, illetve az eseményen jelen voltak-e kiskorúak. A Bizottság külön utal arra a körülményre, hogy a rendezvényről hirdető plakát készült, a környékbeli polgárok tájékoztatása megvalósult, valamint a rendezvényről készült fényképek közzétételének sem volt törvényes akadálya.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett jogi indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 140. §-án, a 141. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 8.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke