646/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

646/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom [1077 Budapest, Rózsa utca 77., képviseli: Fekete-Győr András,; a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 8 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 26/2018. (III. 26.) BP. 03. OEVB határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. március 23-án 11 óra 35 perckor kifogást nyújtott be Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a, valamint 151. § (1) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértésére alapozva. Ebben előadta, hogy dr. Benedek Márton a Budapest 04. számú egyéni választókerületben (a továbbiakban: „OEVK”) megjelenő, az OEVK területén, 1022 Budapest, Bimbó út 1-5. szám alatt székhellyel rendelkező Budai Polgár Kiadó, Tájékoztató és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. kiadó által megjelentetett Budai Polgár helyi sajtótermékben (a továbbiakban: Helyi Sajtótermék) kívánt hirdetést megjelentetni, a kerületi jelöltek számára ingyenesen igénybe vehető, a sajtótermékben fenntartott felületen. A Helyi Sajtótermék 100 százalékban Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatának tulajdona.
  2. A Helyi Sajtótermék a hirdetés publikálását 2018. március 20. napján, 14 óra 48 perckor írt e-mailjében megtagadta arra hivatkozással, hogy „[...] a Budai Polgár a választási mellékletében csak olyan anyagot jelentet meg, amelyben a képviselőjelöltek a saját programjukat pozitív módon mutatják be, és tartózkodnak más jelöltek/pártok negatív tartalmú minősítésétől [...].” A hirdetés megtagadását követően Benedek Márton bemutatkozó anyaga átdolgozásra került, a Helyi Sajtótermék azonban 2018. március 21. napján, 18 óra 40 perckor elküldött e-mailjében a publikálást újfent megtagadta. Előadta, hogy a hirdetés megtagadásának eredményeként Benedek Márton hirdetése eredeti formájában nem jutott felülethez a Helyi Sajtótermékben, szemben más jelöltekkel. Álláspontja szerint a Helyi Sajtótermék a fenti magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét biztosító, valamint ugyanezen szakasz e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
  3. Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága következetes gyakorlatára, mely szerint a szólásszabadság védelme nemcsak a kellemes, vagy semleges információkra, véleményekre terjed ki, hanem azokra is, amelyek esetleg “bántják, sokkolják vagy zavarják az államot vagy a társadalom egy részét”. Hivatkozott továbbá a Kúria következetes gyakorlatára is, mely szerint a Ve. rendelkezései nem tiltják a negatív kampány folytatását, e kampánytevékenységet ugyanolyan védelem illeti meg, mint az egyéb, akár pozitív tartalmú kampánytevékenységeket.
  4. Rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jelöltek és a jelölő szervezetek számára a választási eljárásban, és így a kampányidőszak során különösen biztosítani kell, hogy egyenlő esélyekkel juttathassák el üzeneteiket a választópolgárokhoz. E megállapítása kapcsán idézte a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzését. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatában foglaltakra is, melyben kimondásra került, hogy a kampányidőszak során a Ve. korlátozza a sajtótermékek szerkesztési szabadságát.
  5. Előadta, hogy amennyiben egy sajtótermék az alapján utasítja el a kampánytevékenységnek minősülő, és így védett hirdetést, hogy az negatív üzenetet hordoz, úgy, az által hivatkozott joggyakorlat szerint sérül a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, ugyanis a sajtótermék különbséget tesz az ugyanannyira védendő kampány-megnyilvánulások között. Amennyiben a sajtótermék önkényesen kirekeszti a negatív tartalmat, úgy ezzel az ellenzéki jelölteket és jelölő szervezeteket hozza nehezebb helyzetbe a kormánypárti jelöltekkel szemben, megsértve ezzel az esélyegyenlőség követelményét.
  6. Mindezek alapján kérte Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságát, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint bírságot is szabjon ki. Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a kifogást beérkezése napján áttette Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB)
  7. A kifogás elbírálását megelőzően a Budai Polgár című sajtóterméket kiadó Budai Polgár Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elektronikus levélben kereste meg az OEVB-t. Ebben előadta, hogy a Budai Polgár a II. Kerületi Önkormányzat 27. évfolyamában járó lapja, amelynek választási mellékletében 1998 óta, tehát 20 éve minden országgyűlési (és önkormányzati) választás előtt megjelenési lehetőséget biztosítanak a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek számára. A Budai Polgár fizetett választási hirdetést nem jelentet meg, a választási mellékletben való szereplést ingyenesen biztosítja a jelölteknek. Minden választás előtt a jelöltek anyagai kapcsán egyetlen tartalmi kikötése van a sajtóterméknek „csak olyan anyagot jelentet meg, amelyben a képviselőjelöltek önmagukat vagy a saját programjukat mutatják be, és tartózkodnak más pártok, jelöltek lejáratásától”. Ezt a kikötést előzetesen jelzik minden jelöltnek. Hangsúlyozta, hogy valamennyi korábbi országgyűlési választás során a választási mellékletünkben szereplő minden jelölt meg tudott felelni ennek a kritériumnak. A 2018-as országgyűlési választás kapcsán megjelenő választási mellékletről szóló tájékoztatót előzetesen minden jelöltnek elküldték, így dr. Benedek Márton képviselőjelöltnek is, elektronikus úton március 12-én. A tájékoztatás tartalmazta azt is, hogy „A lap kiadója fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben a fent megfogalmazott technikai feltételeket és irányelveket a jelöltek az általuk küldött anyagban nem tartják be, akkor azt az anyagot a Budai Polgár nem jelenteti meg." Dr. Benedek Márton képviselőjelölt először és másodszor küldött anyaga a fenti kritériumnak nem felelt, amit jeleztek felé. A Képviselőjelölt a Budai Polgár kérését végül figyelembe vette és 2018. március 22-én küldött levelében egy harmadik anyagot mellékelt. Mivel az már megfelelt a lap által jelzett kritériumoknak, az megjelenik a lap 2018. március 31-i számának választási mellékletében. Előadta továbbá, hogy a 2018-as választási mellékletben szereplő mind a 13 másik egyéni képviselőjelölt anyaga megfelelt a lap által támasztott kritériumoknak, önmagukat és saját programjukat mutatják be és tartózkodtak más jelöltek, pártok lejáratásától.
  8. Az OEVB a kifogást 26/2018. (III. 26.) BP. 03. OEVB határozatában elutasította. Hivatkozva a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében foglaltakra rögzítette, hogy az esélyegyenlőség mindenkor az objektív, külső feltételekhez képest állapítható meg, nem önmagában véve, hanem a jelöltek, jelölő szervezetek számára rendelkezésre álló eszközök alapján. Előadta, hogy a Helyi Sajtótermék részéről minden jelölttel, jelölőszervezettel szemben ismert, előzetes követelmény volt, hogy „a képviselőjelöltek a saját programjukat pozitív módon mutatják be, és tartózkodnak más jelöltek/pártok negatív tartalmú minősítésétől.” Rögzítette, hogy a negatív kampánytól való tartózkodás a kifogásban foglaltakkal szemben nem eredményezte azt, hogy az ellenzéki jelöltek és jelölő szervezetek nehezebb helyzetbe kerültek volna a kormánypárti jelöltekkel szemben, mivel negatív színben bármely jelölt és jelölőszervezet feltüntethető, ez a fajta eszköz nem kizárólag a kormánypárttal szemben lenne érvényesíthető. A Kúria Kvk.I.37.364/2014/5. számú határozatára hivatkozással rögzítette, hogy a kampányeszközök igénybevételének feltételhez kötése tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az esélyegyenlőségnek nem a feltétel nélküliség és a támasztott feltétel között, hanem a támasztott feltételre nézve kell fennállnia. Mivel a jelölt átdolgozott hirdetése a Budai Polgár tájékoztatása szerint megjelenik a választási mellékletben 2018. március 31-én, így álláspontja szerint érdemi jogsérelemre nem került sor. Mindezek alapján rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem volt megállapítható.
  9. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával kapcsolatban hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, amely szerint a sajtótermék felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat. Rögzítette, hogy a következetes bírósági gyakorlat értelmében az a tény, hogy a helyi sajtótermék szerkesztője – a közölt tartalomért való felelősségének tudatában – a hirdetések megjelenítését valamely feltételhez köti, akkor minősülhet rendeltetésellenes joggyakorlásnak, ha (1) abban felismerhetően megnyilvánul az a szándék, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, és (2) ennek valamilyen hátrányos jogkövetkezménye van (mások jogainak korlátozása, csorbítása). Rögzítette, hogy önmagában a negatív kampány kizárása nem lehetetleníti el a jelöltet, jelölőszervezetet abban, hogy más kampányeszközzel éljen a negatív kampány lehetőségével.
  10. Rögzítette azt is, hogy nem volt megállapítható a helyi sajtótermék részéről olyan szándék, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányulna, illetve ilyen szándékot a kifogás sem jelölt meg. Mindezek alapján a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában is elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 29-én 10 óra 27 perckor terjesztette elő fellebbezését az OEVB határozatával szemben Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértése miatt. Fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a negatív kampány a kormánypárti és ellenzéki jelöltek számára egyaránt és ugyanolyan mértékben rendelkezésre álló eszköz. A kormánypárti jelöltek általában a status quo fenntartására törekszenek. Ezzel ellentétben az ellenzéki jelöltek fogalmilag a status quo megváltoztatására, a kormány megbuktatására törekszenek, amely magában foglalja azt, hogy a kampánytevékenység során a kormány munkáját negatív színben tüntetik fel. Amennyiben az ellenzéki jelöltek kizárólag elégedett üzeneteket közölnek, úgy azzal a választópolgárokban azt a látszatot keltik, hogy az éppen aktuális kormány megfelelően végzi a munkáját. A kormányzati politika kritikája a mindenkori ellenzéknek nemcsak eszköze, de egyben funkciója, alkotmányos feladata is. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a pozitív és negatív kampány nem ugyanolyan mértékben áll az ellenzéki és kormánypárti jelöltek rendelkezésére. Ebből pedig álláspontja szerint az következik, hogy a látszólag objektív és minden jelöltre azonosan érvényesülő feltétel, amely szerint csak pozitív tartalmat közöl le a Helyi Sajtótermék, valójában hátrányosabban érinti az ellenzéki jelölteket, így Beadványozó jelöltjét is. Ez a magatartás pedig ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával.
  2. Rögzítette, hogy az OEVB tévesen jutott arra a megállapításra, hogy azáltal, hogy a Helyi Sajtótermék a módosított, pozitív hangvételű hirdetést közzéteszi, nem érte jogsérelem Beadványozót. Ennek kapcsán előadta, hogy a Helyi Sajtótermék jogellenes magatartása folytán a jelölt hirdetését „más tartalommal, kevésbé húsba vágó kérdéseket illetően kellett megjelentetni”. Hivatkozott a kifogásban is megjelölt Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára, az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) és 5/2015. (II. 25.) AB határozatára, valamint a Kúria joggyakorlatára, amelyek szerint a negatív kampányt a pozitív kampánnyal azonos védelem illeti meg. Mindezek alapján álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját is. A jogsértés ismétlődő jellegére tekintettel bírság kiszabását kérte.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság mindenben osztja az OEVB által a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek, jelölő szervezetek között alapelvvel kapcsolatban tett megállapításokat. Az irányadó kúriai joggyakorlat alapján helytállóan állapította meg a törvényi rendelkezés tartalmát és azt megfelelően alkalmazta a kifogásra. A Bizottság e körben az OEVB határozatával egyezően hangsúlyozza, hogy a Médiatartalom-szolgáltató a jelöltek bemutatkozásával kapcsolatos feltételeit világosan, egyértelműen és minden jelölt esetében azonos módon határozta meg. Minden jelölt számára azok az objektív, külső feltételek, amelyekkel a kampányüzeneteknek a választópolgárokhoz való eljutását kívánta elősegíteni azonosak voltak. Ezekről a jelöltek időben tájékoztatást kaptak, vagyis ismertek voltak. A Budai Polgár Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) által a jelöltekkel szemben támasztott feltételek tehát az esélyegyenlőség követelményének maradéktalanul megfelelt. A Bizottság nem osztja az esélyegyenlőség sérelme tekintetében felhozott beadványozói érvelést, mely szerint a sajtótermék különbséget tett az egyformán védendő kampány-megnyilvánulások között, mivel ahogyan az már a fentiekben és az OEVB határozatában is kifejtésre került, az esélyegyenlőségnek a jelöltek, jelölő szervezetek egymáshoz viszonyított helyzetében kell megvalósulnia, amely jelen esetben megtörtént. Egyetlen jelöltnek sem adott lehetőséget a sajtótermék a negatív kampányüzenetek megjelentetésére, vagyis valamennyi jelölttel szemben azonos módon alkalmazta a feltételeit, azonos helyzetbe hozta őket.
  4. A Bizottság osztja az OEVB érvelését abban a tekintetben is, hogy a negatív kampány folytatásának joga a választási eljárásban részt vevő jelöltek, jelölő szervezetek részére egyformán áll rendelkezésre, a jelölt, jelölő szervezet egyedi mérlegelési joga, hogy a választópolgárokat milyen tartalmú üzenetekkel szólítja meg. Azt, hogy a választási kampányban a pozitív kampány, vagy a jelöltek, jelölő szervezetek alkalmasságát, képességeit adott esetben szélsőségesen, élesen bíráló, vagy esetleg bántó módon kifejező negatív kampány kerül előtérbe, mindig az aktuális kampány határozza meg. A kampány irányultságától függően a kormányzó pártoknak, akik a választási eljárásban jelölő szervezetként is megjelennek, éppúgy hatékony eszköze lehet a választópolgárok akarata befolyásolására az, hogy az ellenzéki pártok hatalomra kerülésével kapcsolatban a jelöltek képességeit, alkalmasságát minősítse. A negatív kampány ebből kifolyólag nem jobban eszköze az ellenzéki jelöltek számára, az egyformán adott a választási kampány valamennyi résztvevőjének. Ennek a választási mellékletben való megjelenését azonban a Médiatartalom-szolgáltató egységesen, minden jelölt tekintetében kizárta.
  5. Mindezek alapján a Bizottság osztva az OEVB határozatában foglaltakat, azzal egyezően megállapítja, hogy a Médiatartalom-szolgáltató tevékenysége nem sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet.
  6. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmével kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy jelen ügyben kiemelt jelentősége van annak is, hogy a Budai Polgár által a választókerületi jelöltek számára felkínált megjelenési lehetőség nem minősül a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek. A politikai hirdetés lényegi eleme, hogy azt ellenérték fejében teszi közzé a sajtótermék és azért szerkesztői felelősséget nem visel. A Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját a politikai hirdetés és politikai reklám közzétételéről szóló 2/2014. NVB iránymutatás 2. pontja is rögzíti.
  7. Jelen esetben a Budai Polgárt nem a Ve., vagy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.), vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) kötelezi arra, hogy felületet biztosítson a választókerületi jelöltek számára, hanem az teljes mértékben saját, önkéntes elhatározásán alapult.
  8. A sajtótermék fogalmát az Smtv. 1. § 6. pontja és az Mttv. 203. § 60. pontja tartalmilag azonos módon határozza meg. Mindkét fogalom-meghatározásban szerepel, hogy a sajtótermékben megjelenő tartalomért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.
  9. Ezen szerkesztői szabadság körébe tartozik a szerkesztés elveinek és a közölt tartalomnak a Médiatartalom-szolgáltató általi megválasztásának joga is. Ebben a vonatkozásban az Alaptörvény és a vonatkozó ágazati szabályok írhatnak elő korlátozást, azonban azok is szűk körben, így pl. a sajtótermék nem jelentethet meg az emberi jogokat, az emberi méltóságot sértő tartalmakat, vagy a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését súlyosan károsító, különösen a pornográf vagy szélsőségesen, illetve indokolatlanul erőszakos tartalmakat nem közölhet jelzés nélkül. A médiatartalmak szerkesztőivel szemben állított tartalmi korlátok a hatályos jogrendszerben is igen szűk körben érvényesülnek.
  10. A fentiekben írtakból az következik, hogy a jelölő szervezet, illetve a jelölt a választási kampány folytatásához való joga címén nem jogosult meghatározni, illetve felülírni a sajtótermék által érvényesíteni kívánt szerkesztési elveket és nem kötelezheti arra a sajtóterméket, hogy az általa kívánt tartalmat jelenítse meg, korlátozva ezzel a tartalom szerkesztésére való jogosultságát. Ezzel ellentétes álláspont azt jelentené, hogy a sajtótermék önkéntes vállalás esetén is köteles lenne a jelölt által közölni kívánt bármilyen tartalmú kampányüzenet közvetítésére és annak tartalmába annak ellenére nem szólhatna bele, hogy azért felelősséggel tartozik. Beadványozó által képviselt álláspont, mely szerint nem politikai hirdetés, hanem a sajtótermék felelősségi körébe tartozó szerkesztett tartalom esetében helye van a sajtótermék arra való kötelezésére, hogy mechanikusan, szerkesztési elveit figyelmen kívül hagyva közvetítse a jelölt kampányüzenetét, olyan a szerkesztői szabadságot érintő beavatkozásnak minősül mely nem vezethető le a Ve. egyetlen alapelvéből sem.
  11. A Ve. által nevesített két kampányeszköz, a politikai reklám és a politikai hirdetés az, amelyek esetében a médiatartalom-szolgáltatónak nincs lehetősége vizsgálni a jelölő szervezet, jelölt által közölni kívánt tartalmat, hanem azt változtatás nélkül sugároznia, közölnie kell. Mindez azonban azzal is jár, hogy e tartalmak tekintetében a jogi felelősség a jelölő szervezetet és a jelöltet terheli. Fontos kiemelni, hogy e kampányeszközök közül is csak az egyik, a politikai reklám az, amelynek közzétételére a jogalkotó kötelezte, ebben az esetben is kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatót a közzétételre. Éppen a jogintézményben rejlő, lényegében a szerkesztői szabadságot korlátozó rendelkezés miatt a közszolgálatinak nem minősülő médiaszolgáltató, illetve a politikai hirdetés esetén minden médiatartalom-szolgáltató jogszabályi kötelezés nélkül, szabadon dönthet arról, hogy részt vesz-e ilyen kampányeszközök közvetítésében.
  12. A leírtak alapján a Bizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmekben foglaltak lényegében a Médiatartalom-szolgáltatótól olyan magatartást kívánnak kikényszeríteni, melyre kizárólag akkor lenne köteles, ha a Ve. 148. §-a alapján vállalta volna politikai hirdetés közzétételét és a jelölt politikai hirdetését kívánta volna megjelentetni a lapban.
  13. Jelen esetben azonban a Jelölt által megjelentetni kívánt bemutatkozó anyag nem politikai hirdetés, ebből kifolyólag annak tartalmáért a Médiatartalom-szolgálatló felelősséget visel, melyből következik, hogy az ilyen tartalom tekintetében jogosult érvényesíteni szerkesztési elveit. Ezek a szerkesztési elvek nem ellentétesek a Ve. rendelkezéseivel. Megállapítható az is, hogy a Médiatartalom-szolgáltató jelen választási eljárásban is, ahogyan teszi azt 1997 óta, arra törekedett, hogy segítse a jelölteket üzeneteiknek a választópolgárokhoz való eljuttatásában, ebből viszont nem vonható le az a következtetés, hogy ezzel egyidejűleg fel kellene adnia a szerkesztői szabadsághoz való jogát. Ahogyan a Médiatartalom-szolgáltató saját, önkéntes döntése alapján biztosít két évtizede megjelenési lehetőséget a jelöltek számára, úgy a jelöltek részéről is egy önkéntes döntés és nem kötelezettség ennek a lehetőségnek az igénybe vétele. Ebből viszont az is következik, hogy senki nem támaszthat a hatályos jogszabályokban foglaltaktól szigorúbb követelményt a másikkal szemben. A Médiatartalom-szolgáltatónak a feltételeit mindenkire nézve azonos módon kell meghatároznia, a jelölt pedig szabad közlési jogain túl köteles figyelemmel lenni a sajtótermék szerkesztői szabadságából fakadó jogaira.
  14. A Bizottság döntése meghozatala során figyelemmel volt arra a tényre is, hogy a Médiatartalom-szolgáltató konstruktívan, egyeztetést kezdeményezve lépett fel a jelölttel kapcsolatban, annak érdekében, hogy róla is jelenjen meg bemutatkozó anyag a lapban, mely a meg is valósul a 2018. március 31-i számban.
  15. A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakkal kapcsolatban is teljes mértékben helytállónak ítélte meg az OEVB határozatában foglaltakat, ezért azt a ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, 139. §-án, 146. §-án, 148. §-án, 231. § (4) bekezdésén, az (5) bekezdés a) pontján, az Smtv. 1. § 6. pontján, az Mttv. 203. § 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 31.

 

                                                                   

 

                                              Prof. Dr. Patyi András

                                          a Nemzeti Választási Bizottság

                                            elnöke