A Nemzeti Választási Bizottság
649/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a DAKK Dél-Alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság [6000 Kecskemét, Fuvar utca 1., képviseli: Dr. Bródy János (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 21 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 40/2018. (III. 27.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntésének előzményei]
[1] {C} 2018. március 23-án 20 óra 33 perckor Fekete-Győr András a Momentum Mozgalom képviseletében elektronikus úton kifogást nyújtott be az a Bács-Kiskun Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba foglalt választási eljárási alapelvek, valamint a Ve. 144. § (3) bekezdésének sérelmére hivatkozással. A jogsértő eltiltását kérte a további jogsértéstől, valamint a DAKK Zrt.-vel szemben bírság kiszabását kérte.
[2] {C} Kifogásában előadta, hogy a Bács-Kiskun megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerületben a Momentum Mozgalom képviselőjelöltje Bodrozsán Alexandra, aki 2018. március 10-én plakátokat helyezett el a DAKK Zrt. által üzemeltetett pályaudvar („kecskeméti Volánbusz Pályaudvar”) villanyoszlopaira azzal, hogy a plakátok kifüggesztését a forgalmi ügyeleten bejelentette. A kifogásban előadottak szerint a jelölt 2018. március 11-én délelőtt észlelte, hogy plakátjait eltávolították, melynek alátámasztására nyilatkozatot és fényképeket csatolt. A nyilatkozat azt tartalmazza, hogy a plakátokat a buszpályaudvar karbantartói távolították el.
[3] {C} Az OEVB 29/2018. (III.14). számú határozatában megállapította a jogsértés tényét ismeretlen személyekkel szemben, a jogsértőket a további jogsértéstől eltiltotta, azonban nem találta bizonyítottnak a kifogás benyújtójának azon kérelmét, hogy a DAKK Zrt. utasította az ismeretlen jogsértőket a plakátok eltávolítására, ezért az OEVB mellőzte a bírság kiszabását.
[4] {C} A Momentum Mozgalom az OEVB 29/2018. (III. 14.) számú határozata ellen fellebbezést nyújtott be. A Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 20-án az 540/2018. számú határozatában az OEVB határozatát részben megváltoztatta és megállapította, hogy a DAKK Zrt. távolította el a kifogást tevő választási plakátjait, a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és 276.000,- Ft bírság megfizetésére kötelezte. A DAKK Zrt. az NVB 540/2018. számú határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mely alapján a Kúria Kvk.V.37.369/2018/2. számú határozatában az NVB határozatát helybenhagyta.
[5] {C} A Momentum Mozgalom fent nevezett jelöltje időközben, 2018. március 15-én az OEVB 29/2018. (III. 14.) számú határozatát a DAKK Zrt. titkársági e-mailcímére megküldte, valamint a buszpályaudvar forgalmi ügyeletén leadta. Ezt követően, 2018. március 15-én este ismételten választási plakátokat helyezett el a „kecskeméti Volánbusz Pályaudvar”-on található villanyoszlopokra, melyek kihelyezéséről a jelölt és segítői fényképfelvételeket készítettek. A plakátok kihelyezését követő reggel, 2018. március 16-án a jelölt azt tapasztalta, hogy a kifüggesztett plakátokat ismét eltávolították, melyet fényképekkel is dokumentált. A forgalmi ügyelet tájékoztatása szerint a plakátokat a buszpályaudvar karbantartói távolították el, mivel nem kértek engedélyt a kihelyezéshez a szolgálati vezetőtől.
[6] {C} A Momentum Mozgalom az OEVB 29/2018. határozata ellen benyújtott fellebbezéssel szinte egy időpontban, 2018. március 17-én 16 óra 50 perckor nyújtott be újabb kifogást az OEVB-hez a plakátok eltávolítása miatt. A kifogás tartalmilag megegyező kérelmet és bizonyítékokat tartalmazott, mint az OEVB határozata ellen megelőzően benyújtott fellebbezés. A jogszabálysértés alátámasztására a jelölt nyilatkozata és fényképek mellett becsatolta a DAKK Zrt. és Beadványozó között 2018. március 14-én készület átadás-átvételi jegyzőkönyvet, mely az OEVB 29/2018. (III. 14.) számú határozatát megelőző eljárásban nem került bizonyítékként benyújtásra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint „tekintettel arra, hogy az autóbusz-pályaudvar teljes területe a DAKK Zrt. tulajdonát képezi, az nem minősül közterületnek, így a plakátokat és táblákat Átadó eltávolította”.
[7] {C} Az OEVB a 38/2018 (III. 21.) számú határozatában megállapította a DAKK Zrt. jogsértését és eltiltotta a társaságot a további jogsértéstől. Az OEVB bírság kiszabását mellőzte az NVB által a bírság kiszabásánál már figyelembe vett ismételt jogszabálysértésre tekintettel, az NVB 540/2018. számú határozatának érvelésére hivatkozva. Az OEVB határozata ellen a DAKK Zrt. fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely az OEVB 38/2018 (III. 21.) számú határozatát 594/2018. számú határozatával megváltoztatta, és a Momentum Mozgalom kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra azért került sor, mivel az NVB álláspontja szerint az OEVB által elbírált tényeket a Nemzeti Választási Bizottság saját eljárásában már értékelte, és azt tartalmilag jogerősen is elbírálta a Kúria Kvk.V.37.369/2018/2. számú végzésével.
II.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[8] {C} A Momentum Mozgalom jelöltje 2018. március 21-én 22 óra és 23 óra között harmadik alkalommal helyezett el plakátokat a kecskeméti „Volánbusz Pályaudvar”-on. A jelölt nyilatkozata szerint 2018. március 22-én 12 óra 30 perckor azt tapasztalta, hogy a plakátot eltávolították, mely állítás alátámasztására fényképet csatolt. Nyilatkozatában azt is előadta, hogy telefonon érdeklődött a DAKK Zrt.-nél a plakátjai eltávolítása ügyében, ahol a biztonsági igazgatótól azt a választ kapta, hogy a plakátot a munkatársai távolították el, és az a társaság megjelölt telephelyén átvehető.
[9] {C} A Momentum Mozgalom Párt képviseletében Fekete-Győr András 2018. március 23-án 20 óra 33 perckor a plakáteltávolítás miatt kifogást nyújtott be az OEVB-hez. Kifogásában a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba foglalt választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozott. Sérelmezte továbbá a Ve. 144. § (3) bekezdésének megsértését is, mely álláspontja szerint az előzőekben megjelölt választási eljárási alapelvek sérelme mellett az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítási szabadság és a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választhatósághoz fűződő jog sérelméhez vezet.
[10] {C} Beadványozó kifogásához az érintett jelölt eseményeket leíró nyilatkozatát és fényképfelvételeket csatolt. A kifogásban bírság kiszabását és a jogsértés megállapítását kérte az OEVB-től, valamint azt is, hogy tiltsák el a jogsértőt a további jogsértéstől
[11] {C} Az OEVB határozatának indoklásában a Ve. 144. §-ának előírásait alkotmánybírósági határozatokra egy kúriai végzésre támaszkodva értelmezte, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdése nem a tulajdoni forma, hanem az építmény jellege szerint határoz meg korlátozást a plakátok kihelyezésére vonatkozóan, valamint bizonyítottnak tekintette, hogy a DAKK Zrt. munkatársai távolították el a választási plakátot a helyéről. Mindez a plakátok eltávolításával megvalósuló jogsértést megalapozza.
[12] {C} Az OEVB a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében hozott 40/2018. (III. 27.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a DAKK Zrt. megsértette a Ve. 144. § (3) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelvét –, valamint eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől. A jogsértőt továbbá 552.000,- Ft összegű bírság megfizetésére is kötelezte, a szándékos jogsértés ismétlése miatt. A kifogást egyebekben elutasította, mivel az OEVB álláspontja szerint nem merült fel adat azzal kapcsolatban, hogy a jogsértő magatartás a választói akarat befolyásolását célozta volna.
III.
[A fellebbezés tartalma]
[13] {C} A Beadványozó jogi képviselője útján 2018. március 29-én fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában előadta, hogy véleménye szerint a Bács-Kiskun megye 2. számú OEVB 40/2018. (III. 27.) BKM 02. sz. OEVB határozata jogszabálysértő, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában, a 144. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat.
[14] {C} Álláspontja alátámasztására a következőket adta elő. A Ve. 144. § (3) bekezdése szerint plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A Ve. 144. § (4) bekezdése alapján épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Beadványozó K/3 sz. mellékletként csatolt tulajdoni lapot, amely azt bizonyítja, hogy az a terület, amelyre a plakátok kihelyezésre kerültek, a Beadványozó tulajdonában vannak.
[15] {C} Beadványozó álláspontja szerint a Ve. 144. § (4) bekezdése alapján a plakátok kihelyezése kizárólag Beadványozó (mint tulajdonos) hozzájárulásával lett volna lehetséges. Tény, hogy a jelölő szervezet a plakátok kihelyezéséhez engedélyt nem kért és nem is kapott. A Beadványozó álláspontja szerint a fentieken nem változtat az a tény sem, hogy a plakátok nem az épület falára, vagy kerítésére kerültek kihelyezésre, hanem az ingatlanon álló villanyoszlopra. Jogi álláspontja szerint a Ve. 144. § (4) bekezdésével a jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy a tulajdonos eldönthesse, hogy ingatlanán politikai hirdetések elhelyezését megengedi-e.
[16] {C} A Beadványozó az MNV Zrt. kizárólagos tulajdonában álló, közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság. A társaság vezetősége, egyeztetve a tulajdonossal, arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindenféle megkülönböztetés nélkül egyetlen párt számára sem biztosítja a tulajdonában lévő területeken politikai hirdetés lehetőségét, így a plakátok kihelyezését sem. A Beadványozó fontosnak tartja, és elkötelezett abban, hogy teljesen politikamentes szolgáltatást nyújtson, elkerülje annak látszatát is, hogy egy állami tulajdonban lévő gazdasági társaság ingatlanán bármely jelölő szervezet plakátjainak elhelyezését biztosítja. A Beadványozó álláspontja szerint a Ve. 144. § (4) bekezdésében biztosított tulajdonosi jog a fenti törekvést is biztosítani kívánta, amikor a plakátok elhelyezését a tulajdonos hozzájárulásához kötötte.
[17] {C} Ezek a tulajdonosi jogok azonban a Beadványozó álláspontja szerint csak abban az esetben érvényesülhetnek, amennyiben nemcsak az ingatlan falaira és kerítéseire, hanem az ingatlanon található bármilyen, a plakát elhelyezésére alkalmas tereptárgyra vonatkoznak. Ezzel ellentétes joggyakorlat esetében bármilyen díszítőelemre, menetrendtartó oszlopra, feszítő, vagy árnyékoló vezetékre, de akár fára, bokorra, vagy az ingatlanon található bármilyen, a falon és a kerítésen kívüli dologra plakátot lehetne elhelyezni a tulajdonos hozzájárulása nélkül, amely ugyanúgy sértené a tulajdonos Ve. által biztosított jogait, mintha az a falon, vagy a kerítésen kerülne elhelyezésre. A Beadványozó kifejtette, hogy véleménye szerint a jogalkotót a fenti jogszabály megalkotása során nyilvánvalóan az a feltevés vezérelte, hogy az ingatlan külső határait vagy épületrész, vagy kerítés határolja. Ezáltal a plakátot elhelyezni kívánó személy az ingatlan körülhatárolt kerítésén nem tud bejutni, így módjában sem áll a plakátokat az ingatlanon belül bármilyen tereptárgyra, így akár villanyoszlopra elhelyezni. Ennek következtében a jogalkotó nem látta szükségesnek az ingatlanon elhelyezkedő bármilyen tárgy meghatározását a jogszabályhelyben, hiszen a kiindulópont szerint a plakát csak kizárólag az ingatlan kívülről megközelíthető részére, vagyis a kerítésre, illetve az ingatlan határán lévő épületrészre volt elhelyezhető.
[18] {C} A Beadványozó álláspontja szerint szintén tény az, hogy egy, a tulajdonos jogait védő jogalkotói szándék érvényesülését nem befolyásolhatja az, hogy a tulajdonos az ingatlanát bekeríti-e, így az ingatlanát olyan állapotba hozza, amely a jogalkotási szándék kiindulópontjának megfelel. A beadványozó véleménye szerint ezen logika mentén megállapítható, hogy amennyiben nincs az ingatlan bekerítve, a hivatkozott törvényhelyben garantált tulajdonosi jog csak és kizárólag a fenti szabály oly módon történő értelmezésével biztosítható, hogy az ingatlan bármilyen tereptárgyán tilos plakátot elhelyezni a tulajdonos hozzájárulása nélkül.
[19] {C} A Beadványozó úgy véli, hogy a Ve. 144. § (3) bekezdése az ingatlan jellegére, használatára tekintettel korlátozást, vagy megkülönböztetést nem tartalmaz, ennek megfelelően, álláspontja szerint annak nincs relevanciája, hogy az ingatlan egyébként közforgalom számára nyitott. A Beadványozó szerint a Ve. felhívott rendelkezése csak és kizárólag a tulajdonosi jogokat védi, tekintet nélkül arra, hogy azt bárki igénybe veheti. A Beadványozó arra is hivatkozott, hogy a Ve. 144. § (5) bekezdése a közterület vonatkozásában is alapít a plakátok kihelyezésének megakadályozását lehetővé tevő jogot, vagyis a jogalkotó még ezen területen sem kívánt plakát-kihelyezési jogot biztosítani.
[20] {C} Beadványozó álláspontja szerint a fenti érvelés alapján nem szegett jogszabályt, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alapelv sem sérülhetett. A Beadványozó kéri, hogy az NVB – az OEVB 40/2018. (III. 27.) határozat megsemmisítése, vagy hatályon kívül helyezése mellett – változtassa meg akként, hogy mentesítse Beadványozót a terhére megállapított jogsértés, illetve a bírság megfizetése alól, másodlagosan mellőzze a Beadványozó terhére rótt jogsértés megállapítását és mérsékelje a bírság megfizetését.
[21] {C} A beadványozó a bírság megfizetése alóli mentesítésre, illetve mérséklése vonatkozó kérelem tárgyában előadta, hogy a Kúria fenti tárgyban született döntésének kézhezvételétől kezdődően a jogsértéstől tartózkodik, jelenleg több mint 25 választási plakát található az ingatlanán. A Beadványozó előadta, hogy az OEVB 40/2018. (III. 27.) határozat alapját képező esemény időpontjában még nem állt rendelkezésére jogerős határozat, amely alapján az esetlegesen jogsértő magatartástól tartózkodnia kellett volna.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[22] {C} A fellebbezés nem alapos.
[23] {C} A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[24] {C} A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[25] {C} Az ügyben az OEVB döntésének alapját képező kifogás megegyezik a kúria Kvk.I.37.353/2018/2. határozatával jogerősen elbírált üggyel, lényegében annak ismételt elkövetését tartalmazza.
[26] {C} Beadványozó jelen fellebbezésében is előadott védekezésének tartalmával kapcsolatban a Kúria az alábbiakat állapította meg.
[27] {C} „A kérelmező által elismerten a jelölő szervezet jelöltje a pályaudvaron – nem épület falára, nem kerítésre – plakátokat helyezett el, és azokat a kérelmező távolíttatta el. (…) A kérelmező magatartására – kampányidőszakban plakátok eltávolítása – az NVB a megfelelő törvényhelyeket: Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont, 144. § alkalmazta, helytállóan állapította meg annak jogsértő voltát, és rendelkezett a jogkövetkezményekről. A Kúria számos eseti döntésében kifejtette (pl.:Kvk.II.37.307/2014/3., KVk.III.37.355/2014/3.), hogy a választási plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a Ve. szabályait.”
[28] {C} Mindezek alapján a tulajdonból fakadó rendelkezési jogra hivatkozás az ügyben nem fogadható el, a közforgalmú területen a villanyoszlopokon való plakátelhelyezés a jelölő szervezetek számára megengedett, így az OEVB döntése a jogszabálysértés megállapításáról helyes.
[29] {C} Különösen indokoltnak tartja az NVB a további jogsértéstől való eltiltást az ismételt jogsértő magatartás miatt.
[30] {C} A kiszabott bírság felülvizsgálatával kapcsolatban a Bizottság az alábbiakat vette figyelembe. A jelen ügyben vizsgált jogsértő magatartás időpontja 2018. március 22. Ebben az időpont már három választási bizottsági döntés, az OEVB 29/2018. és 38/2018. határozatai, továbbá az NVB 540/2018. határozata volt ismert Beadványozó számára. Mindezek ellenére tulajdonjoga védelmében újra önhatalommal élt, noha már a 2018. március 10-ei első kihelyezésnél lehetősége lett volna a jelölő szervezet tevékenysége ellen választási jogorvoslatot benyújtani. Noha az említett döntések nem voltak jogerősek, alapos indokot szolgáltattak Beadványozó részére további magatartása megfontolására, és felvetették annak elvi lehetőségét, hogy a választási jogorvoslat elbírálására jogosult szervek végül nem osztják majd az ügyben jogi álláspontját.
[31] {C} Az önhatalom ismételt gyakorlását semmilyen körülmény nem támasztotta alá egyebekben sem. A plakátokat nem a Ve. által tiltott helyre helyezték el, azok sem a buszpályaudvar üzemeltetését, sem az utasforgalmat nem akadályozták. A plakátok gyorsan és károkozás nélkül eltávolíthatók voltak. Ez onnan is megállapítható, hogy az elviekben a jelölő szervezetet a választás után terhelő feladatot Beadványozó 2018. március 11. és 2018. március 22. között többször is sikeresen és zökkenőmentesen végrehajtotta.
[32] {C} A bírság elengedését nem alapozza meg a Kúria döntésének kézhezvételét követő jogsértő magatartás sem, hiszen az alapvetően a 2018. március 22-i, és nem a 2018. március 26-át követő eseményekre hivatkozva lett kiszabva. Ennek megfelelően az OEVB bírságra vonatkozó döntése indokolt, a bírság összege méltányos, arányos a szándékos és ismételt elkövetéssel és azokkal az enyhítő körülményekkel, hogy a csekély területre kiterjedő jogsértés a jelölő szervezet kampányképességét lényegesen nem befolyásolta, és hogy Beadványozó szándékát nem a választási eljárásba való beavatkozás, hanem tulajdonának Ve. által nem megengedhető védelme vezette.
[33] {C} Utóbbi ok miatt jogszerű az OEVB döntése a választások tisztasága alapelvsérelem megállapításának elutasításában is.
[34] {C} A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] {C} A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontján, a Ve. 144. §-án, 208 §-án, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke