652/2018. NVB határozat - Pap Zsolt az MSZP-Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltje által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

652/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Pap Zsolt (a továbbiakban: Beadványozó) az MSZP-Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltje által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 49/2018. (III. 29.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]           Beadványozó az MSZP-Párbeszéd jelölő szervezet országgyűlési képviselőjelöltjeként 2018. március 26-án személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek megsértése miatt. Előadta, hogy 2018. március 13-án bérleti megállapodást kötött Tiszaújváros Város Önkormányzatával arról, hogy a 2018. évi országgyűlési választások kampányidőszakában, „a bérleti szerződés szerint, Tiszaújváros megjelölt részein álló kandeláberekre, ill. oszlopokra (összesen 23 db) a jelölti plakátjait ellenszolgáltatás fejében kihelyezheti”. Ezt követően 2018. március 24-én észlelte, hogy a „megállapodásbeli plakáthelyek közül több helyen Koncz Ferencnek, a választókerületben induló kormánypárti képviselőjelöltnek az ő plakáthelyeit használva kerültek kihelyezésre a plakátjai, amelyről mellékelte a helyszíneken készült fotókat és hozzátette, hogy tudomása szerint, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetnek nincs erre irányuló bérleti megállapodása”.

[2]          Beadványozó előadta továbbá, hogy a Ve 144. §-a alapján a Tiszaújvárosi Önkormányzat jogszerűen adta hozzájárulását a plakátjai kihelyezéséhez, amelyért ellenértéket is fizetett a megállapodásnak megfelelően. A kormánypárti jelölt ezzel szemben az önkormányzat engedélye nélkül az általa fizetett plakáthelyre, közvetlenül az ő „plakátjai fölé” helyezte ki saját kampányeszközeit. Álláspontja szerint ez a magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, mivel a plakát kihelyezésével „gyakorlatilag a plakát felülragasztása” valósult meg, mely tevékenység nem csak „szándékosan jogsértő” de engedély nélküli is, továbbá a kormánypárti képviselőjelölt magatartása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját is, mivel a plakát kihelyezése „a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség megtartásának követelményébe ütközik”, valamint sérti a választás tisztaságának alapelvét is, mivel a „kormánypárti képviselőjelölt teljes mértékben jogtalan előnyhöz jutott kampánytevékenységével”. Mindezek alapján kérte, hogy a választási bizottság állapítsa meg a jogsértés tényét, a jogszabálysértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől és szabjon ki pénzbírságot.

[3]          A kifogás alapján az OEVB rámutatott, hogy a Ve. 144. §-a határozza meg a plakát kihelyezésének szabályait. Kiemelte, hogy a Kúria, illetve a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak, ezért a választási szervek kizárólag a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, ezért a Választási Bizottság nem terjeszkedhet túl a Ve. rendelkezésein, nem értelmezheti azokat kiterjesztően, polgári jogviszonyban nem foglalhat állást és nem vizsgálhatja polgári jogi jogviszonyon alapuló megállapodás jogszerűségét sem. 

[4]          Mindezek alapján az OEVB megállapította, hogy a kihelyezett plakát nem fedi más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, valamint a villanyoszlop nem minősül a Ve. 144. § (4) bekezdése szerinti épület falának, kerítésnek, amely okból a kihelyezés jogszerű, így a kifogást a 49/2018. (III. 29.) számú határozatával elutasította.

 

 

 

II.

[A fellebbezés tartalma]

[5]          Beadványozó az MSZP-Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltjeként 2018. március 30-án, elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 49/2018. (III. 29.) számú határozatával szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[6]          Beadványában kifejtette, hogy az OEVB határozata súlyosan jogsértő, mivel abból teljességgel hiányzik a kifogás érdemi vizsgálata, valamint „az OEVB indokolásszegény határozata a jogszabályi rendelkezések felsorolásán kívül nem veszi górcső alá a kifogásolt választási alapelvek sérelmét sem”. Álláspontja szerint az OEVB a hatáskörének vizsgálatakor téves következtetésre jutott akkor, amikor megállapította, hogy a tárgybeli bérleti szerződés a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján jött létre, továbbá „a villanyoszlop és a 144. § (4) bekezdésben foglalt, egyébként engedélyhez kötött plakáthelyek minősítéséből szintén az látszik, hogy az OEVB nem foglalkozott a kifogásban foglaltakkal, az a megállapítása, hogy a jogsértően kihelyezett plakát nem fedi más jelölt plakátját egyenesen nevetséges”.  Ezt követően megismételte a kifogásban előadatottakat, mely szerint a kifogasolt tevékenység sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket. Mellékletként a Tiszaújvárosi Önkormányzattal kötött VII/362-2/2018. számú megállapodást és a sérelmezetten kihelyezett plakátokról készített fényképfelvételeket csatolta.

[7]          Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg akként, hogy a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a nevezett jelöltet a további jogszabálysértéstől tiltsa el és „a választási kampány szabályainak szándékos és tömeges megsértése” miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[8]          A fellebbezés nem alapos.

[9]          A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[10]       A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Beadványozó e törvényi követelménynek megfelelően nyújtotta be kifogását.

[11]       {C}A Ve. 218. §-a alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Ve 225. §-a szerint a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Beadványozó a kifogásban megjelölt és a fellebbezésben megismételt bizonyítékokon túl, egyéb iratot, nyilatkozatot, tárgyi bizonyítékot nem csatolt fellebbezéséhez.

[12]       A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási plakát elhelyezésére vonatkozó szabályokat a Ve. VIII., a választási kampányról szóló fejezetének 144. §-a tartalmazza. A választási plakát tekintetében a Ve. 144. § (3) bekezdése azt az általános szabályt rögzíti, hogy a plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

[13]       A Bizottság összhangban a Kúria Kvk.II.37.307/2014/3. számú végzésében foglaltakkal kiemeli, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése [Alkotmánybíróság 1/2013. (I. 7.) AB határozat], a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája [Alkotmánybíróság 39/2002. (IX. 25.) és 60/2003. (XI. 26.) AB határozat]. A Ve. 144. § helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak tekintve, hogy a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.

[14]       A Ve. 144. § (3) bekezdése szerinti főszabályhoz képest, a (4) bekezdés az egyes építményeken való plakátelhelyezéshez nélkülözhetetlen tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői hozzájárulás szükségességéről, az (5) bekezdés a meghatározott célú, így műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból indokolt közterületeken érvényesülő önkormányzati rendeleti tilalomról, míg a (6) bekezdés az önálló hirdető-berendezés és óriásplakát elhelyezéséhez kapcsolódó közterület-használatra vonatkozó szabályok alkalmazásáról rendelkezik. A (7) bekezdés továbbá tiltja, a plakátok egymást eltakaró, fedő kihelyezését és előírja, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.

[15]       A Kúria Kvk.II.37.307/2014/3. számú végzésében - jelen üggyel azonos tényállás mellett - megállapította, hogy „a kifogásában foglaltak szerint a plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a Ve. 144. §-át, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját sem, így emiatt jogsértés megállapítására és az attól való eltiltásra nem kerülhet sor”. A Kúria döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, az Alkotmánybíróság a 3065/2014. (III. 26.) AB határozatában bírálta el, melyben megállapította, hogy „mindenben osztja a 2014. március 17. napján meghozott Kvk.II.37.307/2014/3. számú végzésben felhozott jogi érvrendszert, attól eltérni nem kíván”.

[16]       A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján úgy ítéli meg, hogy helyesen értelmezte és alkalmazta az OEVB a Ve. 144. §-át, valamint, az erre vonatkozó bírósági gyakorlatot, amikor nem tartotta jogszabályba ütközőnek a villanyoszlopra plakátolást. A villanyoszlop valóban nem sorolható a Ve. 144. § (4) bekezdésében meghatározott azon építmények közé, amelyek esetében csak a tulajdonos, illetve a bérlő, vagyonkezelő hozzájárulásával lehet elhelyezni választási plakátot. A villanyoszlopon tehát külön engedély vagy szerződés nélkül, ingyenesen lehet elhelyezni választási plakátot.

[17]       A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[18]       A határozat a Ve. 144. §-án, a 208. §-án, a 218. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 31.

 

 

                                                Prof. Dr. Patyi András

                                        a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke