A Nemzeti Választási Bizottság
539/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (képviseli: Fekete – Győr András, székhely: 1077 Budapest, Rózsa utca 22., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 17 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 59/2018. (III. 14.) számú határozatát részben megváltoztatja és a kifogásnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (3) bekezdésének megsértése tárgyában ad helyt.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (3) bekezdését azzal, hogy a 1214 Budapest, Kossuth Lajos utca 85-99. szám alatti ingatlan fém tartóoszlopaira elhelyezett választási plakátokat eltávolította.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak vonatkozásában elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A Momentum Mozgalom, mint jelölő szervezet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és a 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának, valamint a 144. § (3) bekezdésének megsértése miatt kifogást nyújtott be az OEVB-hez. Kifogásában sérelmezte, hogy Csepelen, a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc út között húzódó, térkővel kirakott sétálóutca villanyoszlopaira kihelyezett préselt farostlemezekre, valamint a Kossuth Lajos utca árkádoknak a virágbolt és a buszmegálló közelében található tartóoszlopaira Dukán András Ferenc, a jelölő szervezet Budapest 17. számú országgyűlési egyéni választókerületben állított jelöltje (a továbbiakban: Jelölt) és segítői által kihelyezett választási plakátokat eltávolították, mellyel megvalósult a Ve. hivatkozott alapelveinek és a 144. § (3) bekezdésének sérelme. Bizonyítékként 6 db fényképfeltételt csatolt.
[2] Beadványozó kifogásában előadta továbbá, hogy a Jelölt a 2018. évi országgyűlési választások kampányidőszakának több időpontjában segítőivel plakátokat ragasztott ki többek között Csepelen, a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc út között húzódó, térkővel kirakott sétálóutca villanyoszlopaira kihelyezett préselt farostlemezekre, valamint a Kossuth Lajos utca árkádoknak a virágbolt és a buszmegálló közelében található fém tartóoszlopaira, körülbelül kettő és három méter közötti magasságban.
[3] Ezeket a plakátokat 2018. március 10-én sértetlenül látta. 2018. március 11-én a azonban azt tapasztalta, hogy a fent leírt plakátokat professzionális módon, szisztematikusan eltávolították. A Jelölt a plakátok eltávolításáról fényképfelvételeket készített. Beadványozó kifogásához csatolta a Jelölt nyilatkozatát a fényképfelvételek készítésének helyszíneiről és időpontjairól.
[4] A Beadványozó álláspontja szerint a plakátok eltávolítása a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjára, valamint a 144. § (3) bekezdésére tekintettel törvénysértő. Rögzítette, hogy a Ve. 144. § (3) bekezdésben foglalt általános megengedő rendelkezés a (4) – (7) bekezdésekben felsoroltakon túl nem korlátozható, így a plakátok eltávolítása sérti a Ve. 144. § (3) bekezdését és alkotmányellenesen korlátozza az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választhatósághoz fűződő alapjogot.
[5] Beadványozó kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől.
[6] Az OEVB a kifogásnak 59/2018. (III. 14.) számú határozatában részben adott helyt. A kifogást azon részben (a továbbiakban: kifogás1), amely a Csepelen, a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc út között húzódó, térkővel kirakott sétálóutca villanyoszlopaira kihelyezett préselt farostlemezekre Dukán András Ferenc jelölt és segítői által kihelyezett választási plakátok eltávolítását érinti, helyt adott, és megállapította a jogszabálysértés – Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának, valamint a 144. § (3) bekezdésének megsértése – tényét.
[7] Az OEVB a kifogást azon részben (a továbbiakban: kifogás2), amely a Csepelen, a Kossuth Lajos utcai árkádoknak a virágbolt és a buszmegálló közelében található fém tartóoszlopaira Dukán András Ferenc jelölt és segítői által kihelyezett választási plakátok eltávolítására vonatkozik elutasította. Ezen túl megállapította, hogy Dukán András Ferenc jelölt Csepelen, a Kossuth Lajos utcai árkádoknak a virágbolt és a buszmegálló közelében található tartóoszlopaira választási plakátok kihelyezése révén jogszabálysértést követetett el (Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja, továbbá 144. § (4) bekezdés), és eltiltotta a további jogsértéstől.
[8] A kifogás1 vonatkozásában az OEVB megállapította, hogy az érintett plakátok a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti választási plakátok. Elfogadta az arra vonatkozó bizonyítékokat is, hogy a plakátok 2018. március 10-én még az érintett eszközökön voltak, míg 2018. március 11-én azokat ismeretlenek eltávolították. Az OEVB emellett köztudomású tényként állapította meg, hogy a kifogás1-ben érintett oszlopok közterületen helyezkednek el. Mindezek alapján megállapította, hogy a kifogás1-ben megjelölt plakátok eltávolítása sérti a Ve 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, valamint a 144. § (3) bekezdését. Hivatkozva a Kúriai és Nemzeti Választási Bizottság joggyakorlatára rögzítette, hogy az OEVB előtt nem ismert olyan információ, mely alapján a kifogás1-el érintett plakátokat eltávolító személy(ek) kiléte megállapítható lenne, ennélfogva az OEVB a jogsértő eltiltásáról nem rendelkezett.
[9] Az OEVB a kifogás2 által megjelölt plakátok vonatkozásában is megállapította, hogy azok a Ve. 144. § (1) bekezdése szerint választási plakátok, valamint elfogadta az azok elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó bizonyítékokat is. A kifogás2 döntése meghozatalakor a Kvk.I.38.089/2017/3. számú kúriai végzést vette figyelembe, melynek [14]-[17] és [19]-[23] bekezdéseit idézte is határozatában. Rögzítette, hogy a kifogás2-ben nevesített ingatlan a 1214 Budapest, Kossuth Lajos u. 85-99. szám alatti ingatlan, amely nem közterület. A kifogás2-ben nevesített tartószerkezet a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló felépítmény része, mely magánterületen helyezkedik el. A felépítmény az Önkormányzat 14/2011. (III. 31.) számú rendeletének hatálya alá tartozik. A hivatkozott rendelet nyilvános, az az Önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre került. Az OEVB ezzel összefüggésben rögzítette, hogy Beadványozó nem igazolta, hogy rendelkezett volna a tulajdonos, vagy a tulajdonos nevében eljáró Ve. 144. § (4) bekezdése szerinti bérlő, illetve vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával. Az OEVB álláspontja szerint a tulajdonosnak az a szándéka, hogy a tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánterületen nem kíván választási kampánytevékenységhez hozzájárulást adni, egyértelműen megállapítható, az a Jelölt és segítői számára is egyértelműnek kellett, hogy legyen. Az OEVB a határozatában hivatkozott kúriai döntés analógiájára megállapította, hogy az érintett helyszínen található tartóoszlop, mint egyeztetés nélkül kiválasztott magántulajdonban álló helyszín, választási plakátozás céljára való igénybe nem vehetőségére nem alapítható a választási cél, a választási alapelvek sérelme. Rögzítette, hogy a tartópillér egyértelműen a hozzá tartozó épület tartószerkezeti eleme, vagyis építményszerkezet. Hivatkozva a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) IV. fejezetére (58. § – 74. §), megállapította, hogy tartószerkezeti szempontból az épület falazata és tartópillére is azonos feladatot ellátó, nélkülözhetetlen építményszerkezet, a homlokzat részei, s mint ilyeneken, egyértelmű, hogy rajta választási plakátot elhelyezni csak a Ve. 144. § (4) bekezdés szerinti korlátokkal lehet. Tulajdonosi hozzájárulás hiányában az épület elválaszthatatlan részein plakát elhelyezése a 144. § (4) bekezdésébe ütközik, ezért azok eltávolítása nem ütközhet ugyanezen jogszabályi rendelkezésbe.
[10] Mindezek alapján a kifogás2 vonatkozásában az OEVB a Ve. 144. § (4) bekezdésének sérelmét állapította meg, azáltal, hogy Beadványozó elismerte, hogy Dukán András Ferenc jelölt és segítői helyezték ki a választási plakátokat tulajdonosi engedély nélkül.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2018. március 17-én fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Álláspontja szerint az OEVB által hivatkozott Kvk.I.38.089/2017/3. számú döntés jelen ügyben nem alkalmazható, irányadó döntésnek az azonos tárgyban, később született Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzést tekintette. Álláspontja szerint a Kúria utóbbi döntése értelmében önmagában az, hogy a tulajdonos nem kíván választási kampánytevékenységhez hozzájárulást adni, megfelelő alkotmányos súlyú érdek sérelme hiányában nem eredményezi a tulajdonos hozzájárulása, sőt akár kifejezett tiltása ellenére folytatott kampánytevékenység jogellenességét.
[12] Előadta, hogy az OEVB a kifogás2 áltál érintett oszlopokra való plakátkihelyezést a Ve. 144. § (4) bekezdésébe ütközőnek is minősítette, melyre a Ve.-nek az „épület falára”, illetve „kerítésre” fordulatok kiterjesztő értelmezése alapján jutott, amely megítélése szerint törvénysértő. Rögzítette, hogy abból, hogy a bizonyítékként csatolt képeken látható oszlop „építményszerkezet”, nem következik, hogy „épület” eleme lenne, az „épület” ugyanis az „építménynél” szűkebb fogalom, építményszerkezete pedig nem csak épületnek, de bármely építménynek lehet.
[13] Fellebbezésében idézte az épített környezet alakításáról és védeleméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerint építmény és a 10. pont szerinti épület fogalmát. Mindezek alapján megállapította, hogy az érintett tartóoszlopok nem épület, hanem építmény részét képezik. Álláspontja szerint téves továbbá az OEVB-nek a tetőszerkezet építményének az épületként, illetve a tartóoszlop falként való minősítése.
[14] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB támadott határozatának azon részét, amelyben választási plakátoknak a Csepel, Kossuth Lajos utca mellett található udvar tetőszerkezetének a virágbolt és a buszmegálló közelében található tartóoszlopaira történő kihelyezését jogszabálysértőnek minősítette és Dukán András Ferencet a jogsértéstől eltiltotta, változtassa meg és állapítsa meg, hogy a jogszerűen kihelyezett választási plakátoknak az eltávolítása a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjára, valamint a 144. § (3) bekezdésére tekintettel törvénysértő volt, a tulajdonost tiltsa el a további jogsértéstől. A támadott határozatnak a kifogás1-re vonatkozó részét hagyja helyben.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés részben alapos.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[17] A Bizottság az első fokú eljárás és az OEVB határozatának vizsgálata alapján rögzíti, hogy az OEVB helytállóan állapította meg határozatában azt, hogy a kifogás1-ben és a kifogás2-ben nevesített plakátok a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakátok. Szintén helytállóan ítélte meg azt, hogy a kifogás, illetve csatolmányai alapján bizonyítottak az azok elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó állítások. A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok mérlegelése és a megállapított tényállás alapján egyetért az OEVB-nek azon döntésével is, melyben a Csepelen, a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc út között húzódó, térkővel kirakott sétálóutca villanyoszlopaira kihelyezett préselt farostlemezekre Dukán András Ferenc jelölt és segítői által kihelyezett választási plakátok eltávolítása kapcsán megállapította a Ve. 144. § (3) bekezdésének sérelmét.
[18] A kifogás2-ben nevesített plakáteltávolítással kapcsolatban a Bizottság az alábbiakra mutat rá. A választási plakátok elhelyezésére vonatkozó Ve. szabályok értelmezésével a Kúria több eseti döntésében is foglalkozott. Következetes és a Nemzeti Választási Bizottság által is irányadónak tekintett joggyakorlata, hogy „a Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, (..) tekintve, hogy a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot”.
[19] A Ve. 144. § (3) bekezdése szerinti fő szabály az, hogy a plakát a kampányidőszakban korlátozás nélkül bárhol elhelyezhető. A fő szabály alóli kivételek körét maga a Ve. 144.§ (4)-(7) bekezdései nevesítik. Ezek a korlátozások a választás kampányidőszakában a következők: a 144. § (4) bekezdése értelmében épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Az (5) bekezdés szerint egyes középületeken, vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés alapján a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végül a (7) bekezdés szerinti korlátozás szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni. [Kvk.I.37.476/2014/4., Kvk.I.37.491/2014/3.szám; Kúria Kvk.II.37.307/2014/3. és Kvk.III.37.355/2014/3. számú végzések]
[20] Ahogyan az az előző bekezdésből is látszik, a Ve. 144. (4) bekezdése tételes rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a korlátozás nélküli elhelyezés gátját képezi az, ha az épület falára, kerítésre kívánnak plakátot elhelyezni, de ahhoz a tulajdonos, bérlő, vagy a vagyonkezelő nem ad hozzájárulást.
[21] A Bizottság álláspontja szerint a 144. § (4) bekezdése szerinti korlátozás esetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a kifogással érintett plakát az épített környezet milyen elemén került elhelyezésre. Ennek kapcsán az Étv. fogalom meghatározásából kell kiindulni, mely 2. § 10. pontjában az alábbiak szerint határozza meg az épület fogalmát: az épület jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
[22] Az építmény fogalmának meghatározása tekintetében az Étv. 2. § 8. pontja az alábbiakat rögzíti: az építmény az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás2-ben hivatkozott felépítmény tekintetében megállapítja, hogy az a csatolt bizonyíték alapján nem rendelkezik az Étv. 2. § 10. pontja szerinti épület jellemzőivel. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az tereket, helyiségeket, illetve ezek együttesét nem zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, épp ellenkezőleg, az a szabad tér felé tartószerkezettel határolt és nyitott. A Bizottság álláspontja szerint, ahogy az adott felépítmény leginkább az OTÉK 1. melléklet 7., illetve 10. pontja szerint árkád, illetve átjáró fogalmával azonosítható, melyek egyike sem minősül épületnek.
[24] A leírtak alapján a Bizottság álláspontja szerint az OEVB nem alkalmazta helytállóan a kifogás2 vonatkozásában a Ve. 144. § (4) bekezdését. Elsőként a felépítmény épület, illetve építmény jellegéről kellett volna állást foglalnia, melynek során az Étv., illetve az OTÉK rendelkezéseiből kellett volna kiindulnia. A felépítmény épületként való meghatározása esetén alkalmazható csak a Ve. 144. § (4) bekezdése szerinti korlátozás. Vagyis a kifogás2 vonatkozásában nem annak volt ügydöntő jellege, hogy a választási plakát közterületen vagy közforgalom számára megnyitott magánterületen lett elhelyezve, majd eltávolítva, hanem annak, hogy milyen épített környezeti elemre, épületre vagy építményre került elhelyezésre. A Ve. 144. § (4) bekezdése ugyanis kizárólag az épület tekintetében követeli meg a tulajdonos, bérlő, illetve a vagyonkezelői jog hozzájárulását.
[25] A Bizottság álláspontja szerint a kifogás2-ben nevesített, a Kossuth Lajos utcai árkádok építménynek minősülnek, annak fém tartóoszlopai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:16. § szerinti alkotórész. Ennélfogva a fém tartóoszlopokon, mint építményen választási plakát elhelyezéséhez nem követelhető meg a Ve. 144. § (4) bekezdése szerinti engedély. A Bizottság álláspontja szerint az OEVB a Ve. 144. § (4) bekezdésében foglalt egyértelmű és konkrét kivételi körre vonatkozó szabályozást a tételes jogi szabályozástól eltérően értelmezte, melyet sem az Alaptörvény 28. cikke, sem a jogalkotói szándékra való utalás nem támasztott alá.
[26] Mindezek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kifogás2 megalapozott abban, hogy a 1214 Budapest, Kossuth Lajos utca 85-99. szám alatti ingatlanon lévő fém tartóoszlopokra, mint építményekre elhelyezett plakát eltávolítása sérti a Ve. 144. § (3) bekezdését, ebben a vonatkozásban tehát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatja az OEVB határozatát.
[27] A kifogás és a fellebbezés is a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt szabály megsértésén túl kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt alapelvek megsértésének megállapítását is. Ezzel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2.számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás, azaz a plakátok eltávolítása a Ve. 144. § (3) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítására az OEVB-nek nem volt módja és a Bizottságnak sincs a kifogás2 vonatkozásában.
[28] Beadványozó a jogszabálysértés megállapításán túl szankcióként kérte a 1214 Budapest, Kossuth Lajos utca 85-99. szám alatti ingatlan tulajdonosának a jogsértéstől való eltiltást is.
[29] A jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem csatolt olyan bizonyítékot fellebbezéséhez, melyből kétséget kizáróan megállapítható lenne, hogy sérelmezett cselekményt, a plakátok eltávolítását az ingatlan tulajdonosa, Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata követte el. A jogsértésnek az Önkormányzat általi elkövetését nem bizonyítja az OEVB határozatának a tulajdonos szándékára való utalása. A határozat nem tér ki arra, hogy erről a szándékról honnan van tudomása, az a választási eljárásban sem hivatalból ismert ténynek, sem köztudomású ténynek nem tekinthető. A Bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy az elé tárt tényekből az elkövető személye a kifogás2 esetében sem állapítható meg, nem azonosítható, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra ebben az esetben sincs lehetőség.
[30] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 43. §-án, 144. §-án, az Étv. 2. § 8. és 10. pontján, az OTÉK 1. melléklet 7. és 10. pontján, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke