669/2018. NVB határozat - a Greguss András, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös egyéni választókerületi jelöltje benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

669/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Greguss András, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt közös egyéni választókerületi jelöltje (9027 Győr, Gyóni Géza sétány 4. B lph. 2 em. 210., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 49/2018. (III. 28.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. március 26-án 11 óra 00 perckor kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, a Ve. 144. § (5) bekezdésének, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet)  30/A. § (1) bekezdésének megsértése miatt.
  2. Beadványozó kifogásában előadta, hogy 2018. március 23. és 25. napján azt észlelte, hogy a 2018. évi országgyűlési választásokon a FIDESZ-KDNP színeiben induló Kara Ákos egyéni országgyűlési képviselőjelölt kampányplakátjai a kifogáshoz mellékelten csatolt képek tanúsága szerint a választókerületben a következő helyeken kerültek villanyoszlopokon kihelyezésre: Kodály Zoltán utca, Földes Gábor utca, Tihanyi Árpád utca, Szent Imre utca, Jereváni utca, József Attila utca, Zöld utca, Szőnyi Márton utca, Erfurti utca.
  3. Észlelte továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben induló Dr. Menyhárt Miklós egyéni országgyűlési képviselőjelölt kampányplakátjai a kifogáshoz csatolt képek tanúsága szerint pedig a következő helyeken kerültek kihelyezésre a villanyoszlopokon: Földes Gábor utca és Jereváni utca.
  4. Beadványozó megítélése szerint, mivel a plakátok folyamatosan láthatóak, illetve megtalálhatóak, a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a kifogás benyújtására, a jogsértő állapot fennállása alatt, bármikor lehetőség van. Álláspontja szerint a Ve. 209. § (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor megállapítja, hogy a kifogás benyújtására a sérelmezett tevékenység teljes ideje alatt lehetőség van a folyamatosan fennálló tevékenység esetén.  E körben az alábbi NVB határozatokra hivatkozott: 833/2014. számú NVB határozat; 956/2014. számú NVB határozat; 957/2014. számú NVB határozat; 204/2018. számú NVB határozat. Megjegyezte, hogy a 204/2018. számú NVB határozat alapján az észlelésnek csupán a folyamatosság megállapításának a tekintetében van relevanciája. Hivatkozott arra is, hogy a Kúria több esetben a folyamatos benyújtás lehetőségére hívta fel a figyelmet: lásd. Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzése; Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzése; Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzés; Kvk.I.38.007/2014/2. számú végzése.
  5. Beadványozó a fentiek alapján kérte az OEVB-t, hogy kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértések tényét állapítsa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a nevezett jelölteket a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján (a választási kampány szabályainak szándékos és tömeges megsértése miatt) bírságot szabjon ki.
  6. Az OEVB 49/2018. (III. 28.) határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint megállapítható, hogy a fényképfelvételekkel a kifogástevő bizonyította, hogy „a plakát elhelyezésével – de nem a plakát folyamatos fent létével – jogsértés történt”. Az OEVB megítélése szerint a jogsértő magatartás ugyanis a plakátok kiragasztásával, a Ve. 144. § (3) és (5) bekezdései szerinti fogalomhasználat szerint a plakát elhelyezésével, azaz valamilyen aktív magatartással valósult meg. Indoklásában leírja, az „„elhelyez” kifejezés egy egyszeri cselekményt jelent, amivel valaminek egy adott időpontban történő letételét, rögzítését, tehát egy mozzanatot jelöl, ami semmiképpen nem tekinthető folyamatosan fennálló tevékenységnek. Ezt támasztja alá a Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 2008.) 271. oldalának azon szócikke is, mely az „elhelyez” kifejezést magyarázza. Eszerint az „elhelyez” szó tárgyas ige, mely kissé választékos, igényes, emelkedettebb stílusú megfogalmazása annak, hogy valamit valahol, vagy valahova leteszünk, gondosan elhelyezünk. Ezen körülírásból is egyértelmű, hogy cselekvést, és nem állapotot kifejező igéről van szó.  A fenti szómagyarázatra tekintettel úgy ítélte meg, hogy a kifogás határidőben történő benyújtása nem volt bizonyított, mert e körben a kifogás benyújtására nyitva álló jogorvoslati határidő kezdő időpontjának csak és kizárólag a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt sérelmezett jogszabálysértés elkövetését kell tekinteni, amin egy adott időpontot kell érteni, azonban a kihelyezés mozzanatának ez a konkrét egyszeri időpontja a kifogásban nem nyert bizonyítást.
  7. Mindezért arra a következtetésre jutott, hogy a csatolt fényképfelvételek csak azt bizonyítják, hogy Beadványozó mikor szerzett a jogsértésről tudomást, de a jogsértés időpontjának bizonyítására nem alkalmasak. Véleménye szerint mivel a jogsértés időpontja nem nyert bizonyítást, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1.  Beadványozó a határozat ellen 2018. március 31-én 15 óra 04 perckor nyújtott be elektronikus úton fellebbezést. Beadványában megerősíti a kifogásában előadott tényállást, illetve kérelmeket, továbbá csatol bizonyítékként egy nyilatkozatot. Előadja, hogy a Rendeletben foglalt szabályozás alapján plakát környezetvédelmi okból kizárólag az önkormányzat által a választási kampányra biztosított önálló hirdetési berendezésen helyezhető el. Az, hogy a kifogásában megnevezett jelöltek plakátjai mégis kikerültek a nem megengedett helyekre, szándékos jogsértésnek minősül, és sérti a nevezett választási alapelveket is.
  2. Megjegyzi, „az OEVB logikája mentén a plakátok kihelyezése jogsértő, ugyanakkor azok kint maradása nem az – és ez utóbbi felülírja azok kihelyezését. Megállapítható, hogy az OEVB tulajdonképpen hozzájárul ahhoz, hogy egyes pártok választási plakátjai egyenlőbbek legyenek az egyenlőknél, hiszen Győr-Moson-Sopron Megye 01. számú OEVB 9/2018. (III. 1.) határozata gyakorlatilag ugyanezen tényállás mellett a támadott határozattal ellentétes döntést hozott (és bírságot is kiszabott) – jogszerűen”.
  3. Álláspontja szerint a plakátok kitételének mozzanatát nem állt módjában megörökíteni, azonban a fellebbezéshez csatolt nyilatkozat alapján igazolható, hogy „a nyilatkozó 2018. március 22. napján még nem, ellenben másnap, azaz 2018. március 23. napján már észlelte a kifüggesztett plakátokat”.
  4. Véleménye szerint „a határozat indokolása jogsértő a folyamatosság megállapításának a kérdésében is. Saját érvelése mentén ugyanis, hogyha magát a plakát elhelyezésének a tényét jogsértőnek tekinti, akkor annak az elhelyezés mozzanata utáni időpontja is jogsértő. Ezt nem lehet máshogyan értelmezni, hiszen az egész választási eljárás szellemiségéből fakadóan a plakátolás kampányeszköznek minősül, amely – az OEVB minden erőfeszítése ellenére – nem a plakátok kihelyezőinek vagy esetleg azok lefülelőinek szól, hanem az aktív választójoggal rendelkező magyar állampolgároknak. Az pedig nehezen elképzelhető, hogy az OEVB szerinti jogsértés, nevesítve a plakátok elhelyezése érinti a választópolgárokat, míg azoknak a tiltott területeken történő tartós maradása nem”. A folyamatos jogsértéssel kapcsolatban ezt követően részletesebben idézi az NVB és a Kúria  gyakorlatát.
  5. Kéri végezetül az OEVB határozatának megváltoztatását, az általa jelzett jogsértés megállapítását és a kért jogkövetkezmények alkalmazását.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól: „Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.”

  1. A kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdései rögzítik. Ezek szerint „a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll”.
  2. A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére.
  3. A Bizottság álláspontja szerint a jelen esetben is vizsgált jogorvoslat sajátossága, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztőjének a vélelmezett jogsértés, azaz a plakát tiltott helyen való elhelyezése pontos időpontjának megjelölésére vonatkozó lehetősége korlátozott, a legtöbb ilyen esetben csak a vélt jogsértés megvalósulását észlelheti. A Bizottság álláspontja szerint ebben az esetben a kifogástevő eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon követelhető meg a jogsértés elkövetése időpontjának megjelölése, amelynek megfelel, ha az észlelés pontos időpontját jelöli meg.
  4. Ahogyan az a Nemzeti Választási Bizottsághoz felterjesztett iratokból egyértelműen megállapítható, a sérelmezett cselekmény, a plakátok kihelyezésének észlelése 2018. március 23-án és 25-én történt. A fentiekben hivatkozott érvelés alapján, a 2018. március 25-én észlelt, sérelmezett állapot fennállása miatt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Az iratokból megállapítható, hogy kifogás a fentiekben írt törvényes határidőn belül, 2018. március 26-án 11.00 órakor került előterjesztésre.
  5. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint téves az OEVB határozatában foglalt azon érvelés, hogy Beadványozónak a plakát elhelyezésének időpontját kellett volna bizonyítania és ennek hiányában a kifogás nem volt érdemben vizsgálható. A Bizottság megítélése szerint a kifogás a Ve. 209. § (2) bekezdésében előírt határidő megtartásával került benyújtásra, így annak érdemi vizsgálata, tekintettel arra, hogy az a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel, elvégezhető volt.
  6. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogásban foglaltakat, és azzal összefüggésben az alábbi megállapításokat teszi.
  7. A Ve. 140. §-a határozza meg a kampányeszköz fogalmát, mely szerint annak minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A 140. § a) pontja kampányeszköznek minősíti a plakátot.
  8. A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység fogalmát határozza meg, mely szerint az a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
  9. A Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozó anyagtól függetlenül. A 144. § (2) bekezdése szerint a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A 144. § (3) bekezdése alapján plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A 144. § (5) bekezdése rögzíti, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
  10. Az Alkotmánybíróság több döntésében, így az 5/2015. (II.25.) AB határozatban általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. Az 1/2013. (I.07.) AB határozat hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek előtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát.
  11. A Kúria Kvk.I.37.476/2014/4. és Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzéseiben is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
  12. A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésre álló fényképfelvételeket értékelve arra a megállapításra jutott, hogy az érintett plakátok kampányeszköznek és választási plakátnak minősülnek. Azok tartalmukat tekintve egyértelműen alkalmasak a jelenleg zajló országgyűlési választáson a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlését célozzák.
  13. A Ve. hivatkozott 144. § (3) bekezdése főszabály szerint korlátozás nélkül elhelyezhetőnek minősíti a választási plakátokat kampányidőszakban, az erre vonatkozó kivételeket a 144. § (4)-(7) bekezdéseiben nevesíti. Az (5) bekezdés rögzíti, hogy helyi önkormányzat egyes középületeken és a közterület meghatározott részén jogosult rendeletében megtiltani a plakát, óriásplakát elhelyezését műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból.
  14. A Rendeletet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése alkotta, annak a jogorvoslati kérelmekben hivatkozott 30/A. §-a az alábbiakat rögzíti: „(1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát – ide nem értve a szórólap terjesztését, melyre a 30. § rendelkezése az irányadó – környezetvédelmi okból kizárólag az önkormányzat által a választási kampányra biztosított önálló hirdetési berendezésen helyezhető el. (2) Önálló választási hirdető-berendezést kizárólag az önkormányzat helyezhet el.”
  15. A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria választási plakát ügyében hozott Kvk.III.37.400/2018/2. számú végzésére, rögzíti, hogy a Rendelet nem a Ve. 144. § (5) bekezdésében nevesített „egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén" hanem általános jelleggel, Győr Megyei Jogú Város egész területén tiltja választási plakát elhelyezését környezetvédelmi okra hivatkozással, anélkül, hogy ennek bármilyen magyarázatát adná.
  16.  Ez az általános és a Ve. hivatkozott szakaszában foglalt felhatalmazó rendelkezésen túlmutató rendeleti szabály a konkrét ügyben kétségessé teszi azt, hogy a Rendeletben foglalt tilalmat valóban megalapozza környezetvédelmi ok. Kiemelendő az is, hogy a Rendelet úgy tiltja környezetvédelmi okra hivatkozással minden épített és nem épített környezeti elemen választási plakát elhelyezését, hogy az általa a 30/A. § (2) bekezdése alapján elhelyezett önálló hirdetési berendezésen mégis engedélyezi azok elhelyezését, de kizárólag azokon. Mindez egy olyan rendeleti szabályozást eredményezett, amely alapján az Önkormányzat kizárólagos joga eldönteni azt, hogy Győr területén hol helyezhető el választási plakát.
  17. Nem vitatható, hogy a Rendelet a Ve. 144. § (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján került megalkotásra, azonban az is egyértelmű, hogy a Ve., mint magasabb szintű jogszabály kizárólag meghatározott célú – így műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból indokolt, közterületek egyes részein érvényesülő – tilalmak szabályozására vonatkozhat. A Győr Megyei Jogú Város egész területén általánosan kimondott tilalom nem feleltethető meg a Ve. 144. § szerinti általános érvényű szabályozásnak, de az (5) bekezdésben adott felhatalmazásnak sem, így a konkrét ügyben a Nemzeti Választási Bizottság nem tartotta alkalmazhatónak a Rendelet 30/A. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt szabályt, mindez kizárja a kifogásban nevesített választási plakátok jogszabálysértő elhelyezésének megállapítását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát.
  18. A fentiekben kifejtett indokolás alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást A Ve. 220. §-a alapján elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 10. §-án, 209. §-án, 212. § (2) bekezdésén, 140. §-án, 141. §-án, 144. §-án, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 3.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke