A Nemzeti Választási Bizottság
548/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 32/2018. (III.19.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
- Beadványozó 2018. március 17-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a szerinti kifogást nyújtott be az OEVB-hez a Ve. 2. § a) c) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelvek sérelmére való hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy Vigh László, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös egyéni országgyűlési képviselőjelöltjének az OEVB 4/2018. (II.21.) számú határozatával történt nyilvántartásba vétele jogszabálysértő módon történt. Álláspontja szerint a nyilvántartásba vett jelölt ajánlóívein szereplő aláírások hamisak lehetnek, ezért az ajánlások érvénytelennek minősülnek. Kifogásában azt kéri az OEVB-től, hogy a nevezett jelölt összes ajánlásához tartozó aláírást tételesen ellenőrizzék le.
- Az OEVB 32/2018. (III.19.) számú határozatában a Ve. 215. § b) és c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a kifogás elkésett, illetve nem tartalmazta a megjelölt jogszabálysértés bizonyítékait, ezáltal nem felelt meg a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjába foglalt követelménynek.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó 2018. március 22-én 15 óra 45 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 32/2018. (III.19.) határozata ellen.
- Fellebbezésében a FIDESZ-KDNP több egyéni jelöltjének említése mellett a Zala Megyei 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett Vigh Lászlóval összefüggésben azt valószínűsíti, hogy az ajánlások rendkívül gyors összegyűjtése törvényellenesen folyt, ezért álláspontja szerint szükséges nem csak az ajánlók azonosítása, hanem az aláírások eredetiségének ellenőrzése. Álláspontja szerint a Ve. 122. §, 123. § és 125. §-ában foglalt, a fellebbezésben hivatkozott, ajánlások ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes a választási szervek gyakorlata, hogy az ajánlások ellenőrzésekor csak az ajánlást adó személyek adatait ellenőrzik, de magát az aláírást nem.
- Beadványozó előadja, hogy kifogásában, melyet az OEVB érdemi vizsgálat nélkül elutasított, nem a Vigh László nyilvántartásba vételéről szóló határozatot támadta, hanem egy önálló indítványt nyújtott be az ajánlások ismételt, tételes ellenőrzésére vonatkozóan. A fellebbezésben hivatkozik a Ve. 209. §-ára, mivel véleménye szerint – a hamis ajánlásokra vonatkozó gyanúja miatt, a nevezett jelölt jogerős nyilvántartásba vételétől függetlenül – a jogsértő állapot folyamatosan fennáll.
- Fellebbezésében kéri az OEVB 32/2018. (III.19.) határozatának megsemmisítését, és a Zala Megye 01. számú választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett Vigh László jelölt által leadott ajánlások részletes vizsgálatát, kifejezetten és elsősorban az aláírásokra kiterjedően.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy tárgyi ügy – és az OEVB jelen fellebbezésben megtámadott határozata – előzményeként beadott kifogás benyújtásának követelményei kapcsán a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű és taxatív felsorolást tartalmaz annak kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban. A jogszabályi rendelkezés szerint:
„A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
- A Ve. 215. § c) pontja az érdemi elbírálás feltételéül szabja ezen elemek feltüntetését az első fokú jogorvoslati eljárást megindító kifogás esetében. A kifogás ezen elemeinek vizsgálata a törvény erejénél fogva köti az eljáró választási szervet, annak nincs módja a szóban forgó elemek vizsgálatától eltekintetni. Ennek megfelelően, a hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében felsorolt elemek valamelyikét. Tekintettel arra, hogy Beadványozó 2018. március 17-én kelt kifogása nem tartalmazta Beadványozó a jogszabálysértés bizonyítékait, ezért az érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas. Az OEVB a fellebbezésben támadott határozatában a kifogást azon okból is érdemi vizsgálatra alkalmatlannak minősítette, mert a Ve. 215. § b) pontja szerint elkésett.
- A Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügy kapcsán utal arra, hogy Beadványozó kifogásában és fellebbezésében hosszan taglalt összefüggések, az egyéni jelöltek ajánlásai ellenőrzésére vonatkozó eljárást törvény szabályozza. Beadványozó álláspontjával ellentétben, a választási szerveknek csak és kizárólag arra van lehetőségük – és kötelezettségük – hogy a Ve. előírásai szerint, illetve az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás rendelkezései szerint járjanak el az ajánlások ellenőrzése során. Az ajánlások ellenőrzését végző választási irodák az ajánlásellenőrzést nem mérlegelés, hanem a Ve. 126. §-ában előírt szabály alapján és az 5/2014. NVB iránymutatás 1. pontjában rögzítettek figyelembevételével végzik. A jelölt nyilvántartásba vételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságok a jelölt nyilvántartásba vétele során szintén csak a jogszabályban tételesen előírt feltételek fennállását vizsgálhatják.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy OEVB Beadványozó kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatát nem mérlegelési jogkörben hozta, így azzal szemben fellebbezés – a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján – a beadványban foglaltakkal ellentétben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással alapítható.
- Mindezek mellett a Nemzeti Választási Bizottság utal arra, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat, illetve a Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése meghatározza a fellebbezés benyújtásának lehetséges eseteit. A Ve. 223. § (3) bekezdés előírása kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy – az előzőekben tárgyalt, jogorvoslat kellékeinek vizsgálatát jelentő és egyben a választási bizottság döntését kötő, jogszabályban meghatározott követelmények mellett – tárgyi ügyben Beadványozó olyan jogszabálysértésre sem tudott hivatkozni, amelyre az OEVB döntésével szemben fellebbezését alapozta volna.
- A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB 32/2018. (III.19.) határozatában az előzőekben kifejtettekre figyelemmel tárgyi ügyben jogszerűen állapította meg az érdemi vizsgálatra való alkalmatlanságot.
- A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 215. § b) és c) pontján, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján és (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke