665/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

665/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (székhely:1077 Budapest, Rózsa utca 22. 3., képviseli: Fekete-Győr András; a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 10 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]          Beadványozó 2018. március 31-én 13 óra 20 perckor Budapest 01. és 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértése miatt kifogást nyújtott be. Ebben előadta, hogy a kormányzat „kormány információ” felirattal az ország több pontján, így az M1-es és M7-es autópálya közös bevezető szakaszán Budapest felé a 1118 Budaörsi út 92. szám közelében (a továbbiakban „plakát1”), a Budaörsi út Budapest felé vezető oldala mellett, a Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetével szemben elhelyezkedő buszmegállóban (a továbbiakban „plakát2”), a Budaörsi út Budapest felé vezető oldala mellett plakát2-től körülbelül 300 méterre Budapest irányába (a továbbiakban „plakát3”), valamint a 1013 Budapest, Alagút utca „Krisztina tér” elnevezésű buszmegálló várójának oldalaként szolgáló hirdetőfelületen (a továbbiakban „plakát4”) plakátokat helyezett el. A plakátokon menekülteket ábrázoló kép szerepel, illetve egy „STOP” felirat, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: „KRESZ”) 12. § (1) bekezdés b) szerinti „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” táblával egyezik meg, azaz a kormány plakátján szereplő ábra a közlekedési tábla alakjával és színével összetéveszthető.

[2]          Beadványozó szerint a Kormány által „kormány információ” felirattal kampányidőszakban kihelyezett plakát kampányeszköznek minősül. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára, valamint a Ve. 141. §-ára. Rögzítette, hogy mivel a Ve. 141. § alapján kampányidőszakban minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy ezt megkísérli, kampánytevékenységnek minősül, választási jogszabálysértés nem csak kampányeszközökkel és a jelöltek, jelölő szervezetek tevékenysége által valósítható meg.

[3]          Előadta, hogy a menekültek befogadásának kérdéséről a pártok különböző módon gondolkodnak, különböző mértékű problémának látják a kérdést. A FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampányának központi eleme a menekültek, „migránsok” befogadása. Más pártok más-más véleményen vannak a menekültekhez való hozzáállással kapcsolatban. Mindezek alapján megítélése szerint az, hogy a Kormány ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánít, alkalmas annak befolyásolására, hogy a választópolgárok, mely pártra adják le a szavazatukat, így a Kormány plakátja a Ve. 141. § alapján kampányeszköznek minősül.

[4]          Rögzítette, hogy álláspontja szerint a kifogással érintett plakátok a közúti jelzéssel összetéveszthető ábrát tartalmaznak. Az ilyen plakátok kihelyezése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) értelmében a közúti forgalom szervezésének elveivel ellentétesek.

[5]          Előadta, hogy a választással összefüggő, alkotmányos súlyú, a Ve.-n kívüli, törvényi szintű tilalom megsértése esetén a Nemzeti Választási Bizottság következetes gyakorlata szerint megállapítja a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét. A kifogással érintett esetben a közlekedés biztonsága érdekében lefektetett tilalom az élethez, a testi épséghez és az egészséghez fűződő, az Alaptörvény II. cikkében garantált élethez való jog, illetve az IV. cikk (1) bekezdésében garantált személyi biztonsághoz való jog védelme követelményét, illetve a mindezekhez fűződő állami intézményvédelmi feladatot érvényesíti.

[6]          Beadványozó szerint tárgyi ügyben van olyan alkotmányos súlyú érdek, amely az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadsághoz való joggal és a XXIII. cikk (1) bekezdésében elismert választhatóság jogának gyakorlásával kollízióba kerül. Ilyen esetben a választási szervek az Alaptörvény 28. cikke értelmében a jogszabályokat azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik.

[7]          Beadványozó előadta, hogy a Ve. kifejezett tiltó rendelkezése ellenére „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” tábla felületére választási plakát jogszerűen nem lenne ragasztható, hiszen ez a közlekedés biztonságának veszélyeztetése okán a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban lefektetett alapelvekbe ütközne. Ez a tilalom a Ve. plakátok elhelyezéséről szóló 144. §-ából nem olvasható ki, hiszen a közlekedési tábla sem épületnek, sem kerítésnek nem minősül, sem önkormányzati rendelet nem tiltja az arra való plakátolást.

[8]          Hasonlóképpen, az úttest közelében elhelyezett, az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” táblával, annak alakjával, színével való szándékos, nagyfokú egyezés okán összetéveszthető plakát kihelyezése a közlekedés biztonságának veszélyeztetésére alkalmas, így sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban lefektetett alapelveket. Kiemelte, hogy a tilalom csak az úttest közvetlen környezetében, a közlekedési plakátok formavilágának szűk köre tekintetében érvényesül, azaz a tilalom az elérni kívánt legitim céllal arányos, térben és jellegben is erősen korlátozott.

[9]          Beadványozó bizonyítékként a plakátokról készült fényképfelvételeket csatolt, valamint egy magánszemély nyilatkozatát a plakátok észlelésének körülményeiről.

[10]       Mindezek alapján kérte, hogy Budapest 01. és 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint – figyelemmel a jogsértés sorozatos jellegére – a jogsértővel szemben a kiszabható bírság összeghatárának maximuma szerinti bírságot szabjon ki.

[11]       Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) elnöke a kifogást arra hivatkozással tette át a Nemzeti Választási Bizottsághoz, hogy a kifogásban jelzett plakátok elhelyezése országos szinten történt, ezért „sem horizontális (földrajzi), sem vertikális (a plakát kihelyező) szempontból nem lehet megállapítani az egyes OEVB-k illetékességét”.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[12]       A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban hivatkozott, a Kormány által közzétett plakátot 2018. március 31-i ülésén hozott 647/2018. és 648/2018. számú határozataiban már vizsgálta.

[13]       A mindenkori kormány több mint egy évtizede folytat széles körű tájékoztatási tevékenységet. A jelenlegi Kormánynak a migrációval kapcsolatos első tájékoztatása 2015 nyarán kezdődött és összefonódott a migrációról indult Nemzeti Konzultációval. A migráció tárgyában indított tájékoztató tevékenység plakátokon, sajtótermékekben, médiaszolgáltatásokban megjelenő tájékoztatást jelentett. A kifogásban nevesített plakátok a márciusban indult „Magyarország dönt nem az ENSZ!” fő üzenetű, az ENSZ-ben zajló vitával kapcsolatos tájékoztatási akció eszközei.

[14]       A hivatkozott döntésekben elfoglalt álláspont szerint ezek a plakátok a kormányzati tájékoztatási tevékenység megnyilvánulásának eszközei és nem a Ve. 140. § a) pontja és 144. § (1) bekezdésében nevesített választási plakátok.

[15]       A kormánynak a választási küzdelembe történő beavatkozásával kapcsolatosan a Kvk.III.37.328/2014/6. számú kúriai végzés (a továbbiakban: Végzés) tartalmazza az irányadó szempontokat. A Végzés egy a kormány megbízásából készült műsorszám és a kormánypártok, mint jelölő szervezetek által készített politikai hirdetések hasonlóságát sérelmezte. Álláspontja szerint a kormány hirdetése valójában politikai reklám volt, amely a kormánypártokat segítette tekintettel arra, hogy jelmondata azonos, megjelenése pedig hasonló volt a kormánypártok politikai hirdetéseihez.

[16]       A Kúria a Végzésben rögzítette, hogy a Kormány természetesen a választási időszakban is folytathat – nem választási – kampányt, tájékoztató tevékenységet: „a választási kampány időszakában – a Ve. alapján - a kormányt népszerűsítő műsorszámok alapesetben nem politikai reklámok.” Akkor azonban ha a Kormány által közzétett műsorszám összetéveszthető egy párt politikai reklámjával maga is politikai reklámnak minősül, ezzel az egyik jelölő szervezet kampányát segíti, ez a beavatkozás a választási küzdelembe pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között.

[17]       A Kúria a kifogásolt műsorszám fő üzenetét, jelmondatát, grafikai, vizuális kivitelezését és részben színhasználatát tekintette a kormánypártok választási kampánya során használt politikai hirdetések, illetve plakát fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével és részben színhasználatával összetéveszthetőnek. A Kúria több szempont együttes vizsgálata alapján állapította meg a jogsértést, a választási versenybe történt beavatkozás tényét egy jelölő szervezet mellett.

[18]       A Végzéssel elbírált ügyben tett megállapítások alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kormány tájékoztató tevékenysége abban az esetben minősülhetne választási kampány idején kampánytevékenységnek, ha az összetéveszthető lenne valamely jelölő szervezet által használt kampányeszközökkel. Kampánytevékenységet valósítana meg az is, ha semlegességét feladva egyértelműen állást foglalna valamely jelölő szervezet mellett, vagy ellenében. Beadványozó sem a fentiek szerinti összetéveszthetőségre, sem valamely jelölő szervezet melletti állásfoglalásra nem hivatkozott. Önmagában az, hogy a Kormány olyan közéleti témában végez tájékoztatási tevékenységet, amelyről a választási kampányban, ahogyan arra Beadványozó is utal több jelölő szervezet is kifejti véleményét, nem teszi a kormányzati tájékoztató tevékenységet kampánytevékenységgé. Ez az értelmezése olyan korlátozását jelentené a kormánynak a szólás- és véleményszabadság keretei között megjelenő tájékoztatási tevékenysége vonatkozásában, ami nem áll arányban, sőt összefüggésben sem a választási versenybe való be nem avatkozás kötelezettségével. Ez ugyanis gyakorlatilag a kormányt választási kampány idején a tevékenysége által érintett minden olyan ügyben némaságra kötelezné, amely a jelölő szervezetek programjában, vitáiban megjelenik.

[19]       A fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint önmagában az, hogy a Kormány egy olyan témában végez tájékoztatási tevékenységet, amely a választási eljárásban részt vevő jelölő szervezetek kampányában is megjelenik, nem teszi a tájékoztató tevékenységét a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységgé.

[20]       A Bizottság emellett hangsúlyozza azt is, hogy annak megállapításához, hogy valamely tevékenység kampánytevékenységnek minősül, az szükséges, hogy abból egyértelműen kiderüljön a 141. §-ban foglalt, a választói akarat befolyásolásának, megkísérlésének célzata. A hivatkozott plakátok azt támasztják alá, hogy a Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti jogállásához és feladatköréhez kapcsolódó – a migrációval kapcsolatban évek óta folytatott -– tájékoztatási tevékenységet végez. Azt, hogy e plakátokkal a tájékoztatáson túl a Kormány az országgyűlési képviselők választásával összefüggésben a választópolgári akaratot is befolyásolni törekedne, így azt kampányeszközként használná, ahogyan az már a fentiekben is részletesen kifejtésre került, nem állapítható meg.

[21]       Mivel a hivatkozott plakátok nem a Ve. 140. § a) pontjában felsorolt és a 144. § (1) bekezdésében definiált választási plakátok, azok tartalmának vizsgálatára, vagyis, hogy azok megfelelnek-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltaknak, egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.

[22]       A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem.

[23]       A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett plakátok nem a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti választási plakátok, ezért az azok tartalmával kapcsolatban benyújtott kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, mely miatt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

[24]       A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy jelen ügyben az OEVB nem értelmezte helyállóan a Ve. 297. §-ában meghatározott hatásköri szabályt. A kifogás ugyanis nem általában hivatkozik a Kormány plakátjaira, hanem konkrétan megjelöli, hogy mely földrajzi elhelyezkedésű plakátok vonatkozásában vélelmezi a jogsértést. E konkrét helymeghatározás alapján az OEVB-knek nem minden, csak az egyéni választókerület területén található plakátok tekintetében kellett volna vizsgálniuk a kifogást. Vagyis az ügyben eljárni illetékes egyéni választókerületi választási bizottságok illetékessége a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján egyértelműen meghatározható lett volna.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[25]       A határozat a Ve. 140. § a) pontján, 141. §-án, 144. § (1) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 3.

 

                                                Prof. Dr. Patyi András

                                        a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke