560/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
560/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom Párt [1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 23/2018. (III. 19.) számú határozatát megváltoztatja.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Momentum Mozgalom Párt választási plakátjainak eltávolításával ismeretlen személyek megsértették a jelölő szervezet Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt jogosultságát, illetve ezzel összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvására vonatkozó kötelezettséget.

A Nemzeti Választási Bizottság a „Békemenet” rendezvény szervezőinek együttes marasztalására tett indítvány tekintetében a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

 

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. 2018. március 18-án 13 óra 26 perckor a Momentum Mozgalom Párt kifogást nyújtott be azonos szöveggel Budapest 03. és 05. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságaihoz (a továbbiakban: OEVB).
  2. A kifogásban sérelmezte, hogy a 2015. március 15-én megtartott „Békemenet” rendezvényen a Budapest II. kerület és V. kerületi vonulási útvonalon a résztvevők a Momentum plakátjait több helyen letépték. Az esetek bizonyítására videófelvételek internetes linkjét csatolta, amelyekből a plakátok letépése és a plakátok helye azonosítható. Megítélése szerint a látható tevékenység a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaira és a Ve. 144. § (3) bekezdésére tekintettel törvénysértő.
  3. Kifejtette továbbá, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13. § (1) bekezdése alapján a rendezvény résztvevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A „Békemenet” meghívója szerint a rendezvény szervezője a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. A rendezvényt konkrétan bejelentő személy neve nem nyilvános, így ezt nem áll módjában megjelölni, ugyanakkor a szóba jöhető személyi kört – a képviseletre jogosult, illetve tisztségviselő személyek körét – beadványában megjelölte.
  4. A fentiek alapján kérte a szervezőkre is kiterjedően a jogsértés megállapítását és a további jogsértéstől való eltiltást.
  5. Az OEVB 23/2018. határozatában a kifogásnak részben adott helyt. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjai ismeretlen személyek által történő megsértésének megállapítása mellett elutasította a „Békemenet” szervezőinek marasztalását azon okból, hogy álláspontja szerint nem bizonyítható, hogy a jogsértők valóban a rendezvényen vettek részt. Mindezért a jogsértést a szervezőkkel kapcsolatban nem látta bizonyítottnak. Nem rendelkezett a további jogsértéstől való eltiltásról sem.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 22-én 13 óra 28 perckor elektronikus levélben nyújtott be fellebbezést a határozat ellen. Álláspontja szerint a kifogáshoz becsatolt videofelvételek egyértelműen igazolják, hogy a plakátokat letépő személyek a „Békemenet” résztvevői. Ezzel kapcsolatban írásban is ismerteti az egyik plakát letépését bemutató rövid jelenetet. Ismételten felhívja a figyelmet a Gytv. alapján a szervezők egyetemleges felelősségére. Kéri mindezek alapján az OEVB döntésének megváltoztatását, a jogsértés megállapítása mellett a további jogsértéstől való eltiltást, valamint új elemként bírság kiszabását a jogsértések ismétlődő jellegére.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés az alábbiak szerint részben megalapozott.
  2. Az OEVB döntése során a benyújtott bizonyítékokat figyelembe vette, de ezek alapján részben téves tényállást állapított meg, és részben nem megfelelő döntést hozott.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogáshoz benyújtott bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható a jogsértés ténye, valamint az is, hogy a jogsértést elkövetők a hivatkozott rendezvényen vettek részt.
  4. Ugyanakkor, mivel azonosítható a Ve. megsértett tételes rendelkezése, Beadványozó által is hivatkozott Ve. 144. § (3) bekezdés, az OEVB-nek elsősorban ennek sérelmét kellett volna megállapítania, amellyel összefüggésben kifejthetők a jogsértés alapelvi vonatkozásai is. Megállapítja ugyanakkor a Bizottság, hogy a rendelkező részben megjelölt Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára a kérelem nem terjedt ki.
  5. A Bizottság álláspontja szerint a megjelölt cselekményekkel összefüggésben azért volt helye a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv sérelme megállapításának, mert a benyújtott bizonyítékok alapján a jogsértés egyik elkövetőjét egyértelműen nem valamely téves jogértelmezés (pl. tévesen vélelmezi hogy az adott helyen tilos plakátot elhelyezni) vezette, hanem szándékosan kívánt a jelölő szervezetnek hátrányt okozni.
  6. A Bizottság ugyanakkor nem látja indokoltnak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmét, mert a rendezvény kifejezetten Ve. alapján szervezett választási gyűlés jellege nem bizonyított, így a résztvevők nem a Ve.-ben rögzített jogaikat gyakorolták a részvétellel.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó okfejtése a szervezők marasztalásával kapcsolatban téves jogértelmezésen alapszik, ezért nem támogatható. A rendezvény szervezői a Gyt. 13. § (1) bekezdése alapján az okozott károkért viselnek a károkozóval egyetemleges felelősséget. Ez az egyetemlegesség kizárólag a polgári kárigényre terjed ki. Ez a polgári jogi egyetemlegesség azonban a Ve. zárt szabályrendszerére tekintettel a választási eljárásban nem lehet önállóan jogsértés megállapításának alapja.
  8. A Bizottság álláspontja szerint a Gytv. 13. § (1) bekezdése alapján a szervező nem visel felelősséget a résztvevő által elkövetett cselekmény egyéb – pl. választási, büntetőjogi – vonatkozásaiban, ha nem bizonyítható, hogy a jogsértő cselekmények elkövetése érdekében szervezte az eseményt, vagy azok elkövetésére a résztvevőt felhívta.
  9. Mivel életszerűtlen feltételezés, és Beadványozó sem tudott ezzel kapcsolatban bizonyítékot megjelölni, hogy a „Békemenet” rendezvény a Momentum Mozgalom Párt plakátjainak megrongálására szerveződött, vagy a rongálásra a szervezők a résztvevőket felhívták volna, a kifogást ezen részben el kellett utasítani.
  10. A további jogsértéstől való eltiltást a Nemzeti Választási Bizottság azért mellőzte, mert az elkövetők személyazonosságát a sommás eljárásban nem sikerült meghatározni.
  11. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek miatt nem látja indokoltnak bírság kiszabását sem. Mivel a rendezvény szervezői választásra irányadó jogszabályt nem sértettek, a bizonyítékokkal megjelölt jogsértések nem tekinthetők szervezett ismétlésnek, azok időben egymáshoz közel álló, de különböző személyek által önállóan végrehajtott cselekmények voltak.
  12. A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Gytv. 13. § (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjain, a Ve. 144. § (3) bekezdésén, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 23.

                                                                                                           

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke