A Nemzeti Választási Bizottság
657/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. I.-né (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. március 29-én 20 óra 8 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143/A. § (2) bekezdésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy a Momentum Mozgalom 2018. március 27-én 16 óra 20 perckor felhívást tett közzé nyilvános facebook oldalán, amelyben egy videót osztott meg. A videón megjelenített szöveges információ szerint: „…megszervezzük a külhoni magyarok szavazókörhöz jutását! Bemutatjuk a Momentourt, a Momentum választási telekocsi alkalmazását. …” Beadványozó a hivatkozott videó elérhetőségét (linkjét) is megjelölte kifogásában.
[2] Hivatkozott arra, hogy a Momentum Mozgalom facebook-oldalán más, a hivatkozott videóhoz hasonló felhívást is közzétett, illetve olyan tartalmat is, amely a szavazókörhöz szállítást és az azt szervező, a Momentum Mozgalom által készített vagy készíttetett applikációt népszerűsíti. Rögzítette, hogy az applikációhoz kapcsolódó adatvédelmi tájékoztató egyértelműen a Momentum Mozgalmat jelöli meg szolgáltatóként, vagyis a telekocsi alkalmazást az Momentum Mozgalom működteti.
[3] Kifogásában idézte a Ve. 143/A § (2) bekezdését és hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 932/2014. (IV.1.) számú határozatára, amely szerint a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglaltak sérelméhez az is elegendő, ha egy kampánybusz „számos szavazóhelyiséget magába foglaló épületet érint és azok közelében megállva közvetve elősegítheti a választópolgárok szavazóhelyiségekhez való eljutását.” Előadta, hogy a Momentum Mozgalom közvetlenül szervezi meg a szállítást, és az általa közzétett információk felhívásként értelmezhetőek. Álláspontja szerint az a tény, hogy nem a Momentum Mozgalom elnöke vagy képviseletre jogosult más tisztségviselői végzi a szállítást, nem teszi meg nem történtté a felhívás közzétételét.
[4] Minderre tekintettel megítélése szerint a Momentum Mozgalom a felhívások közzétételével és az applikáció működtetésével folyamatosan megsérti a Ve. 143/A § (2) bekezdését. Ezen túl az applikáció működtetése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is, mert sérti a választás tisztaságát, ha egy jelölő szervezet vagy jelölt egy számítógépes szoftver segítségével teszi meg a felhívást, és működik közre a szavazók szállításában. Rögzítette, hogy nem gyakorolja jóhiszeműen és rendeltetésszerűen a Momentum Mozgalom a jogait akkor, amikor a Ve-ben foglalt tilalmat egy applikáció segítségével kívánja megkerülni.
[5] Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő eltiltását a jogszabálysértéstől és bírság kiszabását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[7] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[8] A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[9] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó hiányosan adta meg lakcímének adatát, az ugyanis nem tartalmazza a település nevét. A lakcímadatnak a kifogásban való hiányos feltüntetése a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezte.
[11] Mindezek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[12] A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke