A Nemzeti Választási Bizottság
687/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. U. P. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 22 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 4-én 0 óra 58 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottság részére, amelyben előadta, hogy a választási joga ellen történt törvényellenességekkel kapcsolatban szeretne „tiltakozni”. Előadása szerint családja hat tagja közül csak ketten kapták meg a „szavazó szelvényt”, a család többi négy tagjának azonban még mindig nem érkezett meg a küldemény. Álláspontja szerint a „szavazócédulák” késedelmes megérkezése lehetetlenné teszi a szavazásban való részvételét, mivel azok eljuttatása a Nemzeti Választási Iroda részére határidőben már nem lehetséges, tekintettel a távolságra és a rövid határidőre. Beadványozó a „panaszát” a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényre alapozta.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[2] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[3] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[4] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelme nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, továbbá a kifogás benyújtójának magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
[6] A jogszabálysértés megjelölésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria állandó gyakorlata szerint a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével.
[7] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeket –jogszabálysértés megjelölését, jogszabálysértés bizonyítékait, valamint sem Beadványozó személyi azonosítóját, sem a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát –, mely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[9] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke