A Nemzeti Választási Bizottság
693/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a V. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 38/2018. (IV. 4.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 31-én 16 óra 33 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be az OEVB részére, amelyben előadta, hogy Bajkai István, a Fidesz-KDNP jelöltje a 2018. évi országgyűlési választásokon megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését azzal, „hogy kampányidőszakban kihasználva alpolgármesteri pozícióját, személyesen vett részt a gyerek számára az önkormányzat által szervezett program megnyitásában, és közben a programra érkező szülők az esemény helyszínének bejárata elé kihelyezett fideszes pult mellett elhaladva” tudtak oda bejutni. Mindezekre tekintettel kérte a jogsértés tényének megállapítását, továbbá bírság kiszabását.
[2] Beadványozó 2018. április 4-én kifogását kiegészítette, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a képviselőjelölt a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját is megsértette, mivel egy önkormányzati fenntartású intézményben közpénzen szervezett gyerekprogramra való bejutást szolgáló bejárat előtt (Klauzál csarnok bejárata) választási pártpropagandát folytatott úgy, hogy a rendezvény fővédnökeként megnyitotta azt. A bejelentő előadja továbbá, hogy a rendezvényre érkezők között Bajkai István azt a látszatot kelthette, hogy a rendezvény fővédnökeként neki köszönhetik az ingyenes programokat, és ezt a látszatot összekapcsolta a rendezvény bejárata előtt elhelyezett „választási propagandával”. Bizonyítékként csatolta az eseményről készített képeit, videót.
[3] Az OEVB a kifogás érdemi vizsgálata során megállapította, hogy Beadványozó által előadottak nem alkalmasak a jogszabálysértés megállapítására, tekintettel arra, hogy az esemény helyszíne – jelen esetben a Klauzál téri piac – nem „minősül át” oktatási vagy köznevelési intézménnyé azzal, hogy az adott eseményre gyerekek (is) érkeznek. Mindezek mellett Dr. Bajkai István nem jelölti minőségében, hanem alpolgármesteri feladatkörében eljárva nyitotta meg a rendezvényt. A bizottság álláspontja szerint lényegtelen, hogy „fideszes pult” volt a rendezvény helyszíne előtt, hiszen közterületen végezhető kampánytevékenység. Bármely más párt kiállhatott volna az adott helyszínre pultjával kampányolni, és nem követett volna el jogszabálysértést. Rögzítette továbbá, hogy Beadványozó által hivatkozott 605/2018. számú NVB határozatban a jogszabálysértés megállapítására kizárólag azon videó vonatkozásában jutott el a Nemzeti Választási Bizottság, amelyet az oktatási-nevelési intézményben rögzítettek. Továbbá az OEVB rögzítette, hogy a hivatkozott ügyben az NVB azért állapította meg az oktatási-nevelési intézményben végzett kampánytevékenységre alapított jogszabálysértést, mert a videofelvétel úgy került közzétételre, amely alapján alkalmas volt a választópolgári akarat befolyásolására. A kifogás tárgyául szolgáló ügyben azonban Beadványozó arra vonatkozólag nem csatolt bizonyítékot, hogy az általa kifogásolt tevékenység egyébként alkalmas-e a választópolgári akarat befolyásolására.
[4] Az OEVB – hivatkozva a 605/2018. számú NVB határozatban foglalt jogi indokolásra – mellőzte a Klauzál csarnok biztonsági kamerái által rögzített felvételek lementését, tekintettel arra, hogy a bizonyítékot Beadványozónak kellett volna szolgáltatnia. Az eljáró választási bizottság továbbá Beadványozó 2018. március 4-én érkezett, kifogása kiegészítésére irányuló előterjesztését – a kialakult gyakorlatra tekintettel (58/2015. számú NVB határozat) – érdemben nem vizsgálta.
[5] A fentiek alapján az OEVB 38/2018. (IV. 4.) számú határozatában Beadványozó kifogását elutasította.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. április 4-én 20 óra 27 perckor nyújtotta be fellebbezését a Nemzeti Választási Bizottság számára, amelyben előadta, hogy Bajkai István, a Fidesz-KDNP jelöltje a 2018. évi országgyűlési választásokon megsértette a „Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy kampányidőszakban kihasználva alpolgármesteri pozícióját, személyesen vett részt a gyerekek számára az önkormányzat által szervezett program megnyitásában, és közben a programra érkező szülők az esemény helyszínének bejárata elé kihelyezett fideszes pult mellett elhaladva tudtak oda bejutni.”. Bizonyítékként egy video- és több fényképfelvételt csatolt, amelyeken állítása szerint „látszik, hogy a Vásárcsarnokban tartott rendezvényre úgy lehetett bejutni, hogy el kellett haladni a csak arra az időszakra a csarnok bejárata elé kihelyezett, egy a Bajkai Istvánt, az ő nagy méretű arcképével ellátott népszerűsítő pultot, amelynél több ember osztogatott választási propaganda anyagot az ott elhaladóknak.”. Beadványozó hivatkozva az NVB 605/2018. számú határozatára előadta, hogy véleménye szerint, „Bajkai Istvánnak közvetlen politikai szándéka volt a gyerekek számára meghirdetett eseménytől 15-20 méterre kihelyezett, szabad szemmel is jól látható választási propaganda”, „így elmondható, hogy a gyerekprogram közvetlen környezetében, azzal lényegében egy helyszínen zajlott a kampány tevékenység.”. Álláspontja szerint, amennyiben megállapítható, hogy „15-20 méteres távolság” alkalmas „a két rendezvény szétválasztására, akkor még mindig megállapítható, hogy a gyerekekkel folytatott találkozó alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására.”.
[7] Beadványozó továbbá előadta, hogy ugyan az általa sérelmezett tevékenység vonatkozásában nem került feltöltésre fénykép- vagy videofelvétel bármely közösségi oldalra, azonban az a tevékenység, hogy a jelöltet népszerűsítő pultot a vásárcsarnok bejáratához közel helyezték el, amelynek következtében a helyi lakók akaratlanul elhaladnak mellette, alkalmas a jogszabálysértés megállapítására.
[8] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy az OEVB határozatát változtassa meg, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba foglalt alapelvek sérelmét állapítsa meg, továbbá szabjon ki bírságot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A fellebbezés nem alapos.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást a választásra irányadó jogszabályok és a fellebbezés keretei között vizsgálja.
[11] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) illetve e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető (Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2.).
[12] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a (2) bekezdés szerint minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[13] A Ve. 225. § fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria Kvk.V.37.270/2018/2. számú döntésében az új tény, bizonyíték érdemi vizsgálatának feltételeit az alábbiak szerint foglalta össze saját korábbi gyakorlatát is idézve. „[A]z új tényeknek, bizonyítéknak (…) oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogások, fellebbezések tárgyával, a bírósági felülvizsgálatot nem lehet egy teljesen új, addig meg nem jelölt más ténybeli alapokon álló jogsértésre alapítani (Kvk.V.37.197/2014/3., BH 2014.377.). A Kúria gyakorlata egységes a tekintetben, hogy új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a konkrét állított adat, tény tekintetében az NVB előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az ’új bizonyíték’ ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban csatoltak bizonyítékot és ez az ’új bizonyíték’ egy korábbit kíván megerősíteni (Kvk.I.37.494/2014/2.).
[14] A Ve. 140. § (1) bekezdés b) pontja alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérésére, így különösen a jelölő szervezet, vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság az első fokú eljárás keretében benyújtott kifogás és ahhoz csatolt bizonyítékokat, továbbá Beadványozó fellebbezéséhez mellékelt videofelvételt megvizsgálta és azzal kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg.
[16] A Bizottság álláspontja szerint az OEVB megfelelő részletességgel rögzítette határozata indokolásában a kifogás elbírálása körében az irányadó tényállást. Megállapítható továbbá, hogy az eljáró bizottság helytálló következtetésre jutott, amikor a Ve. 218. §-ra tekintettel elutasította Beadványozó bizonyítékok beszerzése iránti kérelmét, továbbá akkor, amikor – az 58/2018. számú NVB határozatában foglalt indokolásra tekintettel – Beadványozó kifogásának kiegészítését érdemben nem vizsgálta.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó az alapügy tárgyául szolgáló kifogásától eltérően, kizárólag az Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelvek megsértését sérelmezi beadványában, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvet, valamint az Nkt. vonatkozó rendelkezéseit nem.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott alapelvi sérelmek tekintetében megállapítja, hogy Dr. Bajkai István, mint a rendezvény fővédnöke, alpolgármesteri minőségében vett részt a Klauzál téren rendezett ingyenes családi rendezvényen, úgy képviselőjelölti státusza az eseményt népszerűsítő – egyébként Beadványozó által is mellékelt – plakáton sem került feltüntetésre. Ennek következtében a Bizottság álláspontja szerint jelen ügy tárgyául szolgáló – a kerületi önkormányzat által megrendezett – esemény vonatkozásában választási alapelv sérelme nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy Dr. Bajkai István, mint a kerület alpolgármestere a rendezvény megnyitása kapcsán vett részt.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján rögzíti, hogy a képviselőjelöltet népszerűsítő stand az eseménynek helyt adó vásárcsarnok bejáratától nagyjából 20 méterre, a járműforgalom elől elzárt útszakaszon, közterületen került kihelyezésre, amelynek következtében a választópolgárokat az sem az eseményre történő bejutásukban, sem az onnan való távozásukban nem akadályozta.
[20] A fentiekre, valamint az OEVB határozatában rögzítettek tekintettel megállapítható, hogy Beadványozó fellebbezésében hivatkozott alapelvi sérelem a sérelmezett tevékenység kapcsán nem megalapozott, mivel nem ellentétes a választási eljárás alapelveivel kizárólag az a tény, hogy egy kerület alpolgármestere a helyi családok számára, az önkormányzat által szervezett esemény megnyitásában közreműködik, függetlenül attól, hogy az eseményen jelen voltak-e kiskorúak. Beadványozó fellebbezése továbbá azért sem megalapozott, mert az általa csatolt bizonyítékokból egyértelműen megállapítható, hogy az általa sérelmezett stand a vásárcsarnok bejáratától jelentős távolságra, a gyalogosoknak fenntartott járda mellett, közterületen került felállításra, ahol kampánytevékenység folytatása nem tiltott.
[21] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, a 140. § (1) bekezdés b) pontján, a 141. §-án, a 218. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke