A Nemzeti Választási Bizottság
62/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Dr. Hadházy Ákos Ányos (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
”Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésének árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés titkosítását?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. június 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] Szervező 2017. április 25-én 13 óra 41 perckor személyesen nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdést és 22 támogató választópolgár adatait, valamint aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[2] Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-117180/2017. számú, 2017. április 6-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható és nem kezdeményezhető népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[7] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ez a tilalom korábban a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján 2012. január 1-jét megelőzően is fennállt. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság korábban több döntésében is rámutatott, hogy olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartalmukat megváltoztatni [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat]. A Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében erősítette meg a hivatkozott alkotmánybírósági határozatokban rögzített érvelést.
[8] A Szervező által benyújtott népszavazásra javasolt kérdés arra irányul, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a Paksi Atomerőmű bővítésének árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés titkosításának megszüntetésével kapcsolatban.
[9] Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), melyet a belső jogba a 2014. évi II. törvény iktatott. Az együttműködés tárgyát az Egyezmény 1. cikke határozza meg. Ennek 1. és 3. pontja szerint a Felek (Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya) együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, mely utóbbiba beleértendő két új (5-6. számú) blokk tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése. Ezen felül, amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, a szerződő Felek együttműködnek további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében.
[10] Az Egyezmény 13. cikke rendelkezik az Egyezmény végrehajtása eredményeként keletkezett információkkal összefüggésben a titoktartás kérdéséről. Az Egyezmény 13. cikk 2. pontjának második fordulata kimondja, hogy nem hozható nyilvánosságra és nem adható át harmadik félnek a két Fél előzetes írásbeli beleegyezése nélkül egyetlen olyan információ sem, amelyet jelen Egyezmény keretein belül átadnak egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik.
[11] Az Egyezmény 13. cikk 3. pontjában a Felek kötelezettséget vállalnak, hogy pontosan meghatározzák és megjelölik az olyan információkat, amelyeket az Egyezmény keretein belül adnak át egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik, és amelyet mindkét Fél bizalmasnak tekint. Az ilyen információt az átadó Fél magyar nyelven „Bizalmas”, vagy orosz nyelven „Для служебного пользования”, vagy angol nyelven „Confidential” megjelöléssel látja el. Az Egyezmény értelmében a Felek továbbá kötelezettséget vállaltak arra, hogy minimálisra korlátozzák azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van az ilyen jellegű információkhoz és biztosítják, hogy csak a jelen Egyezményben rögzített célok érdekében használják azokat. Az ilyen információkat nem hozzák nyilvánosságra és nem adják át harmadik félnek és mindkét Fél jogszabályainak megfelelően védik.
[12] A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Módtv. hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely az Egyezmény 3. §-ában foglalt 1. cikkének 1. pontjában meghatározott két új 5-6. atomerőművi blokkokkal történő fenntartásához szükséges minden építménnyel és berendezéssel, annak tervezésével, beszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével, valamint az üzemeltetésre történő előkészítésével közvetlenül összefügg (a továbbiakban együtt: Beruházás). A Módtv. 1. § (2) bekezdése kimondja, hogy a Beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír.
[13] A Módtv. 5. §-a szerint az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási Megállapodásokban (a továbbiakban: Megvalósítási Megállapodások) és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló azon adatok, amelyeknek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) III. Fejezete szerinti közérdekűadat-igénylés során történő megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) és h) pontja szerinti nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene, - azok keletkezésétől számított 30 évig - közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.
[14] Megállapítható, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás eredménye közvetlen összefüggést mutat az Egyezmény 13. cikk 2. és 3. pontjában nevesített, a Feleknek az Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtása során keletkezett információk titokban tartásával kapcsolatban. Az Egyezmény egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem hozható nyilvánosságra és nem adható át harmadik félnek egyetlen olyan információ sem, amelyet az Egyezmény keretein belül a Felek átadnak egymásnak, vagy amely az Egyezmény végrehajtása eredményeképpen keletkezik. A Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdésben megnevezett, a Paksi Atomerőmű bővítésének árát megalapozó költségvetésben szereplő adatok és információk is az Egyezmény 13. cikkében rögzített titoktartási kötelezettség körébe tartoznak.
[15] A benyújtott népszavazási kérdés tehát ellentétes a nemzetközi szerződésnek a keletkezett információk nyilvánosságra hozatala és a harmadik félnek történő átadásával kapcsolatos tilalmáról szóló rendelkezéseivel. Megállapítható tehát, hogy a népszavazási kérdés a Magyar Félnek a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán keletkezett információk védelmére vonatkozó kötelezettségeit érinti.
[16] A Kúria az Egyezménnyel összefüggésben a 91/2014. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.178/2014. számú végzésében értelmezte azt, hogy a népszavazásra javasolt kérdés abban az esetben is ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával, ha annak eredménye csak egyik részes fél kötelezettségét érinti. A Kúria rögzítette, hogy „az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja a nemzetközi szerződésben részes valamelyik fél vonatkozásában fennálló kötelezettségként értelmezhető; nemzetközi szerződés pedig aligha képzelhető el akként, hogy csak az egyik félre ró kötelezettséget”.
[17] A Bizottság álláspontja szerint az Egyezmény tartalma és az Egyezmény keretei között megvalósuló titoktartásra vonatkozó kötelezettség valamint a népszavazásra javasolt kérdés közötti összefüggés egyértelműen kimutatható, hiszen a kérdés az Egyezmény 13. cikkében nevesített titoktartási kötelezettséggel védett adatok és információk (a beruházási költségeket tartalmazó dokumentum) minősítésének megváltozatására vonatkozik.
[18] A jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés és az Egyezményben foglalt kötelezettségek között közvetlen érintettség áll fenn, és az is megállapítható, hogy a népszavazás eredménye sértené az Egyezményben vállalt titoktartási kötelezettség teljesítését. Az Alaptörvényben foglalt tilalom azonban kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a már hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításából, ezért a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, így népszavazásra nem bocsátható.
III.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[19] A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálatán túl indokoltnak tartotta annak vizsgálatát is, hogy a kérdés megfelel-e az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási egyértelműség követelményének.
[20] A népszavazáson hozott döntés kötelező jellegéből és a törvényi rendelkezésekből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak az országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. A népszavazási egyértelműség követelménye kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[21] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[22] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[23] A Szervező által benyújtott népszavazási kérdés tárgya, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, mely a Paksi Atomerőmű bővítésének árát tartalmazó „összes tételes beárazott költségvetés” adataival kapcsolatos titkosítást megszünteti.
[24] A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 1. pontja szerint:
„a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről – a megjelenési formájától függetlenül – a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza;
[25] b) külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza;”.
[26] A Mavtv. 4. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a feladat-, és hatáskörükben minősítésre jogosult személyek körét, így pl. a köztársasági elnököt, az Országgyűlés Elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, stb., a Mavtv. 5-6. §-ai pedig részletesen szabályozzák a minősítési eljárást.
[27] A Mavtv. 5. § (4) bekezdés b) pontja szerint „Titkos!” minősítésű adatként határozza meg azt az adatot, melynek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket.
[28] A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőműnek az Egyezmény rendelkezései alapján végrehajtott bővítésével kapcsolatos titoktartási kötelezettség a magyar jogrendszerben elsősorban nem az Infotv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott minősített adattá nyilvánítás útján valósul meg, hanem az adatokhoz való hozzáférést az Infotv. 27. § (2) bekezdésének b) és h) pontjaira hivatkozással a Módtv. korlátozza.
[29] A Módtv. rendelkezése ugyan nem zárja ki, hogy az arra jogosult személy utólagosan, a megfelelő eljárásban további, a korlátozással nem érintett, de a bővítéssel kapcsolatba hozható adatokat minősített adattá nyilvánítson, azonban a kérdés megtévesztően sugallja azt, hogy a bővítéssel kapcsolatos iratanyag olyan minősített adat, amely a Mavtv. rendelkezései alapján nem nyilvános. Ugyanis amíg a kérdésben tartott eredményes népszavazás alapján a jogalkotó ténylegesen csak a Módtv. rendelkezéseit lenne köteles módosítani, a választópolgárt a pontatlan megfogalmazás arra téves következtetésre is juttathatja, hogy a népszavazás eredményeként az Országgyűlésnek a Mavtv. minősítésre vonatkozó rendelkezéseit is módosítania kellene.
[30] Egy érvényes és eredményes népszavazást követően a jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy a Paksi Atomerőmű beruházásával kapcsolatban a titkosítás feloldása érdekében milyen tartalmú jogalkotásra lenne köteles. Csak a Módtv. módosítására, vagy a minősítésre vonatkozó szabályok megváltoztatására is a költségvetési adatok nyilvános hozzáférésének megtartása érdekében. Tekintettel arra, hogy a jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, így megállapítható, hogy a kérdés ennek követelményének nem felel meg.
[31] A kérdés megtévesztő jellegét vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság az „összes tételes beárazott költségvetés” kifejezés használatával kapcsolatban is.
[32] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 22. § (2) bekezdése meghatározza a kivitelezési dokumentáció fogalmát. E szerint a kivitelezési dokumentáció az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások - ellenőrizhető módon történő - kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható. Továbbá a Korm.rendelet 22. § (2) bekezdése szerint a kivitelezési dokumentáció egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés megnevezését, helyzetét, méretét, mérettűrését, számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket, minőségi követelményeit, építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.
[33] Az Étv. 38. § (1) bekezdése kimondja, hogy az építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. A kivitelezési dokumentáció részét képezi a Korm.rendelet 22. § (2) bekezdése alapján az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés megnevezését és azok költségeinek meghatározását tartalmazó dokumentum.
[34] A Szervező népszavazási kérdése a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben az „összes tételes beárazott költségvetésre” vonatkozik. A kérdésben lévő fogalom a választópolgárok számára megtévesztő, ugyanis azt a téves képzetet alakítja ki, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban számos vagy több olyan tételes költségvetés keletkezik, mely tartalmazza a bővítéssel kapcsolatos tételes költségeket. A választópolgár a kérdés alapján olyan következtetésre juthat, mely szerint többféle módon összeállított vagy kiszámolt költségvetés készül a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos kivitelezési dokumentáció részeként, ezeket ugyanakkor konkrétan nem jelöli meg a kérdés.
[35] Ugyanígy kétséges, hogy a kérdéssel érintett körbe tartoznak-e azok a számítások, költségvetési tervek, amelyek ugyan az egész beruházást átfogóan meghatároznak irányadó költségeket, de a tervezés első fázisaiban még nem minden kiadási tétel jelenik meg bennük tételesen.
[36] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés annak megtévesztő jellege miatt a választópolgári egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének nem felel meg. A Kúria már több döntésében is az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékelt, nevezetesen, hogy nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak az a kérdés, mely kapcsán a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhet.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[37] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet, továbbá az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének sem, mivel nem tesz eleget a népszavazási egyértelműség követelményének sem a jogalkotó, sem a választópolgár szemszögéből, így a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(2) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Nsztv. 9. §-án, 11. §-án, a Módtv. 1. §-án és 5. §-án, az Egyezmény 1. cikkén, a 13. cikkén, az Étv. 31.§-án és 38. §-án, az Infotv. 27. § (1)-(2) bekezdésein, a Mavtv. 3-6. §-ain, a Korm.rendelet 22. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. május 25.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke