A Nemzeti Választási Bizottság
554/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (képviseli: K. L.-né, székhely: 1046 Budapest, Munkácsi Mihály utca 51/A., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 16 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése alapjául szolgáló tényállás]
- Beadványozó 2018. március 20-án 8 óra 20 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, melyben előadta, hogy megítélése szerint facebook közösségi felületen, a G. Gy. által jegyzett „Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága – PLKT” csoport oldalon a Magyar Munkáspártot durván sértő, az Alkotmánybíróság joggyakorlatán jelentős mértékben túlterjeszkedő állítás jelent meg. A kifogásolt bejegyzést Beadványozó 2018. március 18-án 14 óra 41 perckor észlelte. A bejegyzéssel álláspontja szerint megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a Ve. 140. § c) pontját, a 141. §-át, valamint a 142. §-át.
- Rögzítette, hogy a kifogásolt állítás, melyben az oldal moderátora a 23 országos listát állított párt közül 14-et kamupártnak minősített 10000 olvasóhoz jutott el. előadta továbbá, hogy a Munkáspárt felhívta az oldal moderátorának figyelmét, hogy állításával – lévén személyében nem jelölt, illetve semelyik jelölő szervezet listáján nem szerepel – nem élvezi a Ve. szerinti kampányidőszak védelmét, sőt a Ve. 142 §-a tevékenységét nem minősíti kampánytevékenységnek, így az Alkotmánybíróság állásfoglalása rá ilyen formában nem vonatkozhat, lévén a választási folyamatban személyével kapcsolatban vita nem alakulhat ki.
- Beadványozó szerint a kifogásolt bejegyzés a „választás méltóságát sérti az alaptalan, hazug állítással”. Előadta továbbá, hogy a Magyar Munkáspárt az elmúlt harminc évben minden országgyűlési választáson jelöltet állított, a 2018-as általános választások kapcsán 57 jelölt részére az ajánlást összegyűjtötte, az elmúlt két évben 200 időközi országgyűlési és önkormányzati választás részese volt. Megjegyezte, hogy mint jelölő szervezet tudomásul veszi, hogy a választási kampányban tűrniük kell a negatív állításokat is, de „a széleskörű rágalom terjesztése a választás esélyegyenlőségét durván sérti”. Megítélése szerint a bejegyzés a „szavazás módjára is hamisat állít, azáltal, hogy akár a szavazólapon több párt is megjelölhető, ezáltal hamisan befolyásolja a választó állampolgárt azáltal, hogy az érvénytelen szavazást sugallja”.
- A kifogás bizonyítékaként linket jelölt meg, melyen a sérelmezett közlés elérhető. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a Ve. 2. §-ának, valamint a Ve. 142. §-ának sérelmét, a közösségi oldal moderátorát marasztalja el és tiltsa el a további jogszerűtlen joggyakorlástól.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A kifogás nem megalapozott.
- A Ve. 141. §-a szerint a kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
- A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései alapján a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
- A Bizottság a jelen eljárásban tárgyalt kifogás tárgyává tett bejegyzés kapcsán, a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat teszi. A kifogással érintett facebook bejegyzés nem vitásan olyan tartalom, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére. Mind a képi megjelenítés, így a mintaszavazólap közzététele és az a fölött elhelyezett szöveg „X= kamu pártok! Ne dőlj be nekik!” olyan megnyilvánulások, melyből egyértelműen kiolvasható a bejegyzést közzétevőnek a választópolgárok megszólítására, és szavazásban megnyilvánuló választói akaratuk befolyásolására törekvő szándéka. Ezt támasztja alá az is, hogy a szavazólapon szereplő, nyilvántartásba vett pártlisták között válogat, és azok közül egyeseket negatív színben tüntet fel.
- A Bizottságnak a kifogás kapcsán, tekintettel arra a közegre, amelyben a kifogásolt bejegyzés közzétételre került, abban is állást kellett foglalnia, hogy a közlés értékelhető-e a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenységként, vagy arra a 142. § az irányadó, mely fennállása esetén függetlenül a kommunikáció tartalmától, nem minősül kampánytevékenységnek, így az a választási szervek által nem vizsgálható.
- A hivatkozott közösségi oldal nem zárt oldal, az bármely facebook tag által elérhető. Ezen túl az oldal nem egy magánszemély személyes oldala, hanem egy ún. facebook csoport, az „Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága-OLKT” oldala. A közétett bejegyzések nem személyes, vagy konkrét személyhez fűződő, pl. magánélettel kapcsolatos tartalmak, hanem többnyire közéleti, politikai témájúak. Az oldalra, illetve a közzétett tartalmakhoz bárki korlátozás nélkül intézhet hozzászólást. Az oldalnak több mint 28 ezer követője van.
- A Bizottság figyelemmel az oldal követőinek nagy számára, arra, hogy az nem egy magánszemély személyes, privát oldala, valamint figyelemmel arra is, hogy az oldalon közzétett, közéleti, politikai témájú bejegyzések bárki által megismerhetők, azokhoz korlátozás nélkül megjegyzést lehet fűzni, azt támasztják alá, hogy az oldalon folytatott kommunikáció nem tekinthető a Ve. 142. §-a szerinti, magánszemélyek közötti kommunikációnak.
- Mindezek alapján a kifogás, tekintettel arra, hogy az a Ve. 209. §-ában és a 212. §-ában foglalt követelményeknek megfelel, érdemben vizsgálható.
- A kifogás álláspontja szerint a facebook bejegyzés sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, a 140. § c) pontját, a 141. §-t és a 142. §-t. A Ve. 142. §-ában foglalt szabály tekintetében a Bizottság a fentiekben állást foglalt, annak sérelme jelen ügyben nem állapítható meg.
- A Ve. 140. §-a a kampányeszközök felsorolását tartalmazza, a c) pont a politikai reklámot és a politikai hirdetést rögzíti. E két kampányeszköz fogalmát a Ve. 146. § a) és b) pontja az alábbiak szerint határozza meg: politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.
- Figyelemmel a Ve. és az Mttv. által meghatározott definíciókra, a Bizottság megállapítja, hogy a kifogással érintett bejegyzés nem minősül sem politikai reklámnak, sem politikai hirdetésnek, mindkettő vonatkozásában az intézmények olyan alapvető ismérvei hiányoznak, amely kizárja a bejegyzés bármelyikkel történő azonosításának lehetőségét. Mindezek alapján a kifogás a 142. §-on túl, a Ve. 140. § c) pontjának megsértése tárgyában sem alapos.
- A bejegyzésnek a Beadványozó által kifogásolt tartalmával összefüggésben a Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.VI.37.327/2018/2. számú, a 413/2018. NVB határozatot helybenhagyó végzésre, az alábbiakra mutat rá.
- Az Alaptörvény IX. cikke a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt védelmet biztosít. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában, melyet a Kúria és a választási szervek is irányadónak tekintenek és követnek, fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot. A véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet.
- Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az irányadó kúriai és alkotmánybírósági joggyakorlat értelmében nem vizsgálható érdemben, hogy a kifogásolt közlés egészben vagy részben tényállításnak minősül-e, amennyiben igen, megalapozott tényállítás-e.
- A közlés körülményeire, céljára, tárgyára figyelemmel a Bizottság rögzíti, hogy a kifogásolt bejegyzés közzétételére az országgyűlési képviselők választási kampányában került sor, abban a közzétevő a jelenleg zajló választási eljárás kiemelt szereplői, a pártlistát állító pártokkal összefüggésben fogalmazza meg álláspontját, így az a közügyekre vonatkozó véleménynek tekintendő.
- Az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban, illetve a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatban kifejtettek szerint a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása és a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik. Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek, jelölő szervezetek alkalmasságát és a jelölő vagy támogató szervezet programját is vita tárgyává tegyék.
- Az 5/2015. (II. 25.) AB határozat arra is rávilágított, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A véleménynyilvánítás szabadságának a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el bizonyítás.
- A Bizottság a Kúria hivatkozott döntésében és a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában foglaltakkal egyezően hangsúlyozza azt is, hogy a választási eljárás során a választási szervek a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértését vizsgálják. A választási eljárásokban megjelenő, a közügyek vitatásának körén belül maradó vélemények minősítése kapcsán az Alkotmánybíróság határozatai értelmében a választási szerveknek nincsenek a Ve.-ből származó eszközei.
- Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt bejegyzés a közügyekben, nevezetesen a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásával összefüggő megnyilvánulás, ezáltal a közügyek szabad vitatásával áll összefüggésben. Ebből kifolyólag a közlés a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített alkotmánybírósági és kúriai döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élvez.
- A Bizottság a fentieken túl hangsúlyozza, hogy Beadványozó, mint a választási eljárásban jelölő szervezetként nyilvántartásba vett, számos egyéni jelöltet és pártlistát állító jelölő szervezetnek a kifogás tárgyává tett bejegyzés, mint politikai vélemény vitatására és cáfolatára, a választók felé történő helyreigazításra a választási kampányban számos lehetősége adott. A Ve. a 140. §-ában példálózó jelleggel felsorolt kampányeszközök lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kifogásolt politikai vélemény ellenkezőjéről a választókat meggyőzze.
- Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a fentiekben bemutatott, irányadó alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlat alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése tekintetében sem találta megalapozottnak, ezért azt a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat az Alaptörvény IX. cikkén, a Ve. 140. §-án, 141. §-án, 142. §-án, 146. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke