624/2018. NVB határozat - a Nemzeti Értékelvű Párt képviseletében eljáró Lévai György által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
624/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Nemzeti Értékelvű Párt képviseletében eljáró Lévai György (székhely: 2315 Szigethalom, Piac utca 37.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 19 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

  1. Beadványozó elektronikus úton 2018. március 27-én 10 óra 55 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Jobbik Magyarországért Mozgalom által 2018. március 27-én elhelyezett szórólapok és kihelyezett plakátok miatt.
  2. Kifogásában előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a Nemzeti Értékelvű Párt rövidített megjelölését a „NÉP”-et önmaga megjelölésére használja, továbbá a „NÉP PÁRTJÁN” szlogen is a Nemzeti Értékelvű Párt szlogenje egy betű eltéréssel, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait. Előadta továbbá, hogy a Nemzeti Értékelvű Párt rövidítése, a NÉP a bíróság jogerősen bejegyzett rövidítése a pártnak, mely védjegy oltalomban van, lajstromszáma 223 774.
  3. Előadása szerint a „Jobbik azzal, hogy más nevét használja szándékosan megtéveszti a választókat és egyébként a választáson résztvevő többi jelölőszervezetet, ezen túlmenően rendeltetés ellenes joggyakorlatot folytat, hiszen tudott a NÉP és a ’NÉP PÁRTJA’ mint szlogen eredetéről és arról, hogy az a Nemzeti Értékelvű Párt rövidítése és szlogenje”.
  4. Álláspontja szerint más szervezet a NÉP, mint a Nemzeti Értékelvű Párt rövidítését önmaga megjelölésére szórólapjain, plakátjain és egyébként kampányában, reklámjaiban nem használhatja. Előadta, hogy véleménye szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom védjegybitorlást követ el a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Védjegy tv.) 27. §-a szerint, mivel a Nemzeti Értékelvű Párt rövidített nevét a NÉP-et önmaga meghatározására használja, kiemelve a plakátjain óriásplakátjain, előadásain, rendezvényhelyszínein és szórólapjain. Mindezen túl álláspontja szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom megsértette az 1996. évi LVII. törvény 1.-3. §-ait, 8-9. §-ait, 21. §-át és 22. §-át is, „mivel tisztességtelen piaci magatartásával, elő fölényével visszaélve, megtévesztő módon saját ’árujának megjelölésre’ használja” a Nemzeti Értékelvű Párt szlogenjét, a „NÉP PÁRTJA, és a NÉP védelem alatt álló rövidített nevet.
  5. Kifogásában előadta továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom megsértette a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1. §-át, a 2011. évi CLXXV. törvény 3. § (1) bekezdését és 4. § (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 75. § (2) bekezdését, a 77. § (1) és (4) bekezdéseit.
  6. Rögzítette, hogy az általa képviselt jelölőszervezet 7 éve használja a „Nép pártja” és a „NÉP pártja” stb. szlogent. Előadta azt is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom által szórólapokon, rendezvényeken használt „NÉP PÁRTJÁN” kifejezés a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 6. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Értékelvű Párt szellemi tulajdona. Kifejtette, hogy a Nemzeti Értékelvű Párttól a Jobbik Magyarországért Mozgalom a szlogen használatához engedélyt nem kért és nem kapott, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom megsértette az Szjt.1. § (1) és (3) bekezdéseit, a 4. § (1) bekezdését, a 16-18. §-ait, a 23. § (1) bekezdését, 24. §-át, 26. § (1) bekezdését, és a 31. § (1) bekezdését is.
  7. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalmat tiltsa el a NÉP mint rövidített név és a NÉP PÁRTJÁN szlogen használatától, kötelezze, arra hogy rendezvényein ne használja azt, illetve kötelezze arra is, hogy a szórólapjairól és kihelyezett plakátjairól távolítsa el "A NÉP PÁRTJÁN" megjelölést. Beadványához állítása bizonyításaként számos fényképfelvételt, valamint a védjegyoltalmat igazoló bejegyzést csatolt.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. E törvényi feltételnek Beadványozó kifogása megfelelt.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási bizottságok és azok határozatait felülvizsgáló bíróságok gyakorlatában a Ve. zárt szabályrendszernek minősül, és az egyéb jogszabályok alkalmazására akkor nyílik mód, ha a Ve. olyan keretszabályozást tartalmaz, amelyet az adott jogszabály tölt fel tényleges tartalommal. Ilyennek minősül pl. a közérdekű adatkéréssel kapcsolatos szabályozás, a köznevelési intézményekre vonatkozó egyes szabályok, a műsorszolgáltatókra vonatkozó egyéb szabályozás vagy éppen a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok. A nem választásra irányadó szabályok azonban szigorúan csak a Ve. által meghatározott keretek között érvényesíthetők.
  3. A választási eljárásban a névviseléssel kapcsolatos korlátozások a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételekor érvényesülnek. A Ve. 133. § (1) bekezdése és 134. §-a alapján a jelölő szervezetet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő hivatalos névvel lehet nyilvántartásba venni, míg rövid nevet szabadon lehet megjelölni és felhasználni, ha az nem egyezik meg olyan rövid névvel, amelyet már előzőleg bejelentettek, vagy amelynek kizárólagos használata a civil szervezetek bírósági nyilvántartásán alapul.
  4.  A fentieknek megfelelően a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételét követően hivatalos név és rövid név viselése körében elviekben már nem merülhet fel kollízió, és a választási szervek által vezetett nyilvántartást a Ve. közhitelesnek nyilvánítja. Kiemelendő, hogy a névviseléssel kapcsolatban a Ve. nem hívja fel a választási szerveket további jogszabályok alkalmazására. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban érintett jelölő szervezetek neve, illetve rövid neve a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás során Nemzeti Értékelvű Párt (NÉP), illetve Jobbik Magyarországért Mozgalom (JOBBIK). A nyilvántartásba vett elnevezések között semmilyen hasonlóság nincs, illetve Beadványozó a sérelmezett választási szlogenen túl nem szolgáltatott bizonyítékot, amely szerint rövid névként a JOBBIK helyett a NÉP elnevezést használta volna a kifogással támadott szervezet.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság vizsgálta továbbá a „nép pártján” szlogen használatának esetleges jogellenességét, amellyel kapcsolatban Beadványozó a választás tisztasága, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, továbbá a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét veti fel.
  6. Az alapelvsértések megállapítása az alábbiak szerint nem alapozható meg.
  7. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó jelölő szervezet jelen választási eljárásban sem jelöltet, sem listát nem jelentett be. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a jelölő szervezetnek nyilvántartásba vett jelöltje nincs, hanem hogy egyetlen esetben sem kísérelt meg bejelentést a nyitva álló határidőben, amelyről az illetékes választási bizottság dönthetett volna. Jelölt vagy lista hiányában nem látható be, hogy a választási kampányban a Jobbik Magyarországért Mozgalom által használt szlogennek a NÉP által gyakorlatban használt „NÉP Pártja” elnevezéssel való hasonlósága milyen tényleges jogsérelmet okozhat.
  8. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a szlogent minden megjelölt esetben a jelölő szervezet egyértelmű azonosítása (pártembléma, rövid név, hivatalos név) kíséretében használta. Ez mind a választópolgárok megtévesztését, mind a választások tisztaságára való kihatást kizárja.
  9. A Bizottság álláspontja továbbá, – ha valamely körülmény a jogsértés célzatát egyértelműen nem támasztja alá – az olyan mindenki által használt és ismert köznévi kifejezések, mint a „nép” „nemzet”, „ország” stb. a kampányban a névhasználat körén kívül korlátozás nélkül használhatók, szerzői jogi jellegű védelem alá nem vehetők. A hasonló szlogen alkalmazása a kampányban csak akkor lehet jogellenes, ha bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet tényleges, folyamatban lévő kampányának eltérítése a célja, a választók nagyobb közösségének megtévesztésével. A Bizottság ilyen tényállást alátámasztó körülményt jelen ügyben nem talált.
  10. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi végül, hogy Beadványozó által hivatkozott védjegy a „Nemzeti Értékelvű Párt (NÉP)”, amely nem fedi le a sérelmezett „nép pártján” szlogent. Így kijelenthető, hogy a felhívott szerzői jogi és egyéb, választásra irányadónak nem tekinthető szabályozások alkalmazhatósága esetén sem lehetne ezen védjegyre alapozva a jogszabálysértést megállapítani.
  11. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-ának megfelelően elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjain, 133. §-án és 134. §-án, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 29.

 

 

                                                Prof. Dr. Patyi András

                                        a Nemzeti Választási Bizottság

                                                 elnöke